Bár nem is olyan rég a Soul még emlékeztetett minket a Pixar fénykorára, de azóta csak tovább folytatódott a kreatív mélyrepülés, amiből lehet már sosem húzzák fel a gépet. Rendben, az Elemiben akadtak jó pillanatok, és a végén még akár sírni is lehet, 1-2 húrt eltaláltak a készítői, de nem nagyon állt össze egy koherens filmmé.
Tudjátok mi jutott össze közben? Hogy mennyire érezhető a mondanivaló. Nyilván mese, szóval egyszerűen szájba rághatják a vége gondolatot, de a Pixar azért valahogy korábban tudta ezt sok korosztályosan csomagolni, itt pedig kilógott a lóláb. Az üzenettől indultak nyilván, de a köré történt ötletelésen…, nem is tudom, talán úgy mondom, hogy nem érződött egyedi hang, vagy túlságosan el volt temetve a románc alatt.
A történet a különböző kultúrák találkozásáról szól, az ázsiai minde… izé, tűzi mindent a családi hagyományokért, és a fekete.., izé vízi nagycsaládi individualizmus találkozásáról, és más kultúra elfogadásáról. A főszereplő tűzlány mélyen belül azt érzi, hogy fel kell adnia az álmait, és átvenni az apja tűzboltját, folytatni a hagyományt, de amikor egy vízsrác belecsobban az életébe, akkor nem csak a bolt kerül bajba, de még azzal is szembesül, hogy lehet a saját útját kell járja. Na meg szerelmes is lesz.
Nem akarok teljesen negatív lenni, akadtak iszonyat aranyos ötletek a filmben, a vizuális dolgokért felelős csapat teljesen kitett magáért. Nyilván a karakterek megvalósítása megosztó azzal a furcsa kontúrral, de mindenképp érdekes art directiont jelent, amit nekem jó volt nézni. Ezen kívül a lány-apa szál csodás volt, de mint említettem, kicsit eltűnt a töltelék mellett.
A nagy probléma, hogy nem áll össze a film. A fő konfliktus az egyéni út megtalálása, a kultúra megújítása, keverése, a család szeretetének kiteljesedése, de közben ezt nem húzzák alá semmivel. Bár meglepő, hogy nincs gonosz, de nem működik a történetben. A srác tényleg csak úgy erőltetetten belesik a főszereplő életébe, és utána is van pár olyan helyzet, amiből a karakterek viselkedése teljesen máshova vezetne, de teljesen a plot rángatásában kell részt venniük helyette, mert valahogy csak haladnia kell a történetnek, el kell jutni a mondanivalóhoz.
Nem borzasztó az Elemental, hanem amolyan semmilyen. Néhol ötletes, néhol aranyos, de olyan mint a többi mese, csak nyomokban tartalmazta azt a Pixart, akik például szerelmes történetben is csináltak már jobbat a Wall-E-val.
Így, hogy 7 éves a fiam, tehát 7 éve meséket nézek aktívan, így ez még mindig egy gyöngyszem volt, akkor is, ha valóban halványul a Pixar parázs-varázs. Mind az animáció, mind a történet minőségi szórakozás még mindig a Pixartól, a konkurenciához képest pedig mindenképpen. Évtizedek óta rengeteg témát érintettek már, nem nagy csoda, ha nem találnak telibe mindig mindenkinek. Mivel én hosszú évekkel ezelőtt elvándoroltam Magyarországról és egy új országban kezdtem “új” életet, így ismerős a történet, de a főszereplő lány szüleinek oldaláról ismerős, és ahogy a filmben is, így nálam és a páromnál is, a szüleink sose fogadták el, hogy elhagytuk Orbániát, bocsi: Magyarországot, a hírek összezavarnak sokszor. És ha majd a fiam úgy dönt, hogy szerencsét próbál, akkor úgy szeretnék reagálni, ahogy a filmben a lány szülei a végén. Nem könnyű dolgok ezek. Viszont érzéseim szerint ezt még a gyerekek nem értik, és nem hiszem, hogy sokminden volt benne nekik. Már évek óta éppen ezért nem igazán értem a Pixar célcsoportját, de szerintem ők maguk sem igazán. Mindenestre örülök, hogy késő este néztük asszonnyal kettesben, nekünk tetszett.😀 A Coco óta nagyon óvatosak vagyunk, mindig előteszteljük a Pixar meséket, és őszintén valamilyen szinten örülök, hogy halványul az a parázs, mert a Coco olyan szinten meghatott például, hogy csak akkor merem betenni megnézni, ha teljesen kiegyensúlyozott vagyok éppen mentálisan és lelkileg, tehát nem sokszor.🙂 Arra akarok kilyukadni, hogy 25-30 év alatt annyit adott a Pixar, hogy én személy szerint a “gyengélkedéseiket” is tudom szeretni, a végére mindegyik meghat, különböző mértékekben, de mindig működik, míg például egy Paw Patrol-nál ez sosem fog megtörténni, de amíg egy 7 éves azt élvezi, ezt unja valszeg vagy nem érti, vagy mint a Coconál is kvázi gyilkosság van benne, amihez még kicsi. Na mindegy, sose jutok a gondolatmenet végére😂, szóval csak annyi, hogy nekem bejött ez, és valszeg a következő is be fog jönni, egyszerűen úgy érzem nekem készülnek, pedig 40 vagyok.😅 És valszeg azért buknak moziban a Pixar, mert akit tényleg érdekel, az nem akar bemenni 100 unatkozó, kontrollálhatatlan gyerek és az ordítozó szüleik közé beülni megnézni.😅
Az igaz, hogy a Pixar-varázs csak néhol volt meg, de ez még így is egy kedves történet.
Amilyen animációk voltak idén
– valamilyen tinikráken
– Ricsi a gólya
– Mancs őrjárat mozifilm
-Trollok új része is jön
Most ezektől az Elemental még mindig mérföldekkel jobb. Nyilván lehetne bőven jobb, de amikor sehol a Dreamworks, Illumination vagy Laika az évben, akkor egy Pixarnak még mindig lehet örülni.
Nekem tetszett, egy egyszerű, főgonosz nélküli mese. (Már nagyon hozzászoktak az emberek, hogy minden egyes k1beb4szott mesében van egy világot fenyegető gonosz ami épp akkor kezd a tervét végre hajtani amikor a főhős felnő) Na most itt nincs ilyen de tovább megyek egy negatív karakter sincs (aki meg félig az; azt megváltozik) Ezek a dolgok szerintem jót is tett a mesének.
Az egész lezanzásítva; kicsit olyan mint egy migráns tündér mese: egy migráns család útnak indul és egy külvárosi gettóban találják meg az otthonukat. A tűzről pattant kislány felnő és összetalálkozik a gazdag, jóképű, aranyos és jó lelkű fiúval. Ezer és egy hasonló népszerű mese van ebből a felállásból; de hol lett elrontva?!?
Én is soknak érzem a Pixar kritikát mostanában. Tény, hogy vannak melléfogásaik, de ez a film még mindig úgy magaslik ki az éves animációs kínálatból, mint mondjuk a Szörny Rt. 20 éve. Nem a valaha volt legjobb, de semmi komoly problémát nem éreztem ezzel a filmmel. Bárcsak ez lenne a csalódást keltő szint.
Amúgy meg 3 éve jött a Soul, ami szerintem instant klasszikus volt, majd 2 éve a Luca ami szintén kifejezetten jó volt.
Pixar film elől valahogy mindig elégedetten állok fel, talán az Up! után nem éreztem azt amit kellene, de még a pirula panda is meghatott valamennyire, pedig az égvilágon nem vártam tőle semmit.
De egyre inkább él bennem a gondolat, hogy milyen lenne ha a pixar megpróbálna egy Arcane szintű filmet (sorit) csinálni, ahol jobban kísérleteznek a vizualitással és nyilván felnőttebb közönséghez is szól, mást akar “tanítani”.
Az elemiről szólva, tetszett, szép történet, egy két fordulat tényleg ilyen hóna alól előhúzott ötletnek tűnik.
Nekem nagyon bejött az Elemental. Persze nem akkora nagyágyú, mint a Pixar fénykorából származó koronaékszerek, de így is jobb, tartalmasabb, mint az Illumination vagy DreamWorks filmek.
Kifejezetten nagy piros pont, hogy nem volt “gonosza” a sztorinak!
Szerintem a világ amit kitaláltak sokkal többet érdemelt volna, hogy mutassanak belőle. Annyira jó volt látni, ahogy próbálnak a különböző elemek együtt utazni pl a buszon vagy akár együtt élni.
Azonban az egész filmet túlságosan ráhúzták arra, hogy van két teljesen totálisan különböző figura/kultúra és a közöttük levő mindent elsöprő szerelemnek működnie kell. Arról persze lehetne lamentalni, hogy a való életben egy ilyen mennyire is állná meg a helyét.
A sztorin kívül bevallom, nekem a víz srác szinkronja (mármint az angol) se jött be. Valahogy még kevésbé tudta átadni a dolgokat.
Na de. Annál a szörnyű pandánál mindenképp jobb volt, viszont egy Soul, Luca, Coco vagy Inside out nyomába se ér.
A Zootropia sokkal érdekesebb és kreatívabb volt ennél. Itt is voltak jó ötletek, de a négy őselem viszonyából alig derült ki valami.
Régen volt egy felhős-gólyán rövidfilmjük és itt az is részben visszaköszönt.
Ez a vízvisszatartó gát is olyan suta történeti elem volt, mintha nem lehetett volna azt a vizet máshová levezetni.
A metróból is kiömlő víz bármikor kinyírhatja a tűzkerület lakóit? Erre nincs semmi védelem? Az egész olyan erőltett volt.
Pixar szinten ez kevés. S itt most főleg a történet volt gyenge és nem a megvalósítás.