a garner a ben affleckkel jár, mellesleg.

Aha, de Garner csajszi elmegy, bar eleg szeles a csipoje, legalabbis
nehany ruhaban ugy tunt, es a 4 azt jelenti, hogy elmosolyodtam parszor
rajta. Ezzel szemben a nap konnyei az egy feketelyuk ami megsemmisiti a
korulotte talalhato emlekeimet.

ahhoz képest, hogy nem tetszett, eléggé felpontoztad, jól a nap könnyei fölé, pedig bruce willis nem csajoskodik

Az utobbi 3 film sorban a 13 going on 30, amirol marla d. mar ejtett par szot. A film szar, meg csajfilm, meg ilyenek ugyhogy nem tetszett 4/10.
A masodik Mel Gibsonnal, The Patriot
(A Hazafi), hat haborusfilm, meg lattam 2 eve de most itt a dvd es
megneztem ujra mert miert ne es mar nem volt akkora elmeny, mint
moziban amikor felpattan az agyugolyo es leszakad a katona feje 7/10. A
Rettenthetetlen
(Braveheart) ujrakiadasa, csak szarabb nala es Gibson is oregebb, na
meg kesobb is jatszodik. Abba  a haboruba kerulunk amikor a nagy
amerika kivivta fuggetlenseget, es az egesz 1 igazan nagy csatan
mullott, es egy igazan nagy emberen (Gibson) aki elore tudott rohanni a
zaszloval amikor mar megakartak futni az emberek. Ja es itt Gibson
eletben marad, csak a
nagyobb fiai halnak meg jol. (Olyan bundronda csajt mint amelyiket
elvesz a Gabriel nevu fiu, hat olyat ritkan latni vasznon sok ideig)
A harmadik meg, hat igen a Terminator 3 (trailer 1 – trailer 2). Na ez is jobban mukodott moziban, de igy dvd-n is siman 7/10. Elismerem, hogy szarabb mint a Terminator 2,
az akkor meg mesteri James Cameronnal, de akkor is, mint elfogult
Terminator rajongo felpontozom a filmet jol a benasaga ellenere. Azert
amikor a bazinagy kocsival atrangatja 1 epuleten az utos, meg amikor a
2 terminator verekszik.
Mondjuk nekem a jovoben jatszodo konyvek altal festett kep sokkal
jobban tetszik. Azokban nincs ilyen sok ember egyszerre a felszinen,
mert egyszeruen ha a gepi precizitast vesszuk figyelembe, akkor tenyleg
nincs eselyuk. Gerilla harc van, es a Skynet nek van 1 kozponti gepe,
nem az egesz net osszes szerveren fut maga a mesterseges intelligencia
(bar termeszetesen par geppel epit halot, es sok alegysege van), mivel
a bombak pont ezt a halot
romboljak le ami ezeket a szervereket osszekoti.

nem bírok magammal, úgyhogy újfent olvastuk
rovat: a művészi világegyetem (john d. barrow). namármost ha a
természettudományos ismeretterjesztő kiadványok listájának a csúcsára
jared diamond harmadik csimpánzát (lehet, hogy a címben szereplő
harmadik szó jókönyvségre predesztinál?) és dennettől a darwin
veszélyes ideáját pozicionáljuk, az aljára pedig mondjuk dawkins
szivárványbontását (én nem értem, mire jó tételesen, alig leplezetten
habzó szájjal ötven oldalon keresztül cincálni szét valami baromságot,
amiről amúgy is mindenki tudja hogy baromság (gould például ezt
sokakból kihozza, többek között belőlem is)) vagy a mindentudás
egyeteme összest rakjuk, akkor a művészi világegyetem megérdemel egy
erős négyest, és csak azért nem többet, mert olyan világrengetően új
gondolatok nem voltak benne (meg hellboy sem, meg macskák sem (ebből a
szempontból a kvantumelméleti könyvek behozhatatlan előnnyel bírnak)).
érdekes volt az a rész, ahol a nagy gap vírít közvetlenül az ember
alatt a testméret/agytérfogat grafikonon (mert megettük a
neandervölgyit is meg a cro-magnonit is, akármit próbál leslie l.
lászló elhinteni a megfáradt kispolgári körökben), ugyanakkor nem tért
ki a fejezet arra, hogy a barna delfin mennyivel okosabb az embernél
(nem csinál atombombát, sőt, egyáltalán nem csinál semmit, eszik,
alszik, ugrál, időnként idegeskedik, amikor belezavarnak a
szonár-rendszerébe), a barna delfint egyfajta rejtélyként mutatta be.
azt viszont itt olvastam először, hogy kiemelten vonzódunk a
sztyeppe-jellegű tájakhoz (tág látóhatár, facsoportok), it makes sense.
van még benne pár csillag, zene, tonális tér, szóval ajánlom ezt is.