Mind megöregszünk és meghalunk. It is what it is.
Ennyire keserű, szomorú Scorsese filmet ritkán látni, adná magát a fordulat, de az öreg mostanában már sokkal realistább, szóval nem annyira igaz. Mármint a ritkán rész. A korábbi gengszterfilmjeihez képest is visszafogta magát a bűn csábításnak ábrázolásával, itt nincs semmi a Nagymenők menőségéből, az itteni karakterek nem két végén égetik a gyertyát, hanem eltűnnek a semmibe, a feledés homályába.
A történet röviden ugye annyi, hogy Frank Sheeran, a maffia egyik bérgyilkosa elmeséli az életét, és abban azt, hogy mi köze volt Jimmy Hoffa (a 60-as években akkora név, mint a Beatles, most meg ki tud róla? Senki) eltűnéséhez. Persze ezt rengeteg szálon bemutatva, visszaemlékezésbe rejtett flashbackkel és hasonló trükkökkel mesélve el az egészet.
És igazából az egyik megkerülhetetlen dolog a film körül az a játékidő. Kicsit durva érzés, hogy amikor “végre” történik valami konkrét, akkor már egy filmnyi hosszon túl vagyunk, miközben még egyszer annyi hátravan. Viszont ha az öregedés, a felejtés az egyik fő téma, akkor bizony érdekes húzás, hogy ilyen hosszan mesél nekünk Scorsese. Átadja az idő múlását. Amúgy szerintem esélytelen lett volna ezt az szerteágazó történetet gyorsabban elmondani, annyi minden van benne. Vagy ki tudja, hiszen a Netflix pont a szabadsággal csábítja magához a nagy rendezőket, és nem szólnak bele komolyabban, pedig a The Irishmannél egy másik stúdió tuti megtette volna.
A másik, ami rögtön felmerülhet, hiszen tudjuk mennyi ideig készült a film a digitális fiatalítás miatt: észrevehető, zavaró-e a VFX? Erre mondjuk nincs egyértelmű válaszom. Egyrészt, és talán ez a nagyobb baj, a karakterek mozgása mindig öreguras, akkor is amikor épp a fiatal énjüket látjuk, másrészt pedig néha olyan volt az arcuk, mintha “előtte” lebegne egy maszk. Próbáltam megszeretni, és többnyire el tudtam fogadni mire beért a történet, de valahogy mélyen mégis zavart.
Milyen jó lett volna, ha ezt 20 évvel korábban készíti el Scorsese, hiszen akkor még hagyományos technikával fiatalítottak és öregítettek volna mindenkit. Ez mondjuk nem a legjobb hír, hogy ilyesmi jutott már közben is eszembe az arcokról. De persze tény, hogy a Netflix előtt senki nem adott erre a filmre pénzt. It is what it is?
Amúgy pedig durva, hogy két nagy öreg hollywoodi rendező is a múltról regélt idén, érdekes a kontraszt ugye Tarantino közönségsikere, és Scorsese realista, depressziós műve között. Itt nincs semmi túlköltve, nagy feszültségekből is csak kettő van talán, és mégis, ahogy le van festve a szeszcsempészet és a háború utáni Amerika, az valami csodálatos a Kennedy szálon.
Minden összefügg mindennel, legalábbis ebben a történetben, hiszen a korrupció mindent áthat. És a rendszer, az Amerikai álom alapjaiban rossz? A hadifoglyos jelenetben minden benne van róla, és arról, hogy Frank hova tart. Végig lojális a maffia romlott rendszeréhez, kegyetlen előretöréséhez, aminek az általa tisztelt vezetői szépen lassan kihalnak, és a vér szerinti családja pedig hallani sem akar róla a tettei miatt. A végén csak ül az üres életében, amit maga intézett ilyennek. És ez kijjebb is vetíthető, aki csak mindent megtesz a cégéért, munkájáért, az miért is teszi, miért áldoz be mindent? Megéri?
Szóval az érzelmi, emberi szálon is működött amellett, hogy a konkrét történési szinten is rohadt érdekes volt néhol a film. Ugye jó pár évtizedet átölel, és Hoffa mellett Kennedyvel, Las Vegas bővülésével, sőt, még a Kubai válsággal is foglalkozik. Van, amivel nem tény szinten, de igazából ez is fontos: nem az a lényeg, hogy a maffiának köze volt-e Kennedy halálához, hanem hogy a népek ezt hitték. Mondjuk a megválasztásához biztos közük volt.
Viszont a VFX mellett azért valahol mégis adom, hogy onnantól lett drámaibb, és kattant össze az egész, amikor Jimmy Hoffa visszatért, és elkezdett gondot okozni. És igazából a színészi brillirozás is ott kezdődött. Nyilván bírom a Robert De Niro, Al Pacino, Joe Pesci triót, de Peschi tényleg csak a film második felében bontakozott ki igazán. Mondjuk akkor voltak nagyobbak a tétek, így lehet csak azért jött át jobban mindenki játéka addigra.
Írtam már vagy 3 féle lezárást, de ez most nagyon nehéz. Meg ki is hagytam egy csomó mindent, na majd ti kommentben. Az biztos, hogy ügyesen reklámozták tulajdonképpen, mert nagyjából megkerülhetetlen lett a Cinema szeretőinek.
Sajnos ez is megkerülhetetlen a film felvezetése miatt: aki csak bebökné, hogy “és még ő szólta le…”, annak előre szólok, hogy simán moderálva lesz. Lehet kritizálni az Irishmant, van mit, hiába tetszett nekem, de ne csak sértett Marvelesként tegyétek esetleg, hanem rendes érvekkel.
Nekem Robert DeNiro szeme szúrta a szemem :D
Pazar volt, nekem fura volt elsőre, hogy egy kocsiba beszállást is végig követtek, mindjuk alapból nem vagyok a kedvelője a hosszú snitteknek de ez azért fura volt. Lehetett volna belőle vágni, néhol rendesen cringe volt pl.: mikor Frank díjátadója van és Jimmy nézi Russ-t, annak meg duruzsol a fülébe 2 csávó. Mint amikor Magdi anyus nézte ahogy Miklós 2 gyanús alakkal beszél. :D
Viszont nekem Pesci lett a kedvencem. Nem vártam sokat tőle, eddig is kedveltem de csak a humora miatt. Most viszont olyat szinészkedett Jimmy visszatérte után, hogy rendesen lefagytam. Mondjatok egy színészt aki az utóbbi időben ilyet szinészkedett akár tv képernyőn, akár a vásznon.
Elmondom: nem tudtok.
DeNiro ugyanazt a karaktert hozza 30 éve, jól áll neki de valami újra vágytam, igaz, szerintem túl sokat akartam tőle. Viszont, hogy a karaktere mennyire volt lojális.. hát azt nem tudom megítélni. Mert ugye Russ szervezte be, ő vele lett olyan módon jóba ami alapján elvárható, hogy ő neki felel nem Jimmy-nek. Aztán mégis neki dolgozott, bevonta a családjába, őt elfogadták nem úgy mint Russ-t. Ő mellette állt ki a családja is a börtön után, pedig Russ nem is volt börtönben, ergo neki nagyobb lehetősége kellett volna legyen szimpátia terén.
Miközben Jimmy a szakszervezet mögé bújva próbálta felépíteni és aztán megtartani az életét, viszonylag úgy, hogy megmaradjon a tekintélye. Na ebbe bukott bele.
Tehát van 1, a maffia alapszabályaihoz hűséges tag, van 1 aki a maffiához hűséges de a saját tekintélye, illetve az addig felépített élete annál fontosabb, és van 1 harmadik aki a 2 között örlődik, hűséges a maffiához de inkább a 2 taghoz akik lehetőséget adtak arra, hogy olyan élete legyen amilyet szeretne, ill. amilyet szeretett volna.
Fura volt, hogy Jimmy bekövetkezett halála után is csinálták. Az, hogy elérsz egy ponthoz, legszívesebben már akkor azt kívánod, hogy szálljanak ki, legyenek a családjukkal amikor úton volt Russ és Frank, hogy beszéljenek Jimmy-vel. Szóval fura volt, hogy nem látszódott az, hogy ki akarnak vagy ki mernek e szállni a maffiából, és hogy ez tényleg az életed végéig tart, miközben azért szálltál be, mert olyan jövő képe ugrott be ami után már csak békébe akarsz élni a családoddal.
Na ez nem jött össze senkinek. Pláne Frank-nek nem, hiszen az összes barátja aki addig volt az maffia tag volt, ezáltal mindenki meghalt így vagy úgy, a családja ott hagyta, a feleségével se lehetett a börtönben töltött idő alatt, a lányai elhagyták, akivel meg beszélhetett volna az időskorában azt meg fejbelőtte a családja védelmében az áhított jövő reményében, meg a biztonságban.
Hogy megérte? Szerintem nem.
És ebben hasonlít nagyon a keresztapához, úton útfélen ahhoz hasonlítottam akaratlanul is, hogy bármennyire te vagy a legbefolyásosabb ember egy országban, mindig jönnek az újak, vagy mindig lesznek olyanok akik miatt nem érezheted biztonságban a jövőd, ezért állandóan tenned kell érte és még akkor se fog sikerülni.
Ez a film se sikerült teljes mértékben, túlzottan “unalmas” volt, ha lehet így fogalmazni. Vagy inkább akcióhiányban szenvedett, néhol viszont nagyon erős volt pár gyilkosság és a lazasága avagy az egyszerűség volt mellbevágó, aztán ahogy Frank Jimmy-t kinyírta, a momentum ahogy fogja a pisztolyt és elgondolkozik, hogy kinyírja e, a szemében lévő fájdalom, illetve ennek a komplexitása..
Áá kár is taglalni, DeNiro ehhez nagyon ért. Nem Scorsesi miatt hanem a 3 öreg miatt volt nagy ez a film.
Nálam egy csillagos 4es. De tényleg csak a néhol rendesen feltűnő eseménytelensége miatt. Egyébként imádom, de soha többet nem fogom megnézni.
nekem is az faj a legjobban, hogy ez nem a 90-es evekben keszult el. ez a film amugy inkabb hasonlit a silencere, mint a goodfellasra vagy a casinora. azzal a kulonbseggel, hogy mig az egy percig sem unalmas ebbol egy masfel orat siman ki lehetett volna vagni. nyilvan az is egy vicc amikor egy ridley scott filmbol vagatnak ki orakat ugy, hogy tok ertelmetlen marad a mozis verzio, de sztem itt scorsese durvan atesett a lo tuloldalara. ahogy a cgi is tul lett picit tolva. attol de niro nem fog nagyobb irnek tunni ha megvaltoztatjak a szeme szinet, inkabb kizokkent csak. a verekedeseknel is egyszerubb meg olcsobb is lett volna dublort alkalmazni, mint a felesleges cgit
Engem végig lekötött, mindenféle tempókritika ellenére, a cgi-n is túl tudtam lendülni, élvezet volt nézni. A végén valami keserédes érzés fogott el, gondolom ez volt a cél. Valószínűleg belátható időn belül nem kerül a szemünk elé hasonló film.
Nagyon jó film lett. A Nagymenők-Casino-Wall Street farkasa hármasnál egy picit talán gyengébb,vagy inkább lassabban csordogál,de mégis gyönyörű mozgkókép az elmúlásról. Ja,és ha legközelebb megnézem valszeg már mégjobban fog tetszeni.Klasszikus lesz ebből is.
Mozgókép.Bocsi!
Egy üde színfolt volt az idei fostengerben. Jól esett végignézni, még akkor is ha ez két estébe telt. :)
Al Pacino és Stephen Graham közös jelenetei fergetegesek! Már csak azért érdemes megnézni.
Kivitelezésben nem 100%-os, de örülök a Netflix-nek, hogy ő legalább kiáll az ilyen filmek mellett.
Nagyon jó volt.
Nem untam nem volt vontatott igazábol végig lekötötte a figyelmemet ahogy azt minden Scorsese film megteszi és egyetlen egyszer sem néztem meg hol tart a film illetve hogy mennyi van még hátra. Együltő helyemben végignéztem. Élveztem.
Színészekhez én nem tudok már hozzászólni nem is lehet mivel már ennyi év színészkedés után ők már mindent (is) letettek az sztalra szóval azzal nem volt gond.
Pesci jól tette hogy visszatért nagyon jól állt neki ez a finom kimért szinte már keresztapa szerep. Bár én akkor is a régi idegbeteg Pescire fogok emlékezni :D.
A 3 régi nagy öreg valószínüleg most voltak utoljára így együtt. Ezt meg kell becsülni.
CGI engem csak a legelején zavart amikor Deniro lerobbant és Pesci segített neki utána meg nemtudtam volna mondani hol volt még cgi. Talán amikor a Hoffával beszélget telefonon először Deniro.
10/8
Szintén Pesciért voltam oda. Nagyon durva, hogy az ember mindig azt várná, mikor megy át vadállatba (hisz ő alakította Tommy DeVitót és Nicky Santorót), de aztán ez sose következik be.
A fiatalítás picit zavaró, főleg De Nirónál, néha tényleg “leugrik” a vászonról az arca, a hosszú játékidő viszont nem.
Most már csak arra vagyok kíváncsi, az Oscaron mennyire mellőzik a filmet (vagy sem).
Nem nézek ilyesmit. Megpróbáltam, de arra jöttem rá, hogy ez nem film. Őszíntén azt gondolom, hogy a képivilága kiválóan kivitelezett, a színészek a körülményekhez képest tudásuk legjavát igyekeznek adni, mégis, ez a film leginkább olyan, mint egy vidámpark.
Kai: A cinikus mindenedet!
Nekem tetszett, de moziban biztos, hogy fészkelődtem volna. Többször megállítottam, mert kellett a szünet. Az az érzés fogott el, hogy Scorsese fogta magát, és mindent megtett, amit az előző filmjeiben nem: mondhatni semmit nem vágott ki, minden egyes schnitt, ami rögzítésre került, benne is maradt. Ezt nem a hosszra értem, hanem a történtetvezetés szempontjából írom. Epikus alkotás és örülök, hogy láttam. Mit az a trend jöhet, hogy a nagy nevű rendezők elkezdik a maguk eposzait elkészíteni. QT és MS megtették.
Ami nekem kicsit zavaró volt, hogy minden túl tiszta, majdhogynem színházi volt.
Szuper film. Bemásolnék egy youtube commentet, amivel teljesen egyetértek
SPOILER
Amikor Frank megöli Hoffa-t,konkrétan elérte a film “építkezése” , hogy úgy érezd,te ölöd meg.
Szerintem fantasztikus film. Spoiler*
Borzasztóan fájt hogy Frank lőtte le Hoffát… A film vagy másfél órán áz építette a barátságukat. Profin kivitelezett fordulat.
A fiatalítás tényleg zavaró volt annak ellenére hogy szépen megoldották. Ahogy a human is írta, a mozgás lógott ki a legjobban. De niro-nak az egekben voltak a vállai.
10 évvel ezelőtt kellett volna elkészíteni ezt az amúgy parádés filmet.
Szerintem sem rossz film, de sajnos nem is ér fel a nagy klasszikus gengszterfilmekhez. Valaki írta Woody Allent, és tényleg olyan mintha Woodyt keresztezték volna Scorsesevel, az a modorosság, és az az elbeszélőmód köszön itt vissza, csak épp ez miatt marad a távolságtartás, nem húz be igazán, hiszen ez csak egy elbeszélés. A cgi a film elején brutálisan rossz, aztán egyre kevésbé zavaró, nem tudom én szoktam -e meg, vagy a mágusok dolgoztak időrenben, és jöttek bele a végére.
Sajnálom, de ez borzaztóan unalmas volt, kb. 3 részletben tudtam megnézni.
Sokan szidják a nagy rendezők közül a Netflixet, de pl. a vén Scorsese sem tudta volna ezt az Irishmant elkészíteni, ha nincs a Netflix.
Nekem ez a film semmi újat nem tudott mutatni, tök fölöslegesnek tartom. Maffia filmből láttunk már eleget, pont ugyanezekkel a színészekkel. Baszki, még a mellékszereplőket is ugyanazok az olasz színészek játsszák, akiket már ezerszer láttunk maffia filmekben meg sorozatokban..
Egy Sopranos, Narcos, vagy éppen Gomorra után én erre a filmre csak azt tudom mondani, hogy meh. Egyszerű példaként ott van a Narcos meme, amikor Pablo unatkozik, hát az már üti is a film utolsó 45 percét.
Miért kellene nekem együttérezni a bérgyilkos, sok-sok embert megölő DeNiro karakterével? Mert Hoffa a barátja volt? Hát még ő sem érezte a legkisebb megbánást sem a tettei miatt, nem is értette miért nem akar vele beszélni a családja. Ebben a sztoriban nincsen semmi szeretnivaló.
Anthonz:
Csakis olyan filmeket “szabad” készíteni, amikben kedves, értékes és jó fej embereket lehet látni, akik a világ előmozdításán munkálkodnak egész játékidő alatt?
A film simán volt 9/10.
Nem baj, hogy nem moziban néztem, a digitális fiatalítás szerintem alapvetően elment, bár, ha pl. testdublőrök arcára trükközték volna a színészek arcát, lehet jobb lett volna a végeredmény, főleg a mozgás miatt.
A történet remek volt, ilyen filmek miatt érdemes filmeket nézni.
Csodálatos alkotás, nagyszerű élmény volt. Annyira magával ragadott az első perctől, hogy másfél órának éreztem. Kellett némi idő mire megszoktam a digitális arcokat, de nem zavartak túlságosan, a közepétől meg már észre sem vettem. A dráma ütött, pedig lehetett tudni már, de akkor is. Nagyon szívszorító volt az autós jelenet amikor a “üres házhoz” mennek, pedig humorral is próbálták elvenni a az élét. Sokat lehetne írni még a filmről, de a lényeg, kapcsoljátok ki a telefont, tegyétek félre a rohanó életet, csendesedjetek el, és nézzétek meg.
Az vagy ami vagy, nincs itt mit szépíteni a valóságon. Ez a történet erről szól. Itt senkinek se jó, senki sem nyer, nem lesz boldog. Egyszerűen –AZ VAN AMI VAN. Köszönöm a kritikát.
Nagyon vártuk párommal, hogy megnézhessük.
Sajnos mozira nem jutottunk el, így otthon pótoltuk.
Egyben lement. “Hosszú” volt, ahogy azt már előttem is említették, de nem a szó szoros értelmében, lehetett volna vágni belőle nyílván, de így volt “kerek-egész”.
Azért az idézőjel, mert nagy ugrások voltak az időben ide oda. Értem, hogy flashback ésatöbbi, de itt a rendes idővonalra gondolok. Párom nagyon otthon van ebben az időszakban és Őt egyenesen zavarta, valamint olyan kapcsolatokat és tényeket mutatott be a film, hogy torzította a őket. Illetve a sok “felesleges” mellékszál, amiknek a story-hoz kb nem volt közük.
Az öregítés/fiatalítás engem nem zavart (TV-n), de a mozgás annál inkább, elég azt a bizonyos zöldséges verést említeni. Valamint nagyon zavart, hogy Hoffa-t úgy mutatta be a film, mintha egy kiscserkész lett volna és amúgy neki semmi köze nem lett volna a maffiához, mégis úgy beszélt róluk mintha Ő lenne a világ legtisztességesebb embere. Hiányoltuk benne hogy Kennedyvel kevés szál volt csak megemlítve is vagy pl. Sinatra.
Ahogy előttem is írták, megvolt, megnéztük, de többet nem fogjuk. Film közben végig az járt a fejemben, hogy ezután Nagymenők, Casino és Donnie Brasco újranézés következik.
Csak röviden: nagyon tetszett, nem volt hosszú, semmit se vágnék ki és engem is csak Niro szeme meg a “fiatal” mozgása zavart. Biztos, hogy meg fogom még nézni egy párszor.
Viszont Joe Pesci valami fergeteges volt a maga visszafogott módján. Van egy rész középtájt mikor csak ránáz Nirora az meg rögtön veszi az utasítást. Visszanéztem vagy 3x! :) Ja meg mikor Hoffát próbálja észhez téríteni. Nagyon jó!!!!!!!
csalódás… Anthonz minden szavaddal egyetértek…
A fiatalítás végig kizökkentő volt, főleg a mozgásukon látszott, hogy jóval idősebb emberek bújtak a “CGI smink” mögé.
Lehet nálam volt a hiba, hogy Goodfellas vagy Casino szerű maffiafilmet és “pörgést” vártam. Azoknál tényleg repül az idő..
Sokat nem tudok hozzászólni, mert Human leírta főleg amit az effektekről szerettem volna boncolgatni. Talán annyival tudnám kibővíteni, hogy főleg De Niro fiatal énjén éreztem az öreguras mozgást, a többiekén kevésbé. Ezért egy középkorú színész a legideálisabb választás egy ilyen technika mellé. Ettől függetlenül a sztori, a színészi játék rendben volt. Nem szeretem a túl hosszúra nyújtott történeteket mert 95%-ban megülnek de ennél repült az idő, végig érdekes maradt. Mondjuk a “csavar” érezhető volt. Főleg hogy felrémlett a poszter és azon gondolkodtam ki melyik oldalon áll. Utólag milyen spoileres igaz? Nekem végül jobban tetszett mint a Tarantinos mozi. Számomra kevés jót szállított eddig a netflix de ez abszolút oda sorolandó!
Érdekes nekem tévén fel se tünt (vagy nem akartam hogy zavarjon?) a CGI.
Peschi volt számomra is a nagyon kellemes meglepetés.
Két részben tudtam megnézni.
nagyon hosszú ,lassú és szomorú film.
mintha Scorsese ezt a fajta mozit, filékészítést saját magát gyászolná vele.
összességében minden nagyon szép és jó, éreztem rajta a régi mozi varázsát, de valahogy mégse fogott meg, sokszor untam.
És igen egy idős testen egy fiatalított arc elég furán festett, de gondolom nem akartak test dublőrt, bár szerintem elfért volna.
Nekem színészileg se volt kiemelkedő, egyfajta jutalomjáték érzésem volt.
És itt hozzá is teszem, némelyik képregény filmben komolyabb színészi munka felfedezhető, ezzel nem ezt húzom le csak egy kis Scorsese ellenvélemény hogy igenis vannak értékek az olyan filmekben is, bár tény hogy túl sok van belőlük manapság.
Amúgy azt esetleg lehet tudni, hogy Pesci miért nem akar nagyon filmeket vállalni?
Erdekes, hogy tobbben is megemlitik, hogy az elejen mennyire zavaro a CGI aztan kesobb mennyit javul (vagy csak mind elfogadtuk addigra)? De Niro a legzavarobb, de amit pl Al Pacinoval elertek az verprofi lett foleg a film utolso harmadaban. Ha nem tudnam, hogy CGI a budos eletben nem mondanam meg (ellenben Pesci-rol es De Nirorol ordit az elso fel oraban).
Na, de ez csak a kotelezo kor a technika miatt.
45 percet kivagattam volna belole, es feszesebben, de megmaradt volna hasonloan kivalonak. Egyszeruen tul hosszu, es nem mondom, hogy feleslegesen, de lehetett volna kurtitani.
Egy kesz csoda, hogy elkeszulhetett ez a film, igy a nagy oregekkel, es Scorsese vegre lezarhatta a romantizalt gengszterfilmeket ugy, hogy elvett belole minden bájt, macsosagot, szepseget es menoseget es lehozta arra a realista szintre, amit mar faj nezni. Nyilvan tudjuk, hogy a gengszterek altalaban nem oregszenek meg, mert nem jutnak el addig (itt kulon kiemelnem az uj karakterek elso jelenetet, ahol kiirtak, hogy hany golyot kaptak es hova, stb.).
De ha megis, akkor pedig olyan sor var rajuk, mint Russra es Frankre. Es amikor Frank a vegen ugyanugy vedi a halott fonokoket totalisan ok nelkul az valahol mindent elmond errol a fajta eletvitelrol.
SPOILER:
Az a bizonyos jelenet a vege fele Hoffaval, az azert megszorongatta az ember szivet… vegig azt vartam, hogy Frank sutyiban intezett egy telefont, hogy valahogy megmentse Hoffat, arra egyaltalan nem gondoltam, hogy o az, akinek el kell rendeznie a melot. Amikor felhivja Hoffa feleseget es motyogva probal valami hiteles hazugsagot mondani, az a film talan egyik legerosebb jelenete es De Niro mindent belerak abba a momentumba.
SPOILER VEGE
Ahogy elottem is mondtak, a nagy harmas egy-egy tekintete sokszor mindennel tobbet mond.
Baromira orultem a rengeteg ismeros arcnak, Sebastian Maniscalco kulon nagy poen volt, de Sylvio es meg nehany klasszik olasz figura felbukkanasa rakta fel a pontot az i-re.
Hoffa es a Little guy meetingje, valamint a kocsiban valo duma a “hal”-rol szerintem remekul idezte meg a Nagymenok es a Casion szellemiseget es hatalmas dumait.
Az Irishman nem er fel annak magassagaba, de majdnem tokeletes lezarasa egy korszaknak, karriernek, a koztudatba ivodott gengszterfilm hattyudalanak.
8/10
Mikor a férfi, aki egyetlen pillantással élet és halál ura volt, már a kenyeret sem tudja megrágni… Azt hiszem, erre mondják, hogy beleég az emberbe egy pillanat.
Annyira jó volt látni ezeket a színészóriásokat együtt, mellékszerepekben feltűnni a Boardwalk Empire-ből megismert arcokat, hogy egy idő után nem zavart, hogy De Niro túlfiatalított homlokán hasra esik a napfény, vagy hogy darabos a nagy öregek mozgása.
Hosszú volt. De baromi jól tettem, hogy eszembe sem jutott mást megnézni a tegnapi hűvös, párás vasárnap délutánon. Nem pontoznám. Nekem annyira jól esett, hogy nem érdemes. :)
Nekem nagyon tetszett. Nem olyan harsány, mint a Casino, lassú film, de nagy élvezet volt látni együtt ezeket a színészeket. Örülök, hogy elkészült ez a film.
Simán elrepült az 3 és fél óra, egyszer sem néztem az órára. Végig a fotelbe szegezett, az alakítások fantasztikusak, és örülök, hogy teljesen más hangvételű volt, mint a Nagymenők vagy a Casino. Joe Pesci karaktere pedig ha leülne velem szembe, összeszarnám magam.:)
A fiatalítás néha kicsit kilógott, de nekem ez semmit sem vett el a filmből. 10/9-et adok rá, ott van Scorsese legjobbjai közt, még ha nyilvánvalóan nem is ez a legjobb filmje.
“DeNiro ugyanazt a karaktert hozza 30 éve, jól áll neki de valami újra vágytam, igaz, szerintem túl sokat akartam tőle.”
Hát nemtom, valami miatt (:) elkezdtem tegnap a nangymenőket, és tök mást játszik benne, mármint nem csak a karakter más, hanem ahogy előadja is.
” Viszont, hogy a karaktere mennyire volt lojális.. hát azt nem tudom megítélni. Mert ugye Russ szervezte be, ő vele lett olyan módon jóba ami alapján elvárható, hogy ő neki felel nem Jimmy-nek. ”
Igen, pont ez volt a belső szenvedése, mert ott a barátság és amit JImmy tett érte, de Russ meg többet tett és felé lojális főleg.
“Nekem ez a film semmi újat nem tudott mutatni, tök fölöslegesnek tartom. Maffia filmből láttunk már eleget, pont ugyanezekkel a színészekkel.”
hát épp ezaz, hogy nem :) tök más volt ez is, mint a Casino, ami meg tök mást, mint a Nagymenők. És akárcsak a Irishmanhez felnövő gengszterfilmekkel sincs tele a padlás egyáltalán. Hogy baj-e az más kérdés, bár erre már végképp nem mondható el, hogy vonzóvá tette a bűnt.
“Miért kellene nekem együttérezni a bérgyilkos, sok-sok embert megölő DeNiro karakterével? Mert Hoffa a barátja volt?”
nem hiszem, hogy olyasfajta együttérzés a cél, amire te gondolsz itt.
Nagyon tetszett a film,észre sem vettem a 3,és fél órás játékidőt. De ami nagyon elkeserített az,hogy Hoffa halála kitaláció volt! Igazából bevallom még nekem esett szarul,hogy Sheeran öli meg Hoffát! Miért pont ő?! Lehet igazából nem is ő végezte ki!
Én moziban láttam, és valahol mélyen legbelül megértettem azokat a stúdiókat, amelyek nem akarták/merték ezt a filmet bevállalni. 3,5 óra játékidő teljesen indokolatlan, az utolsó órában már csak fészkelődtem, és vártam, hogy vége legyen.
Rengeteg olyan párbeszéd, rész van a filmben, amit simán ki lehetett volna hagyni, és senkinek nem tűnt volna fel. A film közepe volt az egyetlen rész, amelynél nem motoszkált ott a fejemben, hogy ez unalmas és vontatott.
Egy órát nyugodtan lecsippenthettek volna belőle, akkor 10/10 lenne, de így max. 10/6.5. Scorsese ennél bőven tud jobbat.
Nem tetszett.50 perc után abbahagytam. Pesci és De Niro első fiatalabb kori beszélgetésüknél egyenesen az volt az érzésem(kis túlzással) mintha a Welcome to Marwent néztem volna,annyira mű volt nekem az arcuk. A pincérverős jelenet pedig egyenesen olyan volt mint egy burleszk.Az öreg De Niro mozgása egyszerűen hiteltelenné tette.
A digitális smink mögött mindig ott az öregúr, sajnos engem is nagyon zavart, nem tudtam elengedni. A filmet próbáltam szeretni, hol sikerült, hol nem, hol idézte a régi idők Scorsesejét, hol nem. A sztori túlnyúlt, lehet érteni de sajnos így is unalomba fordul át több helyen is. De igen, elmúlás, öregedés, búskomor hangulat, letűnt korok és emberek mindenfelé. A zenék még mindig jók, vannak bennek klasszikus jelenetek de a film nem az. Egyfajta ajándék, emlékfilm ez a mestertől, az összes élő ‘olasz’ legendával.
Nálam az év egyik legjobb filmje.
Csodálatos hattyúdala a gengszterfilm műfajának.
Kellett ez a hosszúság a filmnek. Nekem legjobban a Hoffa halála utáni rész tetszett. Látni, hogy mi lett a hatalmas befolyású figurákkal. Kevés szöveg, és inkább a képek beszéltek.
Megértem, hogy sok embernek nem jön be. Hiszen ez nem csak egy gengszterfilm, ami Hoffa megöléséről szól. Számomra a számvetésről szól. Az ember elér egy kort s végignéz az életén, hogy milyen hibákat követett el. S az öregember már nem siet sehova, így ráérősen mesél. S ez egy fiatalabb embernek, még lehet kellemetlen, hogy valaki már végignéz az életén, de ezzel nincs baj.
Ezt a filmet egy fiatalabb gárda nem hiszem, hogy így tudta volna megcsinálni.
Imádtam. Minden perce arany volt számomra.
Igen, voltak hibái: különösképpen a középső fejezet az, ami leül, és picit elveszíti a fókuszt. Amikor belemegyünk a politika és a szervezett bűnözés kapcsolataiba, na meg a töriórába, bár érdekfeszítő és lebilincselő, mégis szerintem elüt a film átfogó hangulatától, kiáltványától.
A CGI engem nem zavart, nagyon hamar meg lehetett szokni, azonban az öreguras mozgást valóban végig érezni lehetett.
Ezen felül pedig bravúr, hogy milyen gyorsan elrepül ez a majdnem 4 óra, sőt, sokszor még úgy érzi az ember, hogy nézte volna egy kicsit tovább. Scorsese ezúttal úgy mutatta meg ugyanazt, hogy közben valami egészen újat hozott, új szemszögből. Az utolsó egy óra az, ami számomra a leginkább zseniális volt – itt ment tovább, mint az átlagos gengszterfilmek.
Nekem tetszett a film, bár nekem De Niro nem egy verőember vagy egy olyan aki a piszkos feladatot elvégzi hanem aki kiadja rá a parancsot. A másik meg ami nagyon kilógott a filmből , verekedős jelenetek, egy gyilkosság után az h elfut. Ahol komolyabban meg kellett mozdulnia, nagyon látszott h már nem fiatal. Ezt a szerepet simán ráoszthatták volna mondjuk egy fiatalabb színészre pl Tom Hardy-ra, sztem mostanában ő az a színész akire ilyen szerepet rá lehet bízni. Pl Fékezhetetlen, Peaky Blinders ezekben nagyon jó hozta a szerepet. Kék szemek nagyon kilógtak. :( De amúgy jó lett, ajánlom mindenkinek, aki nem egy pörgös maffia filmet akar nézni.
Hatalmas sapkát fingtam a film alatt. S nálam csillagos 5 film. A mester kiváló filmje.
Kiváló film, de nem csak önmagáért, ez egy korszak vége.
Ezt a fajta élményt soha többet nem kapjuk már meg, a műfaj és az ilyen jellegű történetmesélés végét jelzi. Elmúlásról, megöregedésről szól, de egynem lezárva a legendák karrierjét, valószínűleg ilyen kaliberű mozit már nem kapunk a De Niro, Pacino és Pesci hármastól, külön-külön sem, nemhogy együtt, de talán még Scorsese sem fog hasonlót letenni az asztalra többet. Pesci-t emelik ki sokan, de én inkább Pacino-t, látszott, hogy a rá jellemző energiát még egyszer és utoljára beleteszi ebbe a karakterbe. Minden ízében zseniális és méltó lezárása ez egy műfajnak és évtizedeken át alkotó színészek karrierjének….
Nem értem azokat akik agyon dicsérik ezt a mozit és azokat sem nagyon akik nem szeretik.
Sima, becsúszó közepes lett. lehet, hogy amiatt mert többet vártam, de alig fog megmaradni bármilyen jobb-nagyobb jelenet, amit azért még a Némaság is tudott hozni Scorsese papa késői zsenijéből.
Kicsit olyan lett a film, mintha maguknak csinálták volna, a csapatnak.
Nyilván a kreatív kontroll hiánya is kicsit érződik azon, hogy Netflix mindig nagyot akar markolni az alkotói szabadság biztosításával.
Néha azonban Scorsese bácsi kezére is rá kellett volna csapni.
Vagy nem mozifilmes keretben gondolkodni hanem 5-6 epizódban, amiben ki lehet bontani azt amin itt átrobogtak és lelassulni ott aminél nem lehet.
Kicsit billegő egyensúlyú mozi lett ez az egész.
Tarantino pont ezt éreztem, mint most Scorsese-nél.
Tudom, hogy jó amit látok, de nem tudom, hogy tudja-e az alkotó mit akar kihozni belőle. Mondjuk az öreg még így is jobban áll nálam.
A CGI-maszkolás. Hááát igen, főleg az elején az fájt.
Leginkább persze ez is csak amiatt, mert tudtam, hogy egy 60-65 éves gárda még bírta volna szusszal, de ez a 75-80 éves felhozatal már fizikailag nem ott tart az életben, bármit is vetítünk rájuk.
Színészi pillanataik ennek ellenére is voltak, vannak, a szellemi erejük szerencsére lassabban épül.
Pacino végre nem takaréklángon nyomta, magához képest így is szolidabb verzió volt, de meg akarta mutatni mire képes és ez árad Hoffa szerepéből. Ilyen amikor egy legenda nem csak a pénzért van jelen, hanem átérzi és adni akar a közönségének és a karakternek a tehetségéből.
De Niro is egész szokatlan szereplője volt a palettának, Scorsese filmjében eddig az okos, szuggesztív szerepet hozta, most lényegében saját életének áldozatát. Az éteri (általában hamis) mítosz helyett az egyik legemberibb szerepét a nagy együttműködésekből.
Sajnos De Niro intenzitása sokat kopott, de a figura beszédmodorában megint ott volt a kidolgozott karakter. De Niro végre nem “csak” De Niro volt.
A legjobb pillanatai a talajvesztései voltak, nem amikor erőt kellett mutatnia.
De Niro nagyon rég volt ilyen emberi, szerethető, akkor is ha lényegében egy taszító gyilkost hoz – furcsa így megfogalmazva, de talán úgy mondanám az esendő gyilkos, aki tudja, hogy mindent elhibázik az életben ami nem mások megsemmisítéséről szól.
Mint egy iparos, aki csak jól tenné a dolgát és ez végzetes döntés az elmúlása és emléke tekintetében.
Igazi tragikus hős, hálás szerep és nagyon sajnálom, hogy nem csak 15 évvel ezelőtt lett volna lehetősége eljátszani.
Pesci pedig, Istenem, az egész szakma vesztesége ez az ember.
Teljesen elöregurasodva is képes csak a tekintetével a sarokba állítani még mindig mindenkit. Bár most nem az a vérszomjas viperaszemű kis menyét, aki szokott lenni, de egy-egy jelenetben itt is leuralja a filmet. Bár itt most nem satuba szorít fejeket, hanem csinál mondjuk egy salátát és ez alatt meghozza életed ítéletét amit egész szolidan ad át.
Pesci és Pacino közös jelenete a film egyik legjobb pillanata, amire a kevés, igazán jóból emlékezni fogunk.
Kicsit ezek ellenére közepesnek érzem, mert hiányzik belőle a hasonlóan mozaikszerű Casino történetíve, még ha nem is követelem meg, hogy hasonló gyorsvonat szülessen.
Minisorozatként inkább elnéztem volna 6 órában, ez az igazság :)
Nagyon jó film, sztem egyébként egyáltalán nem az öregedés meg a felejtés a fő téma meg mondanivaló. Most attól h latjuk a karaktereket megöregedni attól még közel sem ez a lényeg.
Nekünk is 2 estébe telt..de jó film..megérte megnézni…a cgi egyáltalán nem zavart..mivel a FILM teljesen feledtette velem ezt..szerintem is indokolt volt ez a hossz..Elképesztő mennyi gonoszság van az emberek szivében…de a jutalom..”jutalom”..a békés öregkor..hmm…
Fú gyerekek hát nagyon kettős érzésem volt az első nézésre, ami később megváltozott. Az első benyomásom az volt, hogy túlságosan lassú a film……össehasonlítva a korábbi Scorsese gengszter filmjeivel. Azután második és harmadik nézésre rájöttem, hogy ehhez a sztorihoz és az efféle “elmúlás ábrázoláshoz” pontosan ez a tempó illett! Nekem tetszett… nagyon tetszett.
Ha egy picit el tudunk szakadni attól az elvárásainktól, hogy a Nagymenők 2-t akarjuk látni, akkor szerintem iszonyatosan átérezhető az egész film. Nálam 9.5/10. De csak De Niro szemei miatt – nekem ott bukott ki leginkább a CGI.
Voltak erősebb és gyengébb pillanatai, de úgy gondolom, hogy összességében jó élményt nyújt az embernek, ha megfelelő hangulatban ül le hozzá és nincsenek elvárásai.
Én moziban néztem. Előttünk és mellettünk többen félálomban voltak, sokan erőlködtek azért, hogy tudjanak jönni a filmmel, páran idő előtt ki is mentek a teremből. Ezt meg is értem, mivel elég lassú volt a kibontakozása (amivel nincs is baj, személy szerint imádom a lassú égésű filmeket), ugyanakkor túlságosan hű akart maradni a történelemhez, amivel szintén nincsen baj, de mindezt túl szárazon tette. Egy bő fél órát én is nyugodt szívvel ki tudtam volna vágni. De Niro harcjeleneténél régen láttam már kínosabbat, a nézése közben szó szerint leizzadtam.
Ezeket leszámítva, Pesci, De Niro és Pacino játéka elképesztő! Nagy élmény volt őket újra (és utoljára?) együtt látni a vásznon, bitang erős kémia van még mindig a trió között. Scorsese történetvezetése nálam el tudta érni, hogy együtt haladjak a filmmel és át tudjam élni a karakterek drámáit.
Aki teheti, nézze meg, de szánjátok rá az időt és ne részletekben nézzétek
human, te írtad, hogy “Szóval az érzelmi, emberi szálon is működött ”
De Niro karaktere minden volt számomra, csak nem emberi, egy hidegvérű gyilkos, engem egyáltalán nem tudott érzelmi szálon megérinteni. Ahogy írtam, egy kicsit sajnálta, hogy megölte a barátját, de az összes többi gyilkosságot egy cseppet sem bánta. Persze lehet nézni úgy is, hogy mindent a családjáért tett, de ez elég olcsó kifogás.
Végülis ahogy nézem a többségnek tetszett, ez a lényeg. Én nem tudom elképzelni, hogy ezt a filmet még egyszer megnézzem.
Scorsese és a 3 színész karrierjének méltó lezárása lenne ez a film.
Hosszú idő után újabb mesterművet rendezett. Ezek az életrajzi és gengszter filmek nagyon mennek neki.
Pacino játéka hatalmas, meglepődtem mennyire jól hozza a szerepét. A többiek hozták az elvárt szintet.
Nem baj, hogy 3,5 óra lett, de moziba nem bírtam volna ki.
Spoiler
A végén az ajtós jelenet tökéletes lezárása lett a filmnek, ahogy Frank visszaemlékszik, hogy visszaélt Hoffa bizalmával.
Ritkán írok ilyet, de 10/10.
Tegnap óta egy kattintással elveszett a hozzászólásom :)
Vagy legalábbis benyelte a rendszer.
Szóval, röviden:
Pacino jó
De Niro jó
Pesci jó
túl későn készült
Scorsese-től max. erős közepes.
Minisorozatban jobb lett volna 5-6 részben.
Ha 50 perc utan megallitod, akkor nem kene rola velemenyt formalni, mert halvany fogalmad nincsen mirol beszelsz.
Biztos az időszaknak tudható be, de azt hittem sokkal több komment lesz itt. Már múlt hétvégén lement, de mostanában nehéz időt szakítani filmbuziskodásra. Én még most is örömmel gondolok vissza rá. A 3,5 óra számomra 2,5 órának tűnt. Oda vissza voltam/vagyok a Casinoért, úgyhogy én inkább azzal vontam párhuzamot. Ennek nyomán, amit nagyon pici negatívumként fel tudnek sorakoztatni, az az, hogy nem volt egy anno Sharon Stone-hoz hasonló, “erős” női karakter.
A cgi kapcsán csak annyit tudok mondani, hogy Pacinoval és Pescivel ellentétben de Nironál azért nem működhetett annyira jól, mert testmozgástól függetlenül szerencsétlen flótásnak már a taxisofős idejében is baltaarca volt:D úgy értem, régen sem volt egy ezerarcú színész, így az, hogy nála mennyire volt fura a cgi, engem egyáltalán nem tudott kizökkenteni.
Pesci játékát én is kiemelném, fantasztikus volt! Örülök, hogy sikerült egy film erejéig visszacsábítani.
Számomra olyan film, amit máskor is szívesen fogok elővenni. Hangulatilag a Casino is borzalmas, mégis 100x láttam már🤣
Ezeket a fajta Scorsese filmeket nem azért jó újranézni, mert elmeháborodott vagyok, vagy mazochista, hanem mert egészen elképesztő, ahogy Scorsese elmesél egy történetet. Utánozhatatlan.
Ha ezt a 90-es években forgatták volna le, nem tudott volna félelemérzetet kelteni a színészeivel, azt a fajta félelemérzetet, amit nemcsak a halál közelsége kelt, hanem a magány, a bűntudat, a megbánás stb.
Abazolúte nem a de Niro karaktere iránti sajnálat keltés volt a célja, nekem legalábbis hasonló gondolataim voltak a végén, mint az Us-nál, hogy szerezhet az ember magának bármennyi ellenséget, a legnagyobb ellenségünk és életünkben a legjobban félhetünk, az önmagunk.
Ha ezt sorozatként adták volna, az kb ki is herélte volna az egészet…