Röviden: Azután (Hereafter)

Elsőre az jutott eszembe az Azutánról, hogy Eastwood érzi a korát. Konkrétan a halál utáni rész kezdte érdekelni. Forgatott is róla egy filmet. A néző számára is érdekes lett? Valamennyire mindenképp.

A Herefater egyik főszereplője, Matt Damon jobbra

A Hereafter három szálon tart egymás felé. Sajnos pont ez lett a gyenge pontja is. A végén találkozik a főbb szereplők élete, de nem elég jól, ami kicsit megkeseríti az addig látottakat. Pont azért, mert mind a 3 külön álló történet nem tud elég mély lenni, hiszen nincs rá idő az összesre. Így kicsit súlytalan lesz közülük az egyik legalább.

Hogy mégis mi van a halál után? Senki sem tudja, de az egyik elméletet láthattuk most. A film hangulata, aprólékos kidolgozása (a tsunami bemutatásán megizzadtak a számítógépek is) miatt egy 7/10-et adnék mégis.

15 hozzászólás a “Röviden: Azután (Hereafter)” bejegyzéshez

  1. Egyetértek. Én is egy 7-est dobtam rá anno. Kár hogy a csajszi keveset szerepelt.

  2. Érdekes és azért kicsit elgondolkodtató film volt ez. Én 7 és fél pontot adtam rá.

  3. Nem szeretném nagyon lehúzni (az imdb-n már megtettem), a tsunamis rész miatt egy erős négyes. a többi szál szerintem szörnyű unalmas és kiszámítható volt. Clint öregszik. sajnos. mert az eddigi munkáit imádtam..pl. gran torino.

  4. Nekem nem nagyon tetszett… én 5-6/10 között vacillálok… a tsunamis részt remekül megcsinálták. Eastwood-ot szeretem, Damon-t is, de itt ki is fújt a pozitívum… a francia nős szál nagyon idegesített engem, a kisgyerek szála nagyon szomorú, még talán ez is a pozitívumhoz tartozik, Damon és a tanfolyamos csaj szála jobban érdekelt volna mint a francia szál… tulajdonképp ha anélkül csinálták volna a filmet sokkal jobban tetszett volna…

  5. én más szemmel néztem, mint egy sima drámát. elgondolkodtató, érzelmes (főleg, ha valaki olyan nézi akinek már volt halálközeli élménye). nálam 7/10

  6. Eastwood egy nem akármilyen karakter. Aki folyamatosan járta végig az élet nagy igazságtalanságait filmjeiben.
    Legyen az a nők helyzete, az aktív eutanázia, korrupció és mindenféle gátlástalanság, előítélet, rasszizmus,emberi fájdalom, emberi jogok.
    Egyszerűen zseniális a pali. Ez az alkotás talán kicsit gyengébb, bár
    SPOILER
    Tetszik, ahogy a végén összeérnek a szálak szépen lassan.
    SPOILER VÉGE

  7. nekem is a francia nos szall nem tetszet anyira de osszegezve eleg jo volt!en is kb 7/10 adnak ra.es az az igazsag h valakinek h tetszen ez a film kicsit at kell elje!

  8. Ez egy szép film volt, habár a médium témát igyekeztek a lehető legegyszerűbben tálalni az kicsit fáj, hogy Damon a “szellemlátók” legegyszerűbb igen-nem trükkjével idézte meg a holtakat. Annyira fals dolog, hogy a forgatókönyv egy letapogató cselt mutat be autentikus módszerként (már ha ilyen létezik egyáltalán), legalább ne egy rég leleplezett mutatványt próbáltak volna hitelesíteni.

    A film legjobb részei, a tsunamit leszámítva, amellyel Eastwood ismét meglepett, hiszen ő mégsem a nagy trükkjelenetek koordinátora, azok az igazán emberi pillanatok, amihez az öreg mester valójában ért.

    Nagyon sallangmentes, eltalált részek a filmben az ikrek jelenetei, mikor próbálják felhívni magukra a figyelmet és menteni az anyjukat. Ilyen megnyerő pillanatokat nyújt még Damon és Bryce-Dallas közös játéka is. A kóstolós jelenet megint csak szokatlanul intimre sikerült Eastwood eddigi munkáihoz képest, habár A szív hídjai óta tudni, hogy rendezőként ehhez is ért, mégis kevésszer akar ilyen meghittséget mutatni a férfi-nő viszony ábrázolásakor. Legtöbbször ezt készen kapjuk tőle, férfit és asszonyát, pedig klasszis módon tárja elénk az udvarlás hangulatképeit is.

    A francia szál, nos igen, alapjában annak kellett volna lennie az egész film összekötő fonalának. Tényleg szétforgácsolja a mozit ez a szegmens, talán mert az abban főszereplő Cécile De France pálfordulása egyszerűen nem elég előkészített. Az egyetlen cselekményág, ami túl rövidre sikerült és túl megalapozatlanra ahhoz, hogy együtt érezzünk a szereplőjével, hiába a film eleji látványosság.

    Összességében azt kell azonban írnom Eastwood nagyon ért a hangulatfilmekhez és ez egy ilyen mozi, belefeledkezés, egy kis elmerülő gondolkodás, kedv kell hozzá, anélkül, hogy azt várnánk, hogy lehengereljen az egész érezzük át a témát. A megfelelő kikapcsolódáshoz ez a mozi ennyi igénnyel fordul közönségéhez, persze nem muszáj megbarátkoznunk ezzel…

  9. Megnéztem én is, bár 4szer kellett nekifutni mert elaludtam mindig. A szökőár jó kezdés volt, de utána sajnos unalmasan kiszámítható volt a film. Viszont nem egy rossz alkotás mindent egybe vetve. Akit érdekel a téma, mindenképp nézze meg.

  10. Teljesen életszerűen >megalkotott< film, és nem véletlenül fogalmaztam így: tipikus Eastwood film, azaz a lényeg az érzelmeken van. Ezt azok felé hangsúlyoznám, akik a misztikus fonalat szeretnék elkapni, mert azok csalódni fognak. Csak épp annyit kapunk mutatóba belőle, amennyit a történet feltétlen megkövetel. Viszont az érzelmi része természetesen gyönyörű szépen kidolgozott, de nem is várnánk mást a rendezőtől. A kisfiú(k) története különösen megkapó. Az még külön tetszett, hogy nem csaptak túl nagy feneket Matt Damon képességének ábrázolásához. Szerintem pont az egyszerűségében van a hitelessége. Fentebb még savalták a kapcsolatának az alakulását is a "tanfolyamos csajjal" (nekem sem ugrik be a neve): ezzel sem volt semmi baj, vétek lett volna rózsaszín szirupba csomagolni. Az egész film hangulata magával ragadott; még napok után is a filmen rágódtam, és ez mindenképp jó jel.:) Úgy látom, hogy a többségnek annyira nem nyerte el a tetszését, de én a 8/10 pontot mindenképp megítélném neki.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.