Zola

A film amit 10 ember látott itthon, pedig sztriptíztáncosok vannak benne? Lehet tudat alatt ez is mozgatott, de közben nagyon-nagyon kíváncsi voltam miképp csináltak pont ebből filmet. A Zola alapja egy twitter thread, ami nagyjából 2 oldalon elfér. Mindezek ellenére mégsem hívnám novellának, mert valahogy megragadta a mikroblogolás lényegét, és kb. katapultálta a köztudatba, hogy ilyenre is jó. Lehet történetet írni így is, minden sallangot kihagyva csak a lényeget átadni nyersen.

Na de ezzel mit lehet kezdeni filmkészítőként? Spoiler: nem sokat.

A történet röviden annyi, hogy egy sztripper (Riley Keough) az új hasonló foglalkozású, de nagyon független barátnőjét (Taylour Paige) rábeszéli egy hétvégi floridai tánckörútra, mert ott annyi pénzt lehet csinálni azokban a klubokban, ahova vannak kapcsolatai. El is indulnak, de már akkor gondok adódnak, hiszen a kocsit az eddig normálisnak tűnő csaj stricije vezeti, és velük megy még a csaj furcsa pasija is. Nyilván az önálló, tipikus örömlány életet, szigorúan csak táncos nőnek ez nem tetszik. Aztán a strici nyomására egyre durvább dolgokat kell megtenni, és így mélyül a két sztripper között is a szakadék, ahogy halad előre a hétvégi program. Nem akarom lelőni a fordulatokat azért.

Viszont ez twitteren, durva szlenggel, nulla töltelékkel valahogy ütött. Sütött az energia a mesélés módjától, nem pedig attól, ami ténylegesen történt, hiszen az eléggé átlagos sztori. Erre a filmmel mi történik? Na erre voltam kíváncsi, de még a főcímekkel megtűzdelve sem tudnak tényleg 86 percet megtölteni, hát még energikusak lenni. Konkrétan két jó megoldás van, az egyik amikor twitter csilingelést hallani a tényleges tweetek szó szerinti felidézésekor, a másik amikor a gonoszabb csaj később megjelent “másik oldal” sztoriját életre keltik.

Ezen kívül kaptunk egy átlagos művet, amit ránézésre 16mm filmre forgattak (a zaj miatt tippeltem, megnéztem és tényleg így volt), szóval a képi világa tetszett, mert nem olcsón digitálisan hozták ki. Tényleg, komolyan álltak neki az egésznek, az alakítások baromi jók, mindenki felpofozná Riley Keough karakterét simán, de mégsem volt benne elég puskapor.

Igazából nekem az volt előzetesen a tippem, hogy ez egy montázs kéne legyen kb. Maga a twitter thread is arra hasonlított, mint amikor a Vonzás szabályaiban Ellis leírta Viktor európai körútját, és amit az a film zseniálisan adaptált. Na egy ilyen klipet kéne vágni a Zolából.

human
írta
2021. 09. 30. 13:14
megjelenés
3
hozzászolás


3 hozzászólás a “Zola” bejegyzéshez

  1. Elég nehezen rázódtam bele, mert nem egy könnyed kis matiné a film, az tény. A képi megvalósítás nekem is tetszett, Riley Keough meg fantasztikus volt. Azért egyforma pontszámot adni erre meg Reminiscence-re kicsit meredek. Nálam egy erős 10/6-os volt.

  2. Úristen az a jelenet a Vonzás szabályaiból! Tényleg zseniális! Pedig én aztán utálom amikor ezt a jelzőtt aggatják mindenre, amit “nagyon jó”nak tartanak.
    Akkoriban amúgy is Bret Easton Ellis könyveket olvastam, megvolt már a Vonzás szabályai is és szerintem kifejezetten jól sikerült ez a filmes adaptáció. Tök jó rendezői megoldások vannak benne, jól eltaláltak a színészek (kivéve pont a főszereplőt), nem 100%-ban követi a könyvet, hiszen akkor élvezhetetlen lenne. Botrányosan alulértékelt film, pedig az amerikai fiatalság Transpottingja lehetett volna.
    Bakker, de öreg vagyok! :D

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.