Vakarom a fejem, nem azért mert a fiatal másolatom túlköltötte a közös időnket és ez a fejbőrömön érződik, hanem mert a Substance most akkor tényleg egy kalapács, ami beszögeli az üzenetét a néző fejébe? Vagy valami elment mellettem? Egyszerű, durva, és nagyszerű?
A gyomorforgató figyelmeztetést azért ideteszem, nem tudom hány olvasóm hasítaná át simán a finálét, szerintem sejtik magukról akik nem.
(a képek az előzetesből vágva.)
Már a kezdő képsorok sok mindenről árulkodnak, hiszen a főszereplő színésznő hollywood boulevardra tett csillaga az idő folyásával halványul benne, miközben a valóságban is kirúgják, hiszen 50 fölött everything just stops. Már a nőknek. Nem elég szépek a műsorokba, de a társadalom számára is kicsit láthatatlanná válnak, és ha ez nem lenne elég, még maguknak is generálják ezt a spirált, hiszen ők is így tekintenek a fiatalságra, fiatalságukra, annak elvesztésére.
Egy ilyen helyzetben kapja meg Demi Moore karaktere azt a lehetőséget, hogy A Szer segítségével (szó szerint) a gerincéből kijöjjön egy fiatalabb változata, akivel egy időn osztoznak. Utóbbit alakítja amúgy Margaret Qualley, rajta keresztül élheti át kicsit újra azt az imádatot az idős színésznő, amit korábban ő is megkapott. Ezért mindent hajlandó feláldozni, a szer rossz használatának összes mellékhatását elviseli, pedig a tudatuk nem is egy, úgy tűnik az első belövésnél szétválik, hiába marad a “gazda test” az irányító, így még árulkodóbb ez a viselkedése.
Mindebből egy jó kis hegyibeszéd is kerekedhetett volna, de a film sokkal inkább a sötét, és beteg humor felé megy el, amit a teljesen abszurd (és undorító) fináléja végképp aláhúz. Fesztiválokról azt láttam, hogy Demi Moore játékából főleg azt a szomorú, önsanyargató, a fiatalságot mindenek felett éltető társadalom következményeként született jelenetet lehet alakításilag kiemelni, amikor a karaktere egy randira készül, de nem tud megfelelni saját magának. Ellenben Moore a Substance második felében is hatalmas, amikor, hogy is mondjam, elszabadul Coralie Fargeat rendező keze alatt. Mondjuk ott már Margaret Qualley sem fogja vissza magát a korábbi women gaze után.
Érdekes téma még az önmagunk változásának elfogadása mellett a double standard előkerülése, vagyis bemutatása is, hiszen Dennis Quaid karaktere nem elég, hogy alapból undorító, de simán elvan a bőrében a “stúdió” vezetőjeként, neki semmi nem állt meg az idővel, de érhető ez a többi férfi karakterre is, akik kirakatok a színésznő saját fejében levő terrorban.
Viszont ezen témák és még pár amit nem emeltem ki mellett itt semmi sem úgy mély, mintha “komoly” művészfilmet néznénk, hanem tényleg igyekszik a női nézőibe beleverni az üzenetét. A végén már szó szerint.
A megvalósítás amúgy Kubrick-Cronenberg szerelemgyerek akar lenni, nem hiszem, hogy az új útjai miatt fog előkerülni valaha is. Azért ami nagyon-nagyon tetszett, hogy a végére tényleg nem fogják magukat vissza a készítői. Amikor azt hinnéd, hogy az utolsó jelenetbe vágnak lassan, akkor rákontráznak, emelik a tétet a teljes kilapulásig.
Érdekes élmény volt, de például a múltkori kommerz elborult filmhez, a Titane-hoz hasonlítva ez azért egyszerűbb, azt biztos máig nem értem, de élmény volt, ez mégis rétegebbnek érződik, hiába a hollywoodi sztárjai.
Amilyen pozitív szóbeszéd van körülötte, meg best picture jelölés emlegetése stb., azért én egy kicsit erősebb filmre számítottam. Nyilván nagyon erős a film színvilága, kiváló az operatőri munka, isteniek a színészek, van a filmnek egy elég jó és fontos mondanivalója, de nem döngölt földbe. Valahogy, így jó pár Cronenberg (ld. Porontyok) után (és nagyon jó, hogy a Titane-t is említetted), kicsit ez kevés volt.
Az meg egyenesen vicces, hogy sokkolónak élik meg, illetve páran ki is mennek vetítésekről, meg rosszullétekről is hallani. Nem azt mondom, hogy nem hatásos, de aki látott már több testhorrort meg mondjuk francia horrorfilmeket, annak A szer semmiség lesz. De tényleg. Nem csorbítani akarom, de az, ha valakire olyan nagyon hatást tesz, akár fizikálisan is, akkor az nincs megedződve vagy az első ilyen élménye ez.
Egyébként nagyon szépen építkezik a történet, tudja fokozni az őrületet, Demi Moore istentelen nagyot játszik, külön tetszett, hogy a ‘tévézős’ korszakában nekem beugrott a Rekviem is, ami nem kis szó, örülök, ha most ez kicsit beröffenti a karrierjét megint.
Valahol olvastam, hogy a tökéletes alakokhoz elég sok implantátumot, kiegészítőt használt a film, de vajon volt testdublőr is vagy bevállalták az explicitebb jeleneteket egy az egyben?
Emlékezetes darab az évből, de nekem volt jobb film idén, a top 10-be azért benne lesz.
Elvileg mindkét színésznő bevállalta a meztelenséget; Margaret Qualley valahol azt nyilatkozta, hogy neki kellett rendesen az implantátum, mert a természet nem ajándékozta meg kellően nagy mellekkel.
Nemtom, én nem nézek horror filmeket (kivéve Scream szintű idétlen slashereket), test horrorról hallottam, de szerintem egyet sem láttam vagy legalábbis nem voltam tudatában a fogalomnak így, bár fene tudja 15-20 éve miket nézettek velem film szakon Pécsett. Francia horror még kevésbé van meg. Azt nem mondom, hogy megfordult a fejemben, hogy kijöjjek róla, mert a film érdekes volt és tényleg szépen építkezett, de a végére igen, gyomorforgató lett.
Kiemelném még a zenét, szerintem telitalálat volt. Remélem Moore kap legalább egy jelölést, mert nagyon nagyot ment ebben a filmben.
@Watchmen:
“de aki látott már több testhorrort meg mondjuk francia horrorfilmeket, annak A szer semmiség lesz.”
Tegyük a szívünkre a kezünket és lássuk be: az átlag mozinézők minimum 99%-a nem ilyen.
Nekem tul vulgaris volt, lehet a Cannes-i forgatokonyv dij utan tobb szofitikaciot vartam a filmtol. De jah, egy kockara nem engedi elmenni szimbolikaja mellett a legegszerubb haziasszonyt sem. Lifetime Cronenberg.
A vége kifejezetten gyenge lett az erőltetett üzenettel és szimbolikával, de a film végig tanmese, és nem valódi emberi dráma. Hiába a jó színészi játék, ha közben a film maga steril. Én mögé látom egy zseniális film lehetőségét, így csalódás, viszont így sem volt rossz.
Az én meglátásom szerint bár a film jó de nem ment elég messzire.
mi is megneztuk (nagy reszet) tegnap. lassu, vontatott, repetitiv, egyszeruen nagyon unalmasra vagott film. a zene iszonyu sablonos es szornyen kevert. az egesz film olyan ures, nehezkes, de sulytalan.
a felenel el is vesztett, majd nem sokkal kesobb el is aludtam, utana bele-beletekerve neztem meg hova fut ki, mikor demi *SPOILER* dan aykroyd maszkban futkarozott ossze-vissza, akkor lattam, hogy semmirol nem maradtam le.
borzalmas, szajbaragos elmeny volt.
a (szamomra) ertekelheto a filmben egyedul a fiatal en feneke volt, de olvastam, hogy sok minden maszkirozva volt, szoval nem tudom. az tuti, hogy a melle nagyon kilogott azokkal a narancssarga bimbokkal, na arrol meg pont irtak, hogy nem sajatok.
sajat magam bevalottan seggmanias leven meg nekem is sok volt a beni benassi klippek megidezese a film alatt.
azt meg kifejezetten nem ertettem, hogy a foszereplo korabban oscar dijas volt es a tv-torna a leszallo palyaja vege. mikor a masodik esely kopogtat az ajton, akkor megint eleg a tv-torna ahelyett, hogy szineszkedne? no mindegy. 3/10, segg nelkul 2/10. nem vagyok kepes felfogni az imdb-n a 7.9-et.
Ez a film kábé rólad szólt…
Nem tudtam mire megyek, párom vitt. A body horrort kimondottan nem bírom (itt se néztem oda pár jelenetnél). Nekem rohadtul tetszett. A színészek, vágás, zene, beállítások és a tartalom is. Dennis Quaid pár jelenete legalább annyira gyomorforgató volt, mint ami utána jött. Az öregedés jobban megrémít, mint a halál, úgyhogy nagyon betalált. Nem hiszem, hogy egyhamar, vagy valaha újranézném, de emlékezni fogok rá.
Nekem nagyon tetszett. Végre egy film, ami kicsit kitűnik a tízmilliomodik remake, folytatás és egyebek között. Persze merít rengeteg klasszikusból, de az meg egyáltalán nem baj.
Gondolom akik lehúzzák a filmet, a Deadpool legújabb részét meg századik Star Wars feldolgozást az elsők között nézték. :D
Ezért nem fog változni soha a hollywoodi irány. Szegeden néztem tegnap és kb 10-en voltunk a terembe…
8,5/10
Biztos jó lehet egy ilyen világban élni mint amit a film akar bemutatni!Egy személy kibújik egy másik testéből ês csak úgy simán el van a világban!Se születési anyakönyvi kivonat,se igazolványok,se társadalombiztosítási szám sem pedig semmilyen jele annak, hogy létezik,de csak besétál egy meghallgatásra és már írják is a szerződést neki egy tévéműsorra hiszen mondta, hogy Sue -nak hívják!LOL
Számomra semmi megbotránkoztató nem volt a filmben, bár az utolsó 20 perc tényleg felért egy traumával, de nem azért mert sokkolt hanem mert annyira gagyi volt.
A két színésznő kiváló és nagyon bevállalós, Dennis Quaid sose volt ennyire jo mint itt. Nyilván vizuálisan pazar, illetve nekem a hangok/zenék is tetszettek.
De túl van hypolva, illetve biztos megosztó vélemény következik, de ha ezt egy férfi rendezi biztos nem nyert volna Cannes-ban díjat.
Nekem nem az utolsó szegmens volt sok, hanem az első találkozás a szerrel. A hangok, zörejek az egész filmben annyira nyomasztóak voltak, és az sem segített, hogy előtte ettem.
Kicsit talán túl didaktikus valóban, de a vége azért hagy némi értelmezési lehetőséget.
Babity, ki kell ábrándítsalak, nem láttam egyik általad említett filmet sem, ez viszont gyengébb mint amit vártam. Ha már hasonló, akkor a Titane ezerszer jobb volt mint ez.
@szjoe
Azért az sokat elárul, hogy egy filmben, aminek jóformán minden jelenete szimbolikus, te ilyen részleteken rugózol. :D