Woody Harrelson a kommunista hajóskapitány, aki alatt elsüllyed a gazdagokkal és influencerekkel teli hajó. A Square rendezőjének új minden társadalmi határt szarral elmosó filmje eszméletlennek tűnik.
Mindenképp kötelező lesz az előzetes alapján.
A Triangle of Sadness teljes előzetese!
Végre megkapja az Oscart Woody Harrelson?
Ez nagyon jó lesz!! Annak kell lennie. :)
Vicces trailer…vicces..
Jöhet. :)
Elsüllyed a gazdagokkal és influencerekkel teli hajó…itt meg vett a koncepció. Hol kell fel írni azokat akik a hajón legyenek?!? XD
Ja lassan majd a gazdag-szegény oszd meg és uralkodj lesz kiprovokálva többek között ilyen művekkel, maxra feltekerve, csak hogy legyen újabb bűnbak, de semmi valódi megoldás. Csak a porhintés, közben meg nyilván egyre jobban megreccsen a szépen, generációkon, századokon keresztül lefektetett értékeink, eredményeink, minden hibájukkal együtt. Cseréljük le az uralkodó osztályt, az eddig is mindig remekül megoldott mindent.
Nagyon primitív. Gazdag-szegény, kéz a kézben, egyik nagyobb barom, mint a másik, amíg be nem látja, hogy nem ellenségkép kell, hanem megoldások az igazi problémákra. Nem papír szívószálaktól meg a tárasdalom teljes, mesterséges diszintegrálásától, majd a csoportok egymásnak uszításától várni bármit is.
Vagy legalább is nekem nem imponálnak azok az alkotók, megmondók, akik úgy érzik, ők a janik, mert rá tudnak mutatni egy problémára, hibásokra. Az nem művészet, nem kell hozzá sok ész. Megoldások, uraim, vagy semmi.
NO!
“Megoldások, uraim, vagy semmi.”
nemtom, szerintem ez nem a művészet dolga, hanem a társadalmaké és kormányoké. de persze sorolhatod a filmeket amik megoldanak fontos társadalmi problémákat.
Igaz lehet.
Csak ilyen feszült időkben nem jó látni, hogy csak tovább szítjuk a tüzet, ráadásul ilyen cinikusan, mint ebből a trailerből tűnik.
De persze egy alkotó, művész végül is azt csinál, amit akar, nem kell megoldania, sőt akár problémát felvetnie; az alkotás része a szabadság.
@human: “nemtom, szerintem ez nem a művészet dolga, hanem a társadalmaké és kormányoké.” – de amúgy miért is nem, és ki véste kőbe, hogy nem lehet feladata?
Enyhén offtopic, de egy időben rengeteget jártam kortárs színházi előadásokra, ahol rengeteg probléma, trauma, dráma került felvetésre (akár ilyen is), de mindegyik ott végződött, hogy vagy újraindult a ciklus, vagy valami tragikus/drámai veszteség lett a vége. És ettől csömöröm lett.
Lehet, hogy a globális kapitalista rendszer teljes lecserélésére nem egy mozifilmtől kell a megoldást várni, de pl. attól még kisebb léptékű társadalmi, gazdasági, vagy akár személyes/érzelmi krízisekre simán adhatnának javaslatot.
Érzelmi és életszakaszbeli krízisekre vannak is filmek, amik tesznek javaslatot, ami eszembe jut:
– Vágyak szerelmesei (Thanks for Sharing)
– Nyugi, gyalog nem jut messzire (Don’t Worry, He Won’t Get Far on Foot)
Ezek olyan filmek, ahol a szereplők leküzdik egyéni démonaikat. Ha a film tud arra médium lenni, hogy ilyenre javaslatot tegyen, akkor meg lehetne lépni, hogy javaslatot tegyen az egyénen túlmutató, társadalmi/gazdasági problémákra is… kérdés, hogy az mennyire lenne populáris, nézőcsalogató és profitábilis…
beszabehu