Két, az I. világháborúban megsérült katona Margot Robbieval bulizik Amszterdamban, nonszensz dalokat énekelnek és az egyikőjük beleszeret.
Később, de előbb Taylor Swiftet belöki valaki egy kocsi alá, és futniuk kell az említett férfiaknak. Margot Robbie sehol. Egyikük kezében virág a menekülés közben, amit az épp szakításban levő feleségének vett. Minden kicsit sepia színezetű. Nyilván gyanúsítottak, és bizonyítaniuk kell az ártatlanságukat. Egy kérdés merül fel, nem?
Mármint azon kívül, hogy Hollywood legszebb női feltűnnek Robbie mellett, tényleg, mit keresünk ott, miért hallgatunk két madarásztól világuralmi tervekről? Ki ölte meg a tábornokot? Mit tudott az öreg?
Gondolom eddig nem túlzottan érthető, de ilyen film. Három, az I. világháborúban jóbaráttá vált ember belekeveredik valamibe, vagyis gyanúsítottak egy gyilkosságban, és elkezdenek nyomozni, de valami hatalmas dologba botlanak. Mindez valamennyire megtörtént a valóságban is, onnan merített David O. Russell író-rendező. Nem akarom lelőni miről van szó, a film végén van a nagy felfedés, és hátha ti sem tudtatok erről, töriórán biztos nem oktatták (ha többet olvasnál róla).
A megvalósítása pedig valami katasztrofálisan… furcsa, viszont egyértelműen nem elbénázott hanem ez volt a koncepció, hiszen sosem tér el tőle az Amsterdam. Biztosan kisebbségben leszek ezzel, de egy darabig elég szórakoztató is. Igazából nem film-film, sokkal jobban hasonlít egy színdarabra, és ezt az előadásra is értve. Minden túljátszott, össze-vissza néznek a karakterek, mintha a színészek nem is lettek volna egy szobában, ugyanazon a napon a forgatáson.
A cselekmény da-da-darabos, és lehet még ezzel sem jellemeztem rendesen, sokszor csak úgy történik, nem pedig folyékonyan vonja össze a rejtélyt a karakterfejlődéssel. Szinte kísérleti, amit átleng egy heist-film szerű hangulat szatírába csomagolva.
Na csöpögtessünk még kicsit.
Az biztos, hogy nem tipikus, és nem mindenki kenyere, de nagyot markolt, érdekes volt, szórakoztatóan jó. Úgy tűnik pont fogékony hangulatban kapott el.
“Úgy tűnik pont fogékony hangulatban kapott el.”
Erről is ódákat lehetne zengeni, hogy mennyire fontos a hangulat amiben épp nekiállunk nézni valamit, legyen az akár egy sorozat pilot-ja.
Ennél a filmnél az elején majdnem kikapcsoltam és adtam neki tovább esélyt. Nem rossz… szerepel benne mindenki is bár még csak a felénél tartok.
Bale megint szenzációs volt:D imádom, egyszerűen akármiben látom, számomra mineig ellopja a showt és olyan érzésem támad, mintha a többiek csak félgőzzel tudnák nyomni mellette. elfogult vagyok, valószínűleg olyat látok bele, ami nincs, de ez a sokadik film, ami után azt mondom, korunk egyik legnagyobb színésze.
Spoiler
rengeteget nevettem az elején, aztán picit megült, De Niro bejött a képbe es valamiféle fura Sherlock 2 szintre váltott át a 2. felére, másra számítottam, de nekem ez a vonal is bejött.
Micsoda kommentáradat van itt. Ja hogy ez nem blockbuster, még szerencse. Teljesen nézhető volt, az első órát szinte végigröhögtem. Megértem ha ez sokaknál kiverte a biztosítékot de egy Wednesday sori után ez a film remek levezető lett. Bale természetesen lopta a showt. Mielőtt De Niro képbe került volna volt egy törés, itt a humorból is visszább vettek. Az lehúzta picit. A Rami-Anya kettős pedig most kifejezetten gyengén és kiszámíthatóan hozták karaktereiket. Bár a gyengébb rendezései közé kerül nálam, de még így sem a szokásos limonádét kaptuk ami manapság már elég nagy pozitívum.
na hát emlékszem, hogy ekéztem ezt a filmet a trailer alapján megítélt stílusa miatt de ezt itt vissza is vonom mert ilyet én még nem láttam.
a kritikával teljesen egyetértek, tényleg darabos, de a színészek egytől egyig jók. mint filmet darabosan de élveztem.