Iszonyat kegyetlen westernnel leptem meg magam ma este, a The Proposition-nal. Már vagy 2 hete pihent itt a polcon, halogattam, mivel tudtam, hogy le fog húzni, amit meg is tett végül. Azt sürgősen el kell felejteni, hogy hagyományos, megszokott pisztolypárbaj, a film mégis ezerrel száguld a vége felé, a maga látszólag lassú módján.
A western, mint stílus elvileg már jó régóta halott, és a Nincs Bocsánat alapmű volt az utolsó rúgása (a legjobb pedig a The Good, The Bad and The Ugly). Szóval azt mondják halott, mégis van az utóbbi években pár mű, ami tudatja, van itt még élet (postwestern hehe). Az Open Range például, ami egy jól sikerült darab és még moziban is vetítették, vagy ittvan a Deadwood sorozat, ami minden nézőjét megcsapkodja, ahogy azt kell. És most még ittvan ez a remekmű is.
Egy nagyobb lövöldözéssel kezdődik, aztán pedig életet életért. Stanley felajánlja, hogy az öccse életéért cserébe Charlienak (Guy Pearce jól beválasztott a kultba, megint) meg kell ölnie a bátyját i want you to kill your brother és hát erről van itt szó kéremszépen… Mindegy, mert úgyis megnézitek. Gyomorbamakolóan brutális, előre szólok.
De komolyan mondom, olyan szinten odatette magát mindenki, hogy csak bambulok ki a fejemből. Egyrészt a rendező, John Hillcoat, hány filmje van eddig, 6? Abból 3 videóra készült. Aztán biztos csak én vagyok olyan műveletlen, hogy egy másik filmjét nem láttam, és nem tudtam eddig kicsoda. Oké, Guy Pearce nem lepett meg, de akkor ott volt a Stanleyt játszó csávó (Ray Winstone), olyan hanggal, hogy az elején beleborzongtam (bár később enyhítettek a karakteren). Aztán végül ne felejtsük: Arthur Burns egy szörnyeteg.. 9/10. Jónapot.
És akkor most gyönyörködjünk a poszterban, és örüljünk, hogy ilyen filmek is készülnek ebben a politikailag korrekt szar világban. (ide kattintva nagyobb kicsit)
Ezt a filmet csak azért néztem meg, mert jókat írtál róla. Nem is csalódtam, szóval kösz!
örülök :)
Én is megnéztem. Egész jó volt, de engem annyira nem fogott meg. Sajna több részletben néztem meg, mert megzavartak. Az open range (ez a fegyvertársak?) nekem jobban bejött, az “szórakoztatóbb” volt.. Ez túlságosan nem döbbentett meg, nem gondolkoztatott el és nem is szórakoztatott annyira. Ettől független nem bántam meg hogy megnéztem, “korrekt” film volt (bármennyire is utálom ezt a szót…)
Ez közelebb állt a spagettihez szerintem, míg az Open Range egy klasszikusabb western. Az is jó mondjuk.
Nekem bejött belőle: képek, színek, zene, sztori, a kegyetlen értelmetlen brutalitás furcsa egyvelege, ja és a naturalisztikus ábrázolás. Miért nincs is ez forgalomba Magyarországon DVD-n?
Csak ennyit teszek hozzá: baromi unalmas. Sztem nem is szórakoztató, az ember várja, hog végre történjen is vmi, de nem kapunk semmit. A sztori nem lenne rossz, de ahogy ezt átadták…Katasztrófa. Nem nevezném remekműnek. Sőt. Inkább egy nagyon gyenge próbálkozásnak, a western újraélesztésére. Hogy miért néztem meg? Kíváncsiságból, és mert itt csupa jót olvastam róla. Szóval ez itt egy kakuktojás-vélemény.
Szerintem az év egyik legjobb filmje. Nick Cave úgy látszik, nem csak a zenében van otthon. Hollywood rajongók viszont ne nézzék meg. Nekik bonyolult lesz.
ez eléggé általánosítás, én kedvelem a hollywoodi filmeket is, mégis baromira bejött
Elkezdtem, 30 percet bírtam…
Szeréntem is az év egyik legjobb filmje. Először a bemutatóját megnézve nem számítottam arra hogy ilyen brutális és kegyetlen lesz, csak egy sima lövöldözős westernfilmre gondoltam, de ez egészen más. A történet is megrázó, a rendezők kitettek magukért mert a film nagyon jó és a zenéje is nagyon bejön, jól megy a történethez.
Uh, hogy én ezt eddig nem néztem meg! Tényleg top, akkorát ütött hogy végem is van mára :P
köszi, ezért olvasom a filmbuzit!
Megjelent/meg fog jelenni itthon?
Én most fejeztem be épp a Proposition nézését és eléggé a hatása alatt vagyok! Az elején na mondom mármegint ez a séma össze-vissza lődözik egymás agyát…aztán… bumm váltás.Na a váltás tetszett! olyan csodás állóképek vannak benne, hogy kitenném az ágyam föle bekeretezve! ja amúgy olyan érzéseket váltott ki belőlem, amit se elmondani se leírni nem lehet de hát micsoda ha nem ez a filmkészítés lényege! (megmutatni a kimondhatatlant!)
John Hillcoat legközelebb a Roaddal csap oda nemsokára.
(…gratulálok a tisztelt hazai filmforgalmazóknak…)
…nálam 10-ből 8…nagyon jó film…
A film nagyon nagy.
Nick Cave meg egy Isten:)
Az oldalatokon olvastam róla és azért néztem meg. Nem bántam meg, mestermű.
Szerintem nagyon jó volt a film, a plánok fantasztikusak, színek is..
SPOILERES
Egyetlen dolog ami nekem sok és előre kiszámítható volt, hogy rommá fogják kínozni a szegény srácot… Ez a kicsit elcsépelt Passió-szerű ultrabrutál korbács-jelenet nekem sok volt, meg kiszámítható,lehetett volna enyhébb, ezt olyan rendezői túlzásnak tartom, az ilyet a spagetti-westernekben nem ábrázoltak ennyire direkt módon.
Az ezek után felüdülést hozott, hogy az öregebbik tesó ezek után durván elkezdi lehentelni a város biztonsági szerveit, szinte drukkoltam neki! Bár a bíró, vagy polgármester, az a a szadista kis bajuszos állat megérdemelte volna, hogy naturalisztikus ábrázolással szörnyű lassan kibelezzék és megkasztrálják, majd kivághatták volna a nyelvét és kivájhatták volna a szemeit. Ez lett volna a minimum, amit megérdemelt volna a szerencsétlen gyerek halálra-kínzásáért.
Színészi játék ötös, plánok, montázsok, képek ötös, zene is jó volt, de a befejezés kicsit kapkodós lett… Túl hosszúra sikerült a családi melodráma rész, még több akció kellett volna a végére. Happy end lehetett volna, mert az dobta fel a régi spaghetti westerneket, főleg a Dollár-trilógiára gondolok. Kevesebb brutalitás kellett volna, több akció, néhol kissé egyenes volt a film…
Nagyon jó western mindenkinek ajánlom, de csak ha bírja, mert gyomorforgatóan brutális valóban.
a szeretet jó is és rossz is, meg persze néha öl…
Na most ez egy kicsit fura lesz.
Megnéztem a filmet és tetszett, elkezdtem és abba sem akartam hagyni.
De. Ha én ajánlani akarnám ezt a filmet egy nem filmbuzinak, akkor mit mondanék? Illetve ti mit mondanátok? Igazából komoly történet nincs, igazi nagy akció nincs, leszámolás hiányzik, jó nők nincsenek…(nagy, ‘A’ kategóriás színész nincs).
A nyomasztó hangulaton (és a szinészi játékon) kívül mit lehet kiemelni egy átlagembernek. (Mondom nekem nagyon bejött, csak érteni akarom miért ;))
Talán csábító lehet Nick Cave neve másnak is. Én speciel miatta néztem meg nemrég; kiváncsi voltam, milyen forgatókönyvet hozott össze, mivel zseniális hangulata van a zenéinek, gondoltam ebben sem csalódom – hát nem is; brutális és gyönyörű film.
Az elején meglepett a tiszta és erőteljes (csaknem technicolor) szín, valami karcosabbra számítottam, de végül nagyon bejött. Csodálatos képekkel tette teljessé a filmélményt.
Ami pedig a legjobban bejött (a baromi sötét, komor hangulaton kívül) az a történetvezetés. /a továbbiakban SPOILEREK várhatóak/ Csak a film legvégén érthetjük meg Charlei motivációit (a film közben el-elejtett megjegyzések segítségével), hogy Charlie minden vágya kiszállni a bűnöző létből, ebből a halállal és erőszakkal körülvett életből. Először megpróbálta a könnyebb utat, de a tragédiája, hogy ebből kiszállni csak vérontással lehet, és túl későn jött erre rá, csak öccse halála után. A film képi világa sem véletlen szerintem, ezzel a tiszta, erőteljes színvilággal sikerült bemutatni a kontrasztot a két – a bűnözők és a törvény oldalán állók – világát. Az ellentétet és a hasonlóságot is. Ugyanis annak ellenére, hogy ez két egymással szemben álló világ, mindekettő a (filmben szintén nagy szerepet kapó) természettel szemben álló civilizáció terméke. Két válasz, hogy hogyan lehet élni ebben a “pokolban”, és mint mesterséges dolog, mindkettő tökéletlen, esendő és sokszor gonosz, ellentétben a tökéletes, bár ugyanolyan kegyetlen természettel. És ebben gyökerezik az előbb említett tragédiája Charlei-nak: mégpedig, hogy ki akar szállni, de ezzel az elhagyatottságot, az elveszettséget választja, hisz egyik világhoz sem tartozik. A végső leszámolás ezáltal még drámaibb, hisz igazi megváltást semelyik karakter sem ér el.
Sötét tónusú, elgondolkodtató alkotás – aki szereti az ilyet annak mindenképpen kötelező. A remek színészi, rendezői és operatőri munka mellett kiemelkedő a képhez tökéletesen passzoló zene (természetesen Nick Cave közreműködésével) is. Régen nem töprengtem ennyit filmen, ezért nálam ez 10/10!