Ez a film inkább azt mutatta be, hogy “New York, 10 éve házasok vagyunk, hol a szikra? Azért többnyire jó veled még mindig”, nem pedig a szerelem erejét.
A New York, I Love You kapcsolatokkal foglalkozik, méghozzá kisfilmeken keresztül. Ez a gyűjteményes megoldás eléggé kettős helyzetet jelent, hiszen ha valami rossz benne, azt nem kell sokáig elviselni (sajnálom, de a hoteles rész nagyon nem illett az egészbe, pedig Shia jól játszott), viszont ami jó, az sem tart sokáig. A sokszínű és vallású és gondolkozású emberek keveréke között villan pár kép a városról, és ennyi, ezt kéne átérezni, szereplőként elfogadni. Nem megy.
A színészekkel nem volt bajom, bár párszor olyat lehetett érezni, mintha fel kellett volna még venni egy-kétszer azt a jelenetet, hogy klappoljon. Áh, nem tépem tovább a szám, inkább elárulom, hogy a sokból nekem az öreges, az Orlando Bloomos és a Star Trek csávós tetszett. Sajnos ezek sem voltak nagyon-nagyon kiemelkedőek, de középszint környékére, 5/10-re behozták a filmet. Nem bánom, viszont egy képkockát nem néznék újra belőle. Nem tudtak elég mélyre menni, pedig próbálkoztak vele.
Az ilyen típusú filmekből egyedül az Igazából szerelem volt az, ami maradandó, a többi egyszer nézhető, közepes film.
Alapvetően a sztárparádé miatt néztem meg, tetszett is, de tényleg nem újranézős. A szalagavatós a végére nagyon poén lett, az öreges aranyos volt.
6/10, de tényleg nem újranézendő. A házaspár cigizős története, sztem iszonyat hangulatos lett. És a Bradley Cooper kontra Drea de Matteo is érdekes és kellemes volt. A hoteles rész tényleg kilógott, furcsa volt.
És az “írós”? Az se volt gyenge Maggie Q-val. Plusz a tolókocsis még nagyon adta.
a tolókocsist én is írtam, szal izé
hat nemtudom. New York jobb, mint Parizs, de a Paris I Love You jobb, mint a New York I Love You.
Ez a kiscsávó az Alpha Dogból?
D-vel értek egyet, az első ilyen, a Párizsos sokkal jobb volt.
Az olyan volt, mint sok kis európai művészfilm egymás után.
Meg ott tényleg a város főszerepet ‘játszott’, nem csak díszlet volt..
Bergustrian igen ö az.Amugy már azóta jó pár filmben szerepelt.Anthon Yelcin egyébként…
egyet kell értsek. Bár nekem a Shiás rész is tetszett. de nem kívánok én sem többet belőle újra.
Érdekes volt. Különösen tetszettek a Budos Band számok benne (az elején, a végén, és néha közben is). Hangulatos, de tényleg semmi extra. Nekem az volt benne a legérdekesebb, hogy míg a párizsi párdarabot főleg (vagy kizárólag?) amerikaiak rendezték, ezeket inkább USÁ-n kívüliek (Natalie Portmant kivéve, bár ő is félig izraeli, vagy mi). Nekem az étterem előtt flörtölős, meg az Ethan Hawke – Maggie Q-s tetszett a legjobban. A hoteles tényleg kilógott…