Fogtak a második részből egy 2 perces monológot, és “ez mekkora ötlet, erre felhúzhatunk egy egész filmet” módon ráugrottak. Mivel felkerült SkyShowtimera, így az előzményfilmeket nálam jobban kedvelő párommal betettük, hiszen mégiscsak posztapok, mit tudhat. Hát semmit. Ez spoiler az amúgy sem hosszú posztra. Nem gondoltam volna, hogy az amúgy sem nagy elvárásaim ellenére is csalódok.
Nyilván a “hajókkal menekültünk, mert nem tudnak úszni, de szörnyű volt” tábortüzes beszélgetésen kívül tettek bele mást az emberi természetről, de valahogy egy semminek érződött. Ennek nyomán a főszereplő egy rákos beteg nő, aki épp bábszínházban van hozzá hasonlókkal a minden elpusztító űrlények Manhattanbe érkezésekor. Szóval egész film alatt csak egy utolsó pizzára hajt, miközben mindenki menekülni akar a városból. Eközben összefut egy öltönyös csávóval, akit beavat a hipszter öltözködés rejtelmeibe is — vagy csak a túlélésével, a ruhák átruházásával úgy érzi maga is fennmarad kicsit. hmhm.
Ha pozitívumot próbálnék keresni, akkor érdekes lehetne, hogy mennyivel emberi akar lenni az eddigiektől eltérőbb alappal a Day One, de közben meg mégsem tud mélyre merülni. Mi marad akkor? A kihalt és picit pusztult Manhattan, ami szép, és 1-2 akciójelenet.
Viszont a látványról süt az olcsóság. Mármint az eddigi Quiet Place-ek sem 250 milliós filmek, ez is csak kb. 70, viszont azokban kisebbek a helyszínek, így működik a “kicsi” akciójelenet. A Day One viszont ugyanolyan “kicsinek” érződik, na de a nagyváros közepén, néhol sok emberrel, akik eltűnnek a füstben-ködben, vagy épp a főszereplő fedezékén kívül sikoltoznak. Nem darálást akarok nézni nyilván, de a film nagyobbat akart vállalni, hogy aztán… szinte tipikus videós folytatásként csinálja meg? Túlzok, tudom, csak a megoldásai olyan olcsónak érződnek.
Azért nézhető? Mármint ezzel védhetném, de nekem ez annyira langyosnak érződött, mintha semmit nem vállalna fel a film, hogy nem tudom. Nyilván lecsúszhat, és mindjárt megvédi valaki, de számomra úgy tűnik a remek Piget készítő Michael Sarnoski ezzel nem katapultálta magát a kötelező blockbuster rendezők közé. Az írókra sem lehet mutogatni, hiszen az első részét felelősek és Sarnoski követte el a forgatókönyvet is.
Talán pont ez a bajom, hogy minden rossz előjel ellenére valamennyit vártam tőle, és ezért nem tudom a közepes lecsúszók közé tenni, sőt, még erre a posztra is rávett. John Krasinski sem az a hatalmas rendező (főleg az IF után nézve:), de a videójátékos akció-átkötő-akció szerkezet nála jobban flowolt ebben a Quiet Place univerzumban.
