Vártam már ezt a filmet nagyon, elég sokáig elhúzták, mire végre eljött a limited premier napja, és most a DVD kiadásé is. Kapva kaptam az alkalmon, és gyorsan rá is vetődtem, ahogy azt Jack tenné egy így járt áldozatával.
Jack nem átlagos fickó, ez már a film elején is látszik. Egy gyerekkori trauma erősen megviseli, és rányomja a bélyeget egész életében. Nem bír a dühével, nem tanácsos a közelében lenni, mikor kihozzák a sodrából. Emiatt még egy agyturkászt is felkeres, aki természetesen a szokásos, használhatatlanabbnál használhatatlanabb módszereket tanácsolja mérge leküzdésére. Szerencsénkre nem is jár sikerrel, hiszen mi történne, ha a nagy szörnyirtó lángja még azelőtt kihunyna, mielőtt egyáltalán munkába állna? Mert szörnyek bizony léteznek, ezt már Ripley is megmondta, és nem lenne, ki szétrúgja a seggüket.
Persze, hogy honnan jönnek, azt pontosan nem tudni, csak az egyikükről hallhatunk egy történetet, mely egy átokkal kapcsolatos, amit sikeresen szabadjára is engednek. Itt jön a képbe egyik kedvenc horror-szereplőnk, Robert Englund, aki megint hozza a formáját, frenetikus játékot láthatunk tőle, ahogy azt már megszokhattuk.
Trevor Matthews is elég jól hozza a karakterét, tényleg hihető a taktikája, miszerint először felhúzza magát, aztán üt, komolyan az az érzésem volt, hogy nem vagyok én Hulk, fene sem állna a szörnyike helyében. Ahhoz képest, hogy ez az első nagyobb filmes szerepe, tényleg jót alakított.
A rendezővel, Jon Knautz-cal, már több rövidfilmen vannak túl, együtt alapították a Bookstreet Pictures produkciós vállalatot, melynek ezt a filmet is köszönhetjük. Elég kellemes képi világot adott a történetnek, amit kell, azt meg is mutatja.
Már a trailer nézése közben beugrott az Evil Dead, és a film közben is azt láttam, hogy tényleg szeretik a horrorfilmeket, persze senki se várja Ash újabb kalandjait, olyan értelemben semmi köze hozzá. De azért remélem, hogy a Knautz-Matthews duó nem jut Raimi-Campbell sorsára.
Igazából még írnék sok mindenről, de nem szeretnék túlságosan belemenni a sztoriba, elég legyen annyi, hogy a film elég sokáig építkezett, erre nem árt felkészülni. Persze addig sem mondanám, hogy unatkoztam, mert Freddy bácsi játéka ezt nem hagyta, mégis néha háttérbe szorult ő is, a főszereplővel együtt, és emiatt ott erősen a közepes értékelés felé terelődött még a mérleg. Azonban miután a film beindul, meg sem áll a végéig, szóval ennek sikerült feltornáznia a pontszámot 7/10-re. Mindent egybevéve én remekül szórakoztam, ajánlom mindenkinek, aki szereti a műfajt.