Great Gatsby mostanában

A héten kaptunk pár karakterposztert, és egy új előzetest Baz Luhrmann (Australia, Moulin Rouge!) filmjéhez. Természetesen az azonos című F. Scott Fitzgerald novellát dolgozta fel, méghozzá a rá jellemző túlzással. Azt kell mondanom, hogy ez a trailer működik, baromi jól választották a zenéket egy kosztümös filmhez, na és Leonardo DiCaprio is baromi jó benne.

A többi poszter az alábbira kattintva nézhető meg.

25 hozzászólás a “Great Gatsby mostanában” bejegyzéshez

  1. Szerintem meg elég gáz az egész :P

    Legalábbis nekem annak tűnik a regény ismeretében. Az ottani élő, lélegző figurák és a pontos, de túlzások nélküli környezetleírás nem épp ennek az adaptációnak az erényei közé tartozik.

    Persze mondhatjuk, hogy Luhrhamm már csak ilyen, de akkor is, a trailer alatt végig azt vártam mikor fakadnak dalra a szereplők.

    Az egész inkább tűnik egy musicalnek mintsem egy prózai filmnek. A musicalek sajátos tulajdonsága, hogy szereplőik akkor a leghitelesebbek, amikor dalban mondják el az érzéseiket, egyébként szinte mind egy típust testesítenek meg és nem egy összetett, hiteles karaktert. Itt viszont senki sem fakad dalra, csak úgy néz ki mintha egy személyiség teremtése helyett, csak annak illúzióját keltenék.

    Luhrhamm ugyanazt csinálja, mint a Rómeo és Júlia esetében, csak azt felejti el, hogy Fitzgerald nem egy Shakespeare. Nem egy archetípus amelyben az a jó, hogy új színpadi és filmes értelmezéseket szülhet. Fitzgerald ennél sokkal hitelesebb és modernebb író, Luhrhamm fantáziája pedig túlburjánzza,feláldozza ezt a fajta hihetőségét.

    Azoknak persze lehet, hogy be fog jönni, akik egy Gatsby feldolgozásnál nem veszik zokon, hogy Gatsby és Fitzgerald szelleme hiányzik a filmből (a trailerből biztosan), sőt megkockáztatom a regény sem foglal el olyan helyet az olvasmánylistájukon, hogy ez problémát okozna.

    A hallható Kanye West szám szerintem egyébként az előzetesben már sokadszor szerepel filmajánlónál, az utolsó szám viszont tetszett, valaki be tudja lőni nekem az előadó nevét?

  2. Elsőre írtál jót, tényleg a Happy Together egyik feldolgozása az a Filtertől.

    Jack White száma az első trailerben hallható nem ebben, szerintem.

  3. Igen, közben sikerült megkeverednem. Viszont köszönöm, hogy írtad a Filtert, nem találtam sehol :)

  4. Nagyon kíváncsi leszek mit hoznak ki ebből az újabb regényfeldolgozásból. A 74-es nagyon jól sikerült. Redford ellen küldik ebben Leo-t, ez még rendben is van, de Coppola ellen meg Luhrmann-t. Hogy is mondjam csak.. nem egy súlycsoport.

    Nekem itt amúgy a túlságosan túlmodernizált látvánnyal van dolgom. Egyszerűen műnek hatnak a képek, nagyrésze zöld hátteres felvétel, hiányzik a szilárd alap a szereplők körül.

  5. most komolyan ki néz ilyen gagyi irodalmi feldolgozásokat?

    ez a film kb a színházba járó embereknek készül

  6. nekem ez a film tetszeni fog. mindig imádtam Luhrman túlzásait. valahogy úgy rikító, hogy még éppen nem giccses, nem ízléstelen.

  7. kameraman:

    Ha őszinte akarok lenni Coppola akkor elcseszte a Gatsby adaptációt, amikor belevitte a saját társadalombíráló szemléletét a partiéletet direkt morbidnak mutatva, ahelyett, hogy a maga valójában leplezte volna le az egészet még rá is játszott. Egy remek ívű és bonyodalmas regényből pedig csinált egy közepes, szirupos melodrámát.

    Szóval Coppola 1974-es feldolgozása sok minden csak nem a zsenijének a bizonyítéka. Bár hozzá kell tennem, hogy nem rendezte a filmet (tervezte, de nem), csupán, szerintem meglehetősen rosszul, átdolgozta Fitzgerald regényét Jack Clayton számára. A saját rendezésében talán nem is így nézett volna ki végül az egész, ha a mániákus forgatás közbeni átírásait vesszük más munkáinál.

    A ’74-es Gatsby nagy erénye inkább a szereplők hitelességében keresendő.

    Redford eszköztelen vonzerejében, ahogy belehelyezi magát a mélabús, titokzatos hatalmú mégis esendően vágyódó Gatsby szerepébe. Egészében véve közel sem olyan intenzív színész, mint Leo. Elég csak a trailert nézni, ahogy DiCaprio egyetlen eltorzuló arckifejezésbe is rengeteg energiát fektet, szerintem itt sajnos túlzón. Mert Gatsby nem ilyen megszállott a regényben, inkább egy olyan valakinek tűnik, mint Redford, akinek a szilárdsága szinte egész karrierjét végigkísérte, megkérdőjelezhetetlen figurává tette, akár a regénybeli Gatsby-t, aki szintén magasztosabbnak tűnik a valódi gyarlósága ellenére.

    Aztán ott van Mia Farrow megint azzal a pillangójátékkal, tudjátok azzal az érzékenységgel, ami egy lepkét idéz, mely közel megy a lámpa lángjához és az életéért rebeg abban a pillanatban. Ez a fiatal Farrow specifikuma. Bár helytállása ebben a szerepben ennek ellenére is kétséges, hiszen a vonzó nőt, az érdekeset, akibe Gatsby reménytelenül beleszeretett a legkevésbé sem tudjuk elképzelni róla. A sérülékeny, megbomlani látszó Daisy viszont nagyon jól áll neki.

    Sam Waterston és Bruce Dern pedig simán csak zseniális, egyikük a legendakeltő
    elbeszélőként, távolról az események szereplőit csodáló barátként, másikuk a kicsinyes hatalmi emberként, aki sohasem válhat olyanná, mint Gatsby és ezért irigyli és gyűlöli őt.

    Ez volt tehát a ’74-es mozi pozitívuma és negatívuma. Egy kész kritika lett csaknem ebből a kommentből :)

    Sajnos szerintem Luhrmann sem fog semmivel sem jobbat csinálni, csak máshogy hibázza el a dolgot, így megelőlegezve a dolgot :P

  8. Ez a ’49-es meg egy tömény borzalom úgy nézem, nem csoda, hogy inkább a ’74-es Redford verziót emlegetik sokan.

  9. A látvány tényleg eléggé mű hatású, de a színészek aldják. Az azért durva, hogy DiCapriot akárhány évesre lehet sminkelni…

  10. symor: De figyelj már, te hogy tudsz egy komplett kritikát, sőt, elemzést, esszét írni Baz Luhrmann filmjéről, amikor még nem is láttad azt!!! Az alapján elemzed a rendezői, színészi és látványrendezési döntéseket, megoldásokat, hogy két percet láttál az egész filmről, és ezen két perc összevágása csak azon múlik, hogy milyen jó vágó kezébe került az anyag… Nem tudom, miért vonsz le ilyen mélységű következtetéseket a majdnem semmi alapján. Más lenne, ha láttad volna már a mozit…

  11. anthony711:
    Figyelj már, nem írtam komplett kritikát egy Luhrmann filmjéről, arról írtam, hogy az előzetes alapján nem felel meg Fitzgerald eredeti elképzelésének és túlcicomázza azt. A regényt ismerem és szeretem, tehát ennyit talán joggal megállapíthatok első blikkre.

    Az 1974-es moziról írtam bővebben.

    Az összes többi a csalódottságomnak adott hangot mivel a film látványvilága igencsak belőhető ez alapján, na meg ismerve Luhrmann korábbi filmjeit. Arról írtam még maximum, hogy Leo személyisége, hiába jó színész, távolabb áll a regényalaktól, mint Redforddé, akit hitelesnek éreztem Gatsby-ként. Ennyit állapítottam meg és ezeket nem is tartom túl “mély” megállapításoknak a részemről :)

    Ismerve a történetet, a korábbi feldolgozásokat, Luhrmann munkáit és látva, ami látható az eddigi előzetesekből engedd már meg kérlek, hogy akár pesszimistán is, de írhassak egy eszmefuttatást a kezdeti (pesszimista) benyomásaimról.

    Talán elveszem valamennyire ezzel a kedved, de ez had ne legyen az én bajom, respektálom ha te máshogy, akár pozitívabban, vagy reménytelibben látod ennek a feldolgozásnak a lehetőségeit.

    Neked is meglehet rá az okod, hogy ítéled meg előzetesen a filmet, de ne kelljen már ezért egymás seggébe belemásznunk, hogy hogy teheted ezt a megtekintése nélkül.

    Úgy, hogy jobb-rosszabb impresszióim vannak az egészről az alapok ismeretében, erről meg írok.

  12. Symor:

    Bizonyos mértékben egyetértek, de sok tekintetben nem. Pontosan az a fajta extravagáns, szabadosságot sugalló harsányság adja számomra vissza a kort, melyet megjelenít a rendező (igazad van, Coppola csak passzolta a cuccot).Ezt a regényt amúgy szerintem képteleneség megfelelő módon vászonra vinni, legalábbis a mélységei semmiképpen nem fognak kijönni 2-2,5 óra alatt. (Pedig a regény igazából nem hosszú) Én sem azt mondom, hogy mestermű a 74-es feldolgozás, de Redfordot valahogy hihetőbb karakternek érzem a szerepben, mint DiCapriot (annak ellénre, hogy Leo egy zseniális színész) és az ellenére, hogy Redfordot mindig egy “A” kategóriás Steven Segal-nak tartottam, mármint mimikát és átélést tekintve.

    Inkább azt mondanám, hogy más aspektusból közelíti meg a regényt. Azt viszont nem jelenteném ki, hogy nincsenek a filmben – ha nem túl mélyen is – a kapcsolat szintjei megjelenítve. Ebben a feldolgozásban inkább arra a fajta “sötétségre” fókuszálnak, mely a regény fizikális alapját képezi, a háború utáni ébredés, a modernitás terhe, az amerikai álom hajszolása és ennek fizikális megjelenítése mind-mind a szerelmi szál körítése. A körítés ami elviszi a 74-es feldolgozást, és teszi fogyaszthatóvá. Persze ezzel együtt jár, hogy a rendező gyakorlatilag feláldozza a regény egyes mélységeit. Tehát az atmoszféra megteremtésében mindenképpen jól sikerült alkotás. (Még ha a fentebb említett igazi mélységeket – a modern világ romlottságát, az osztályok közötti különbségeket, a társadalom rétegződését nem is tudja teljes mértékben visszaadni.)

    Abban teljesen egyetértek, hogy Mia Farrow a legrosszabb választás volt erre a szerepre, sem kinézete, sem kvalitásai nem voltak megfelelőek, súlytalan, túljátszott volt a karaktere.

    Ami eddig mindegyik feldolgozásból hiányzik, és ahogy látom a legújabból is fog, az a regény igazi stílusa, mely sok helyen már-már költői/lírai hatású, nem hiába kötelező olvasmány. És ezt visszaadni szerintem eddig egyik változatnak sem sikerült.

  13. én Malachivel értek egyet, szerintem jól illik majd a Gatsbyhez ez a stílus. legalábbis remélem, számomra bizalomkeltőek a trailerek + amit említett valaki, hogy DiCaprio mennyivel intenzívebb színész, ez csak azért van szvsz mivel a trailer sokat mutat a könyv végéből, ahol viszonylag gyorsan felpörögnek az események. biztos vagyok benne, hogy az első órában kimért, titokzatos lesz ő is, mint a regényben.

    amúgy borzalmasan spoileres ez az előzetes, lényegében benne van az egész film (főleg, ha az előzőt is hozzávesszük)

  14. én bízom benne, hogy jó lesz ez.
    igen, lehet hogy inkább színházba való feldolgozás, de miért volna ez negatívum?
    szerintem Baz a stílusával rátalált valami egyedi, modern, jó dologra, én örülök annak, hogy ezt láthatom; ha szigorúan a sztori érdekelne, elolvasnám a könyvet.

  15. kameraman:

    Redford esetében ugyanarról beszélünk, aki meg egy A-kategóriás Seagalnak hívja az nem csak egy barom, de egy tudatlan barom is, aki a színész karrierjét sem ismeri :D
    Redford sohasem játszott igazán egy szerepet sem, csak egyszerűen magára vette őket az istenadta természetessége pedig lehetővé tette, hogy kétségtelenné váljon bármelyik neki megfelelő figura bőrében. Ennyi.

    Abban vitatkotzom, hogy a ’74-es atmoszférája jó lenne, mert szerintem nehézkes és ami rosszabb kicsit túl mesterséges, néha steril is. De ezen kár vitáznunk, máshogy látjuk és kész :)

    Mia Farrow esetében pedig félreértettél, én nem írtam a legrosszabbnak, csak azt mondtam a csábító Daisy-t képtelen volt megjeleníteni, a sérülékeny szerintem alapból ment neki.

    Igazából Julie Christie lett volna az igazi abból az időből Daisy-ként, bár nem ezzel a forgatókönyvvel az biztos, ami a főszereplőnőt teljesen felszínes, hisztis nőszemélynek állítja be.

    A regény líraiságát pedig a zene és a megfelelő narráció kárpótolhatja. Luhrmann-nak megelőlegezem, hogy a zenei anyaga rendben is lesz ;)

  16. amúgy baromi idegesítő, hogy mivel könyvfeldolgozás, így minden benne van az előzetesben szinte. így megmondom, hogy a leendő nézőinek legalább a fele (ha nem több) sosem olvasta a regényt.

  17. én mint aki nem olvasta, ugyanakkor úgy érzem, hiába villantottak meg “mindent” a trailerben, egyáltalán nem áll össze számomra, hogy mi is akkor a történet, melyik kép mit spoilerez el, tehát egyáltalán nem érzem spoileresnek.

  18. ugyanez, sosem olvastam, nagyon nagy vonalakban ismerem csak a sztorit (és most az sem jut eszembe, amit tudni véltem róla :D ). mégsem érzem, hogy lelőtt volna bármilyen komoly meglepit a trailer. kicsiket igen, komolyakat nem.

  19. symor: Én nem másztam a s*ggedbe azért, mert levontál egy pár következtetést a trailerről, a regény ismerete alapján, csak úgy beszéltél, mintha legalább már hússzor láttad volna a filmet. Egyébként én meg nem olvastam a regényt, a 74-es feldolgozást viszont láttam, és szerintem témájában (legalábbis számomra) illeni fog a Luhrmann-féle világhoz/stílushoz. Leo talán nem a legjobb választás a szerepre (bár nekem bejön, akármennyire is jobban illik Redford), de előzetesen nem tudom megmondani, mit fognak kihozni ebből a felállásból, Leoban pedig még sohasem caslódtam.

    De mit is nevezünk Luhrmann-féle világnak, stílusnak? Hiszen az egészet, amit addig felépített, teljesen összerombolta, összetaposta az Ausztráliával. Most akkor melyikre vonatkoztathatjuk ezt a filmet, mert szerintem a “függöny”-korszakát már lezárta, és valami epikus nagy trilógiát ígért, csak hát az Ausztráliával ugye nem aratatott valami túl nagy sikert…

  20. anthony711:
    “csak úgy beszéltél, mintha legalább már hússzor láttad volna a filmet” – na ezt nevezem én félreértésnek részedről, egyébként egészen gyengéd egy urológus voltál ne aggódj :D

    Az Ausztrália nekem egyébként nem tartozik a kedvenceim közé és a közönség sem véletlenül nem szerette. Szerintem nem “összerombolta” a Luhrmann-féle világot azzal a mozival, aminek éppen az volt a nagy baj, hogy elnyújtott és giccses módon próbálta realizálni a valóságot. Meg is bukott vele.

    A trailer alapján szerintem egyébként visszatért a Moulin Rouge-típusú valóságértelmezéséhez, ezért is írtam azt, hogy már azt vártam mikor fakad dalra valaki a szereplők közül. Itt ismét a közeget és a díszletet stilizálja ez egyértelműen látszik ennyiből is.

  21. ez a youtube komment érdekes a témában: The Great Gatsby is never going to be realistic – the BOOK wasn’t realistic, it was – by turns gaudy and elegant, but always passionate and operatic. That appears to be what Luhrmann has gone for here (as he’s gone for it in all of his films). This book is effectively unadaptable in the usual way we think of a book being adaptable. You simply can’t do it. The whole book is lost in translation. It’s like translating a poem.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.