A rendező Antoine Fuqua, a főszereplő Jaafar Jackson. Ez utóbbi osztott meg egy képet gondolom a felkészülésről.
4 hozzászólás a “Hétfőn kezdik a Michael Jackson film forgatását” bejegyzéshez
Vajon az is benne lesz, hogy szeretett gyerekekkel játszani? Szó szerint és átvitt értelemben is. Persze h nem, szokasos “milyen fantasztikus ember volt” önéletrajzi film, aminek köze nincs a valosaghoz.
awww én nagyon kíváncsi vagyok, szerettem Jackson számait, ha koncertjére nem is, de 2009-es dance tribute-re kimentem, tökállat volt.
Még mindig különös, hogy miért pont Fuquánál landolt…de csak megbirkózik vele. Furcsállom kicsit azt is, h hh nem american crime story köntösben kötött ki:D
Jöhetne végre egy egyedi biopic a szokásos kilséket elkerülve. Mindenesetre a zene tuti lesz
Haliburton: ez egy életrajzi film, és se éltében, se halála óta nem született jogerős bírósági ítélet, ami kimondja, hogy így történt. Miért kerülne be egy sosem bizonyított vád egy élettajzi filmbe így? És ne érts félre, nem védeni akarom, nem voltam ott, nem tudom mi történt vagy mi nem történt. Szülőként azt gondolom nincs az az Isten, hogy 1. én hagyjam, hogy a gyerekem egy felnőtt popsztárnál aludjon (a világ összes pénzéért se), töltsön napokat, éjszakákat egy ágyban a popsztárral 2. én a gyerekemen ezt nem veszem észre egyáltalán 3. a gyerekem ezt nem mondja egy szóval se soha se az anyjának, se nekem….de nem is folytatom a végtelenségig a felsorolást, mert nálam ez az első pontnál eldőlne, hogy lehetőséget se adnék arra, hogy ilyen megtörténhessen. Ha valakit a bíró(k) helyében azonnal elítélnék, ha bebizonyították a vádakat, azok a szülők, akik még pénzt is elfogadtak ezért, aztán azután tönkre lehet tenni Jackson emlékét is, ahogy ezt azóta is próbálják dokumentumfilmekkel jogerős ítélet és bizonyítékok nélkül. Egyébként pedig lehet nem volt “fantasztikus ember”, de “fantasztikus popsztár” volt, ha csak a másodikról szól a film, akkor is lehet egy jó film jó zenékkel. 1996-ban ott voltam a Népstadionban a koncertjén (History dupla album koncert), 13 éves voltam. Eltelt 28 év és azóta se láttam/hallottam ahhoz hasonlót sehol. Az összes azóta feltörekvő popsztár olyanok mint a kisiskolások, akik az osztály legjobbjáŕól lesnek, és még így sem képesek soha nemhogy lemásolni, meg sem közelíteni azt a szintű profizmust (dalainak szeretetétől függetlenül).
Leave a Reply
Hirdetés
Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.
Vajon az is benne lesz, hogy szeretett gyerekekkel játszani? Szó szerint és átvitt értelemben is. Persze h nem, szokasos “milyen fantasztikus ember volt” önéletrajzi film, aminek köze nincs a valosaghoz.
awww én nagyon kíváncsi vagyok, szerettem Jackson számait, ha koncertjére nem is, de 2009-es dance tribute-re kimentem, tökállat volt.
Még mindig különös, hogy miért pont Fuquánál landolt…de csak megbirkózik vele. Furcsállom kicsit azt is, h hh nem american crime story köntösben kötött ki:D
Jöhetne végre egy egyedi biopic a szokásos kilséket elkerülve. Mindenesetre a zene tuti lesz
Haliburton: ez egy életrajzi film, és se éltében, se halála óta nem született jogerős bírósági ítélet, ami kimondja, hogy így történt. Miért kerülne be egy sosem bizonyított vád egy élettajzi filmbe így? És ne érts félre, nem védeni akarom, nem voltam ott, nem tudom mi történt vagy mi nem történt. Szülőként azt gondolom nincs az az Isten, hogy 1. én hagyjam, hogy a gyerekem egy felnőtt popsztárnál aludjon (a világ összes pénzéért se), töltsön napokat, éjszakákat egy ágyban a popsztárral 2. én a gyerekemen ezt nem veszem észre egyáltalán 3. a gyerekem ezt nem mondja egy szóval se soha se az anyjának, se nekem….de nem is folytatom a végtelenségig a felsorolást, mert nálam ez az első pontnál eldőlne, hogy lehetőséget se adnék arra, hogy ilyen megtörténhessen. Ha valakit a bíró(k) helyében azonnal elítélnék, ha bebizonyították a vádakat, azok a szülők, akik még pénzt is elfogadtak ezért, aztán azután tönkre lehet tenni Jackson emlékét is, ahogy ezt azóta is próbálják dokumentumfilmekkel jogerős ítélet és bizonyítékok nélkül. Egyébként pedig lehet nem volt “fantasztikus ember”, de “fantasztikus popsztár” volt, ha csak a másodikról szól a film, akkor is lehet egy jó film jó zenékkel. 1996-ban ott voltam a Népstadionban a koncertjén (History dupla album koncert), 13 éves voltam. Eltelt 28 év és azóta se láttam/hallottam ahhoz hasonlót sehol. Az összes azóta feltörekvő popsztár olyanok mint a kisiskolások, akik az osztály legjobbjáŕól lesnek, és még így sem képesek soha nemhogy lemásolni, meg sem közelíteni azt a szintű profizmust (dalainak szeretetétől függetlenül).