Az animációs Oscar?

Ezt már régebben meg akartam írni, na mindegy. A lényeg, hogy tegnap végül nem tudtam rávenni magam még egy drámára, így inkább a fa.., lényegtelen.

Ami számít, hogy ha megnézzük az Oscar animációs film díjára jelöltjeit, akkor két érdekesebb darabot is kiszúrhatunk közöttük? A teljes lista ha a link túl messzire mutat: A Cat in Paris, Chico & Rita, Kung Fu Panda 2, Puss in Boots, Rango. Tippre a Rango nyerhet, viszont mi a fene ez A Cat in Paris és Chico & Rita? Előkerestem nektek az előzeteseket, mert bizony eléggé furcsák, és khm, amúgy elérhetőek is.

A Chico & Rita pedig egy érdekes szerelmi történet rengeteg zenével és élettel:

10 hozzászólás a “Az animációs Oscar?” bejegyzéshez

  1. Fontos megemlíteni, hogy a Chico & Rita egyes részei (ha nem is a teljes) a kecskeméti animációs stúdióban készültek. :)

  2. Nem láttam se a Cat in Paris-t se a Chico & Rita-t, de a trailer-ek alapján nem is fogom.
    Lehet hogy a történetük amúgy nem rossz, de a grafikája mindkettőnek nagyon lehangoló. Kinézet alapján vagy az elvont művek kedvelőinek, vagy a nagyon fiataloknak jöhet be ez a design. De valahogy nem az átlag filmnézőknek való. Legalább is bennem még csak egy minimális kedvet sem ébresztett egyik sem, hogy neki essek megnézni.

  3. A macskás érdekesnek tűnik, a másikban túl sok a romantikus szál az előzetes alapján az én ízlésemnek, viszont szerintem mindkettő nagyon szépen van megrajzolva.

  4. “Lehet hogy a történetük amúgy nem rossz, de a grafikája mindkettőnek nagyon lehangoló. ”

    azt hiszem, hogy ez a vélemény a lehangoló. eleve hol érdekel engem a south park óta a “grafika”. ha jó a történet, ide vele. a mary és max 2010 egyik legjobb filmje volt.

    ezt egyébként is úgy mondják, hogy más. más stílus. nem csilivili cgi. és baromi jó és igényes munka mindkettő.

    lehangoló…, pff.

  5. Én láttam a Chico & Rita-t a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon és engem nagyon elkapott a hangulata. Szerintem érdemes megnézni… Utána beszereztem a filmet, de azóta sem találok hozzá magyar feliratot :( (a vetítésen érdekesen volt megoldva, egy külön projektorrol kapta a feliratot a vászon alja).
    25 éves vagyok, az nagyon fiatal? Tetszett a képi világa.

  6. “Kedves” kelemen, miért fáj neked az, hogy ez az én véleményem. Így érzek és kész.
    Amúgy meg ki a fene beszélt itt csilli villi CGI-ről. Szinte biztosra tudom állítani, hogy több kézzel rajzolt rajzfilmet láttam mint te. Tehát elég sűrűn nézek, elég tág témakörben . De mégsem keltette fel egy pillanatra sem az érdeklődésemet ez a két ajánló. Ez szerintem eléggé árulkodó. Ha nekem mint nagy “mese” fan-nak nem jött-át a dolog, el tudom képzelni mennyire jön be egy átlag embernek, aki csak marha ritkán néz animációs filmet, de akkor is csak a már említett CGI meséket.

    Az meg hogy te magasról teszel arra, hogy milyen egy rajzfilm grafikája, legyen csak a te bajod. Engem a látvány legalább annyira érdekel egy rajzfilmnél, mint maga a történet. De ha már ennyire mellékes a grafika, akkor árulja már el nekem valaki, hogy egy filmnél miért zavaró, ha gyenge a CGI, egy mesénél pedig miért elfogadott ha átlagon aluli a megvalósítás?
    Lehet hogy elég durván hangzik az, hogy “átlagon aluli”, de olyan szép rajzolású mesék is vannak, hogy egyszerűen ez jut az ajánlókról az eszembe.

    A “A Cat in Paris”-ról lerí a minimalista elvont művész stílus. Ezzel véleményem szerint az átlag filmnézők 90%-át már bukták is.
    A “Chico & Rita” már sokkal emészthetőbbnek tűnik, de még ez is elmarad nálam, az átlagtól.

    Emlékeztek még a “Le Royaume” című vizsgafilmre? Konkrétan kenterbe veri mindkét ajánlót. Márpedig ha egy vizsgafilm ezt tudja nyújtani, akkor had várjam már el, hogy egy komoly stúdió által kiadott, lényegesen nagyobb költségvetésből készült mű, amit Oscar-ra jelöltek, rendelkezzen ennél szebb grafikával.

    A South Park pedig egy sok száz részből álló sorozat, ahol nincs idő a szép kidolgozásra. Egy másfél órás, egy részes animációs filmnél pedig igen hangsúlyos, hogy milyen képi világ fogadja az embert.

    falconup-nak
    Lehet hogy te a nagyon fiatalok közé sorolod magad, de én inkább a másik kategóriába tennélek, amit feltüntettem már az előző kommentem-ben is. Az “elvont művek kedvelői” dologra gondolok. Mielőtt sértésnek vennéd, egyáltalán nem annak szántam. Egyszerűen csak vannak akiknek bejönnek a művészcuccok, viszont nekem nem.

  7. E.D.I.: ne haragudj, de rossz és a között, hogy direkt x stílusban készül valami nagyon nagy különbség van. (Ha CGI példát akarod hozni: a kimondottan direkt gagyi trükkös B filmet, a Transformerst és a rajzzá konvertált Scanner Darklyt sem osztja senki a gagyi grafika miatt.) Ahogy Picassot sem osztja le senki, hogy nem realistán fest. Az, hogy neked nem tetszik egyik sem, az más kérdés, és természetesen joga van hozzá mindenkinek.

  8. Gyorsan megnéztem éjjel mindkettőt, egy estére vállalhatóak.

    A Cat In Paris gyönyörű színekkel dolgozik, az atmoszférát is jól eltalálták, de a plot semmi extra. Mondjuk nem hosszú, tehát nem fullad unalomba, könnyed humorral operál.

    A Chico és Rita története még közhelyesebb, ezerszer látott sablonsztori, viszont, aki csípi Bebo Valdest és a kubai zenét, annak kötelező. Illetőleg a zenész élettörténete is vissza-visszaköszön néhol.

    Szóval nem Mary és Max kaliberű munkák, de
    5/10 és 6/10 mehet pontszámnak.

  9. én teljsen egyetértek Ryo Meyachival, a Chico és Rita kubai zenéje szerintem nagyon jó, már csak a filmzenéért érdemes megnézni!

  10. human-nak
    A “rossz” kifejezést nem használtam. Lehangolónak, és átlagon alulinak neveztem. Na persze azért ezek sem szép jelzők, de azért még sincsenek olyan erősek, mint az hogy “rossz”. Na de nem akarok a szavakon lovagolni.

    Értem, hogy mire gondolsz ezzel a “direkt x stílusban készül valami” dologgal. Viszont nem értek vele egyet. Elhiszem, hogy direkt készült mind a két mű egy adott stílusban. Viszont ahogy már írtam is, egy animációs filmnél, számomra legalább akkora hangsúly van a látványon, mint a történeten. Attól hogy valami szándékosan van “elvontabb”, vagy “kevésbé szép” stílusba elkészítve, én attól még továbbra is csak azt veszem figyelembe, hogy az adott mű, “elvontabb”, “kevésbé szép”, független attól, hogy szándékos-e a dolog, vagy nem.

    A két szóban forgó műről, mint ahogy már írtam is, az “elvont művészstílus” jut az eszembe. Ezzel szemben rengeteg olyan animációs filmet ismerek, amik bár “hagyományos” stílusban készültek, mégis a megnézése utána az a véleménye az embernek róla, hogy milyen szépen meglett csinálva. Ha most egymás mellé teszem a szándékosan “furcsa” grafikájú művet, a szándékosan szépre rajzolt alkotással, nálam mindég is a “szép” felé fog billenni a mérleg.

    Na hát ez elég zavarosra sikerült, de a lényeg a következő. Hiába készült mindkét mű szándékosan abban a stílusban, amiben. Egyszerűen nem tudok elmenni amellett, hogy mennyivel szebben megrajzolt animációs filmek is készültek már. Így nálam továbbra is csak az átlagon aluli kategóriában maradnak. De ez ugyebár csak az én véleményem, valaki vagy egyetért vele, vagy nem.

    Amúgy tényleg nem szeretnék csipkelődni, de nem tudok egyszerűen elmenni amellett, amit írtál.
    “a kimondottan direkt gagyi trükkös B filmet … sem osztja senki a gagyi grafika miatt”
    Ezek szerint mi nagyon különböző helyeken szoktunk olvasgatni. Nem is tudnám összeszámolni, hogy hányszor olvastam már, hogy “… gagyi trükkös B filmet még csak véletlenül se nézd meg, mert a grafika olyan amilyen…”.

    “Ahogy Picassot sem osztja le senki, hogy nem realistán fest.”
    Azért én ezt is megkérdőjelezném. Persze ha a műértő szakembereket kérdeznénk, megállná a helyét, amit mondtál. Valóban egyedit és maradandót alkotott, a maga korában, ez vitathatatlan. Viszont ha odanyomunk egy átlag ember orra alá egy Picasso-t, úgy hogy nem tudja róla, hogy azt ki festette, és mellé rakunk egy ugyan abban az időben készített gyönyörű portrét, csendéletet, vagy valamit, egy ismeretlen művésztől, és megkérdeznénk, hogy melyik a jobb festmény, szerintem elgondolkodtató eredményt kapnánk.

    Szóval ez a Picasso-s hasonlat nagyon illik arra, amit mondani szeretnék. Attól hogy valami egyedi, eltér a megszokottól, “furcsa”, attól még nem fogom jobban értékelni. Az “A Cat in Paris”-t és a “Chico & Rita”-t nem fogom külön kategóriaként kezelni, csak azért mert szándékosan különc stílust képviselnek. Az összes többi általam látott animációs filmmel hasonlítom össze, és azokkal szemben alul maradnak. Ezért továbbra is tartom az átlagon aluli jelzőt.

    Na ez megint szép hosszú lett. Pedig senkit nem akarok meggyőzni a véleményemről, egyszerűen csak elmondtam, hogy én miként gondolkozom.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.