Brilliáns film egy brilliáns rendezőtől. És azt kell mondjam a magyar címe is brilliáns, bár ehhez már nem sok köze van Guy Ritchie-nek.
Eddie, a tehetséges kártyás, aki sose nézi meg a lapjait. Bacon, a második srác, lopott árukat próbál elpasszolni az utcán. Tom a társaság kapcsolata a feketepiaccal. Minden ami lopott, az rajta fut át. Soap (szappan) pedig egy egyszerü szakács. Négyüknek sikerül elég pénzt összeszedni, hogy Eddie-t egy asztalhoz ültessék Hatchet (Baltás) Harry-vel. A sok pénz helyett még félmillió font tartozást is összeszed négyőjüknek, a fizetés pedig hét nap múlva esedékes.
Ez pedig nem más, mint az első tíz perc, és a film innen kezd érdekes lenni. A sztori jó, a duma mégjobb, a szereplők teljesen ki vannak találva, és ehhez még nagyon jó képi megoldások is járnak. Egy olyan film, ami mindenképp megérné akár a szombat délutáni mozijegy árat is, csak ahhoz már túl régi. A szereplők között van Sting, és Vinnie Jones is (hex-Chelsea focista, és az egyetlen akit 3mp-el a meccs kezdete után jutalmaztak sárga lappal, és akit egy repülőtársaság kitiltott a gépeiből, miután a tokiói járaton verekedést kezdett), mint lelkes apa és pénzbehajtó.
Mellesleg Guy Ritchie másik filmjében a Blöffben is játszik Vinnie Jones, ahogy az azóta már “befutott” Jason Statham (Bacon) is. A két film eléggé hasonlít, és a szereplőgárda jó része ott is megjelenik, de arról majd máskor. Már ha van, akinek ez még újdonság. (Az akkor villámgyorsan kölcsönözze ki DVD-n. Főleg, hogy a neten fellelhető feliratot pár – vélhetően BMEs – zseni készítette, néhol nagyon csúnyán félrefordítva)