Ennyire felesleges filmet nem is tudom mikor láttam utoljára. Sablonos? Hát persze, de hogy semmi apróságot nem tudtak bele rakni amiben más mint 100 elődje, azt nem tudom megérteni. Például az August Rush története sem az igazi, de mégis egy csodás film lett. A 27 idegen igen története sem az igazi, és a film egy unalmas romantikus valami (nem vígjáték, ahhoz poén is kellett volna!) lett. Hogy mennyire kiszámítható? Mindjárt meglátjátok.

Tehát a történet: egy 30 körüli csajról szól, aki már 27 esküvőn volt koszorúslány, de az élete még csak közelében sem volt ahhoz, hogy ő házasodjon. Mellesleg imádja az esküvőket. Mondom a többi skatulyaszereplőt, utána már majd ti is simán összeteszitek a történéseket. Szóval van még egy jóképű újságíró, aki a házassági rovatot vezeti a New York Journalban (nem emlékszem pontosan, de az egyik nagyobb NY-i lap). A srác elhatározza, hogy ír egy felfedő cikket hősnőnk szánalmas esküvőfüggéséről, de a lehúzó írás előtt nem sokkal kezd belezúgni a nőbe. Igen, a nagy fordulat kitalálható. A belezúgás is. Mivel Katerine Heigl, aki a főhősnőt alakítja itt, a Grace Klinikából jött, így ennyi bonyodalom nem elég. Szerepe szerint szerelmes a főnökébe, aki viszont a húgába esik bele, és feleségül is kéri.

Micsoda bonyodalom, ezeknek többségét lehetett előre tudni a filmről, de most hogy leírtam talán könnyebb kibontani. Aki nem tudja a sztori folytatását nagy vonalakban, annak bevonjuk a filmbuzi klubkártyáját. Tényleg ne nézzétek meg ezt a filmet. A kidolgozás legalább teljesen profi munka… profin kiszámítható. Nincs semmi extra ott sem, és hát Heigl kisasszony sem egy színészistennő, hogy feldobja a szerepében a filmet. A Knocked Up-on kívül eddig még nem láttam jónak.

Ez ilyen, hogy megnézed a 27 idegen igent, és 1 órával meg két sörrel később már azt sem tudod mi volt benne. 3/10, mert néha szép volt Katherine, bár nem valami jó színész, néha jó volt a zene… és ennyi.