Bár csak 3 Kevin Smith mozifilmet néztem meg egymás után, de ez az ember zseni, és most a filmek közbeni többi filmjére utalások mégjobban láthatóak voltak így kihagyás nélkül nézve (jó, kicsit csaltam, mert az első filmet félig megnéztem előző este)
Az első áldozat a Mallrats volt (magyar címe érdekes módon magyar, én tuti nem engedtem volna a forgalmazó helyében: Shop Show (ugye milyen magyar)). A röhögés persze garantált volt ismét, de ez a 3. legnyálasabb Smith film.
Második áldozat a Jay And Silent Bob Strike Back. Sokak szerint nagyon agyatlan, meg csak káromkodás végig és mi ebben a vicces, hát az, hogy végig más filmeket és hollywoodot parodizálja. Már csak a Miramax stúdión belüli ámokfutás miatt is megérte megcsinálni a filmet. (Ben Affleck the Moonfucker, Halott kurva az öltözőben, Good Will Hunting 2: Vadászidény, Gus Vant Sant az igazi művész amint végig pénzt számol meg a sok sok többi jó dolog.
A harmadik áldozat pedig a Dogma volt (nem, ez nem a Tier blöff filmje). Isten nőnemű, Jézus fekete volt, pont mint a 13. apostol Rufus, a földre száműzött angyaloknak a maszturbálás hiányzott, ja és Buddy Christ. Alapmű.