Az a koncepció ennél a félig dokumentumfilmnél, hogy bemutatják a sivár jövőt, de utána visszaugranak a mostani évekre, amik szerintük oda vezetnek. Ez nem fikció, ez nem a valóság, ez egy figyelmeztetés. Vagy valami ilyesmi a szlogen.
Az a koncepció ennél a félig dokumentumfilmnél, hogy bemutatják a sivár jövőt, de utána visszaugranak a mostani évekre, amik szerintük oda vezetnek. Ez nem fikció, ez nem a valóság, ez egy figyelmeztetés. Vagy valami ilyesmi a szlogen.
UHUHU, megvettek kilóra!
Ez minden értelmes sci-fi alapvetése: megmutatja, milyen lesz a jövő, ha úgy folytatjuk, ahogy eddig. Az Időgéptől kezdve az 1984-en keresztül a Terminatorig stb. Dokumentumfilm-forma helyett be lehetne mutatni ugyanezt egy kitalált történeten keresztül is, de mindegy, megnézzük.
érdekes koncepció az biztos. ennyi alapján simán nézős
Sparrow: szerintem pont ez az érdekes benne, hogy ki meri mondani, hogy nem kitaláció már, hanem ezt éljük minden nap.
Akkor itt már az Űrháború 2063 után vagyunk 10 évvel, ha még valaki emlékszik arra a sorozatra. :D
Azért az mennyire félelmetes már, hogy nem szól semmi sem arról, hogy egy pozitív, utopikus jövőben fog élni az emberiség. Fikció terén én szinte csak negatív, apokaliptikus jövőképpel találkozok. Ez érthető a jelen tendenciáit előrevetítve, viszont azt is jelenti, hogy egyre kevésbé bízunk, vagy tudunk elképzelni olyan jövőt, ami az emberiség nagyja számára harmonikusan és prosperálóan nézne ki.
És mintha a nagy tömeg is vállat vonva úszina az árral: vagy beletörődve az elkerülhetetlennek vélt valamikori összeomlásba, vagy egyszerűen becsukja az elméjét a kérdésre és koncentrál a jelen élvezetére – de a lényeg, hogy emiatt senki sem változtat érdemben a gondolkodásán, életvitelén, értékrendjén, stb.
@BeryG: Talán a Star Trek ilyen, abban a Földön már nincsenek háborúk, éhínség, mindenki happy, a fő konfliktusokat a Föderáción kívüli fenyegetések hozzák, de ezen kívül most hirtelen nekem sem jut más eszembe. Ha belegondolsz egyébként tök unalmas is lenne egy olyan sci-fi, amiben minden maxi utópikus.
@Gunslinger: ja a Star Trek az jó példa. Amúgy kicsit pontosítva nem arra vágyok hogy olyan világot mutassanak be, amiben nincsen konfliktus, hanem arra, ahogy megmutatják, ahogy megoldanak egy konflikust, van fejlődés társadalomban, személyiségekben és értékrendben, és elérnek valami jobb állapotot.
Mondjuk most játékok szintjén a Mass Effekt jutott eszembe – végignéztem a kimaxolt legjobb kimenetet, és amikor felépítik oda a pillanatot, hogy az összes flotta megérkezik az valami eszméletlen hidegrázós. Na több ilyenre vágynék, mert ez a sok pre- meg poszt-apokaliptikus világösszeomlás meg nyomor már elég nyomasztó.
BeryG: a jövő szar lesz, de hát a múlt is szar volt, mindig. Nem tudsz mondani egy tízéves periódust, amikor minden rendben volt, és mindenki boldogan élt, pl. nem volt sehol háború és nem kellett halálra dolgozniuk magukat az embereknek, és volt már rendes orvosi ellátás stb. Az emberi világ alapvetően szar, de mindig vannak új találmányok és tudományos eredmények, amelyek jobbá teszik a mindennapi életünket, pl. milyen jó, hogy a buszon ülve végtelen zenei választékot élvezhetsz a Spotifyon, de közben felhalmozódnak a szervezetedben az ételekből származó mikroműanyagok. Szóval végülis a jó és rossz dolgok fognak keveredni a jövőben is, nem lesz egyöntetűen szar az egész.
Sparrow: azért ez nem ilyen egyszerű, ha lesz egy világháború akkor minden szar lesz. Ha már ilyen vastag ecsetvonásokkal jövünk keverve mindent.
9: Az elmúlt 70 év a világ legbékésebb és legprosperálóbb időszaka volt Európában, de kevés kivételtől eltekintve az egész világon. A szüleink generációjának ritka nagy mákja volt, hogy le tudott élni egy életet úgy, hogy csak hírből hallott a háborúról. Talán egy jobb korszak volt ennél itthon, ha valaki 1840 környékén született, akkor egy polgárosodó, fejlődő, töretlenül felívelő Magyarországon élhetett. Ha választhatnék akkor élnék, és lennék természettudós, kutató. Ismeretlen, izgalmas területek garmadája volt a világ akkoriban.
Human, persze, ha történik valami kirívó esemény, mint egy világháború, vagy ha kiolvad a permafrosztból a metán, akkor minden szar lesz, de ha csak “telik ez a kurvaélet”, akkor ugyanez marad, hogy keveredik a jó és rossz.
Totoro: háború nem volt, de volt helyette kollektivizálás meg jegyrendszer, koncepciós perek stb. — nem lehet utópiának nevezni. A jövő sem lesz se utópia, se disztópia, csak erre akartam kilyukadni.
@Sparrow: oké, az rendben van, a valóság valóban tényleg az amit te írsz – de én a jövő művészetekben való elképzeléséről írtam.
Korábban az irodalomban rengeteg módon megjelent egy olyan jövőkép ami utopisztikusnak mondható: az emberiség összefogott és úgy vesz részt a világűr felfedezésében, vagy akár fedez fel idegen fajokat akiket aztán megment, stb.
Ezzel szemben most az emberiség úgy van lefestve ami kb. teljes megfigyelésen alapuló diktatúrába rohan, vagy változásra képtelensége miatt belefullad egy természeti és társadalmi összeomlásba, vagy háborúba stb.
Szóval a mostani mainstream médiában a Mad Max és annak különféle variációit látjuk (sarkosan fogalmaztam), és csak kifejeztem a vágyamat, hogy tök jó lenne valami ettől eltérőt, boldogabb, sikeresebb jövőképet nézni.