Kidumáló: The Christmas Chronicles: Part Two

Ez olyasmi, amiről biztos nem írok, és láttam a kritikákat, így valószínűleg időt sem ölök bele. Aki nem ért egyet ezzel, az kiöntheti, hogy miért érdemes esetleg megnézni.

Az első rész nagyjából tetszett, nem csak mert Kurt Russell ellopta a showt, de még maga a film is korrekt családi darab lett. Úgy néz ki a folytatás viszont egy “mindenből többet” hozzáállással kezdett, ami lélektelenné tette a végeredményt.

Hiába na, 2 év alatt kellett összehozniuk, és látszólag az íráson spóroltak.

6 hozzászólás a “Kidumáló: The Christmas Chronicles: Part Two” bejegyzéshez

  1. Megnéztem a Rebeccát, aztán megnéztem ezt. Egy időre elég volt a Netflix filmekből (2-3 év szünet).

  2. Nekem jobban tetszett mint az első, hozzáteszem mindkettő egyszer nézős, és csak a karácsonyi időszakban működik.

  3. Az első egy halvány reménysugara volt annak, hogy sikerül 2000 után végre egy kis karácsonyi hangulatot belecsempészni egy filmbe, na jó 2010 után. ( Bár a sitten azt a kis bulizást kihagyhatták volna). Itt a másodiknál nagy elvárást nem tudok támasztani , már a plakát láttán sem, Goldie Hawn-t mégis melyik nemnormális barom tudta kiválasztani télanyónak??? Annyi botox van benne , hogy krampusznak is félelmetes…
    Örülök, hogy próbálkoznak ilyesmivel, de ne a Netflix csinálja csak már!

  4. Az 5 és fél éves kisfiam végig ujjongta mind a két részt, neki ez kb. dokumentum film volt a Mikulásról. Ez nekik szól és őket szórakoztatja, erre pedig tökéletesen megfelel. Mi meg örülünk, hogy együtt nézhetjük velük.

  5. 5 éves kislányomnak mindkettő nagyon bejött, és ők a célközönség… Valóban az első egyszerűbb, könnyebben követhető, emészthető “földhözragadtabb” story volt. Ez meg sok CG, sok minden, kicsit már túlzás.

  6. Valahogy mindegyikőtökkel egyet értek:
    – A gyerekeim imádták. A 7 és a 10 éves is. Az elsőt is. A másodikra már emlékeztető volt állítva az ÖSSZES profilra…
    – A nejem szereti a romantikus filmeket, és a Netflix a karácsonnyal meg az unásig ismert forgatókönyvekkel ontja ezeket a filmeket. Így már megvolt a Herceg Karácsonyra 1-3, a Karácsonyi cserebere 1-2 (ez a sorozat egyébként már univerzumot épít, csak hogy tudjátok…), a Karácsonyi hadgyakorlat, a Karácsony igazi öröme és a Jangle család karácsonya (amiben Forest Withaker nagyon jó volt), és persze a Klausz is. Nos, a legtöbb igazán szar: kiszámítható, béna VFX-el és MTVA-szintű bakikkal, gyenge színészekkel, nulla fordulattal (leszámítva a Klauszt).
    – régen nagyon jó volt a Russel-Hawn páros együtt is és külön is. Amikor még fiatalok voltak. Mondjuk amennyire Snake Plisken megérdemelte ezt a télapó-figurát, annyira mondjuk ez a télanyósdi nem egy tökös elvált nő, ahogy az Északi sark sem a Sugarland. Mármint: azokban a filmekben sokkal jobb volt, ebben meg csak úgy volt, mint aki emlékszik arra, hogy mit kell csinálni pár kellék, díszlet és kék háttér jelenlétében.
    – látszik, hogy a 2. részre érkezett meg a pénz: digit volt szinte minden nem főszereplő. A gender-arány miatt bele kellett trollkodni az egészet egy keretbe, hogy láss a sztoriban karácsonyi szellemtől átjárt, éneklő néger családapát. Kicsit gáz.
    – szerintem Kevin óta nincs elég tökösség a Karácsony-témához nyúlni (leszámítva a Klauszt), és ekkora blekfrájdéj-lavinában nem is nagyon lehet jól elkapni, azt hiszem. Ez a téma olyan megközelítést igényel, amibe egyszerre élheti át a néző az összes pozitív érzést, mint az izgalom, szeretet, meghatódottság, kíváncsiság stb. Mint a Klauszban ;)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.