A dél-koreai horror alapja az, hogy a 0,0 Mhz-es frekvencián lehet dumálni a természetfelettivel.
A történetben legalábbis ezen éri el pár fiatal diák azt a szellemet, aki után felfordítja az életüket. Pedig egy kisvárosi elhagyatott házban csak azt akarták bebizonyítani, hogy léteznek a szellemek.
Folytatódik a bejegyzésMég nem látszik tisztán, hogy a stúdiók mit gondolnak a járvány végének, de ha jól látom, akkor nyár végére–őszre-télre és persze 2021-re koncentrálva elkezdték rendezni a naptárakat, hogy idővel gondolom mindenki reagálhasson. Mondjuk a 2021-re tervezett filmek jó része még nem is forog ugye, szóval azoknak mindenképp új idő fog kelleni, így várható, hogy gond nélkül átmennek 2022-re azok, akiknek a már bejelentett 2021-es időpontjára betesznek valami ideit.
A sok kertelés után lássuk a frissebb híreket
Nyilván ha nem cseng le a vírus és a social distancing júliusra, akkor rip azoknak, akiket oda tettek. Mintha többen arra terveznének, hogy a nagy otthonmaradás után elkapják az első hullámot, de ehhez az is kell, hogy legyen hol reklámozni ezeket a filmet. És nem ilyen kis blogokról van szó, hanem “átlag nép” eléréséről.
Ha tényleg enyhülnek addigra a megszorítások, akkor úgy néz ki, hogy nyártól kezdve már forgalmaznak is majd új, érdekes blockbusteerket. Ugye a Wonder Woman 1984 is augusztusra lett téve, és pár júniusi-júliusi filmet nem mozgattak el eddig, pl. : Soul, Candyman, Soul, Free Guy, Tenet, Jungle Cruise.
Vagyis Train To Busan Presents, ami kicsit fejvakarós szöveg az előzetesben, de a lényeg, hogy a zombivonatos kaland után 4 ével járunk, posztapok zombis világban, ahol csak egy szabály létezik: mindent a túlélésért.
A videó főleg az akcióra koncentrál, hiszen azt feltekerték 11-re az első részhez képest.
Folytatódik a bejegyzésEmmerich második világháborús “igaz története” tele volt CGI-jal, ha ez a moziban/tévén nem lett volna világos, akkor tessék, itt egy bemutató a trükkökről, olyan ami mutatja a layereket.
Folytatódik a bejegyzésGondolom sok otthonragadtnál előkerült már a videókommunikációra használt Zoom program. Na ingyen kiadott hátterekkel még filmeket is reklámozhatunk miközben csevegünk és kidobjuk a privacyt az ablakon (csak pár napja fedezték fel, hogy a facebooknak mennyi adatot szolgáltatott ki a program).
Van Pixar, Top Gun, Quiet Place, és még The SpongeBob Movie: Sponge On The Run is. Meg gondolom idővel mindenki beszáll.
Sport? Art? Szex? Minden megvan a rúdtáncban ahhoz, hogy menjen róluk egy elemzés.
Folytatódik a bejegyzésAz Apple Tv+ egy rövidfilmmel készül az idei év napjára, amiben Here We Are: Notes for Living on Planet Earth gyerekkönyvet adaptálják. Már trailer is van hozzá.
Folytatódik a bejegyzésLehet nem figyeltem rendesen, de a trailer tényleg nem emeli ki rendesen azt, amitől a film érdekesebb lehet? A magyar cím megpróbálja a Kishúgom esküvőivel.
Egy sima romantikus vígjátékról van szó, amit teleraktak ismert arccal, hiszen a Netflix tudja mi kell a népnek. Egy esküvő napján játszódik a Love Wedding Repeat, ahol régi szerelmek tűnnek fel, kapcsolatok bonyolódnak. A csavar pedig az, hogy kis eltéréssel miképp alakulhatna másképp a nap, avagy ugyanaz a helyszín és szereplők, de más-más dolog felé siklik el a történet.
Folytatódik a bejegyzésGondoltam a Vivarium után nem hagyom ki az Jesse Eisenberg és Imogen Poots páros jobb visszhangot kapó filmjét, bár tény, hogy Poots ebben nagyon mellékszereplő. Nem is ez a lényeg, hanem hogy a Vivarium ellentettjét kaptam élményben, de persze a sci-fi (báár) körítés nélkül.
A történet középpontjában egy béta férfi áll, akit egyik este megtámadnak az utcán miközben hazafelé tart, és durván megverik. A kórházból kikerülve először fegyvervásárláson töri a fejét, de utána inkább beiratkozik karate oktatásra, hiszen a dōjō merev szabályai megnyugtatóbbnak tűnnek számára az azok nélküli világban. Ahogy egyre közelebb kerül a mesteréhez, aki az alfaság felé lökdösi, úgy bomlik szét az új valósága és hitrendszere.
Érdekes volt a Vivarium után nézni közvetlenül, mert az az ötletét felhasználva erősen kezdett, ez viszont elég unalmasan, hogy a felénél bedurvítson, és bekomolyodjon a végkifejletre. Ez sem pörgést jelent, csak véresebb cselekményt, emelkedett téteket. Azért továbbra is kicsit furcsa művészfilmesen, nem átütő erővel azért.
Hogy a tényleges történeten felül miről szól? Azért a toxic masclulinity, vagyis mérgező, túltolt férfiasság témája eléggé durván jelen van benne, nyilván megfűszerezve a szexizmussal. Amolyan lassú, kevésbé stílusos Fight Club, nyilván nem a csavarra értve, itt nem WTF a vége, viszont azért mernek mondani valamit szerencsére, és nem csak azt, hogy a méreg az méreg.
És az előbb említett témához nagyon illik a trauma átélésének feldolgozása is, jó a szinergia a két szál között. A főszereplő ugye olyan akar lenni, mint amiktől retteg, akik bántották, de amikor oda jut, akkor rádöbben erre a körforgásra, és igyekszik valamennyire változtatni rajta. Vajon csak azért be kell tartanunk minden régi szokást, mert régi szokás?
Nem azt mondom, hogy az előző hónapban látott filmek legjobbika, de az érdekes jelzőt mindenképp el tudom sütni rá, még akkor is, ha a (tudatosan) modoros alakítások miatt kicsit idegesítő is néhol ez a dráma.
Új katasztrófafilmben tűnik fel a jó öreg Gerard. Egy meteor vagy aszteroida darabjai hullanak a Földre, a tudósok tévedtek, mégsem kerüli el a bolygónkat, és a katonaság grönlandi bunkerekbe menekít embereket a világpusztító esemény elől. Ide próbál Butler is bejutni a családjával.
Bár hatalmas robbanások lesznek benne, de azért olyan kicsit visszafogott katasztrófafilmről van szó. Mindez az Angel Has Fallen rendezőjétől.
Folytatódik a bejegyzésA Honest Traileresek április 1. alkalmából úgy döntöttek, hogy az egész Snyder Cut körüli felhajtásból, a sok vágyból űznek kicsit viccet.
Folytatódik a bejegyzésAz isko legvisszavonultabb lánya összebarátkozik egy szabad szellemű új diákkal. Mindezt a 60-as évek Oklahomájában. A rendező Martha Stephens (Land Ho!), és ennyi alapján gondolom egyértelmű, hogy felnövéstörténet.
