Ausztrália (Australia)

Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka. Ebben az egy mondatban összefoglalható az Ausztrália mint filmélmény. Lehet csak én vagyok túl ponyva ehhez, de igazából nem hiszem, mert még csak nem is éreztem túl nyálasnak (pedig rengetegen ezzel jöttek), hiszen illett az epikusságához, egyszerűen csak a történetéhez képest ez a film túl hosszú volt.

ausztráliai bunyó

Mert hát vegyük az alapját: a lédi (fehérszőkefőnökasszony) elutazik Ausztráliába, hogy a férjét végre elszakítsa az ottani birtokukról. Mikor odaér, a férje helyett a Drover jön érte a kikötőbe és ő viszi ki a messzi famra. Mivel a Drovert a nők szerint baromi vonzó Hugh Jackman játssza, így gyorsan szembesülünk azzal, hogy a nő férje halott, megölték. Innen még van egy gonosz, akinek a farmra fáj a foga, meg némi marhaterelési problematika, meg a legidegesítőbb tejeskávé kiskölök akit filmen mostanában láttunk, és akkor ennyi.

Ha Baz Luhrmann úgy gondolkozna, mint a jó öreg Tarantino, akkor ezt az Ausztráliát két felé vágta volna, mivel tulajdonképpen a felénél simán le lehetett volna zárni valamennyire, és megmondom nektek, hogy szerintem a feléig ez egy egész jó film. Tele van gyönyörű képekkel, humorral, Kidman jól hozza a lédit, Jackman a félig vad Drovert, flörtölnek meg ilyesmi. Az egész olyan játékos érzetű, nagyszabásúra forgatva. Aztán sajnos jön a film második fele (“a második film”), és mivel másfél óránál szinte lezárást éreztünk, így már csak azért is baromi hosszúnak érezzük ezt a felvonást, pedig ebben van a háború!

Muszáj elárulnom, hogy még mi rontja az összképet: a befogadott, félig őslakos gyerek. Az vele a baj leginkább, hogy valami iszonyat idegesítő magyarsággal narrálja az egész történetet. Oké, szinkronosan láttam, de gondolom az eredetiben sem volt erősségge a nyelvtan. Úgy képzeljétek el, hogy még nálam is bénább a srác fogalmazásból, erre narrál. “Tereljük a gonosz állatokat a nagy-nagy deszkán fel át a hatalmas hajógőzre”. Hihetetlen, főleg amikor a beszédstílusát átveszi Nicole Kidman karaktere, és a felnőtt fehér nő ugyanolyan katasztrofálisan beszél, miközben komoly arcot vág. Ehh.

Kidman megérkezik Ausztráliába

Szóval ezek a bajok vannak a filmmel, én otthon javaslom megtekintésre, ahol nyugodtan lehet nyújtózkodni a felnél, kérődzni kicsit az egész szórakoztató első felén. Az mindenképpen megemlítendő még, hogy a filmbe zsúfolt képek egyszerűen gyönyörűek, szinte kedvem támadt Ausztráliába menni, pedig nem szeretem a forróságot. Tényleg, csak a gyönyörű jelző illik az egész filmre, mármint képileg.

Ausztrália

Sajnos csak 5/10-et tudok adni, ez sokkal nagyobb akart lenni, mint amekkora ténylegesen, és így hiába klasszikus hollywood, teljesen a modern világba illik, a lufik közé.

human
írta
2008. 12. 31. 14:45
megjelenés
46
hozzászolás


-


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.