Épp a minap keseregtünk kicsit, hogy manapság már nem készülnek igazán jó kalandfilmek. Hát tessék, rögtön nézhetünk egy modernet, ahol bizony vérre megy a játék. És ott van a Szahara is 2005-ből, ami azért könnyedebb volt mint a most tárgyalt Véres gyémánt.

Mert bizony ez nem könnyed film, de mielőtt ebbe belemennék annyit had jegyezzek meg, hogy engem kiráz a hideg az Afrikai zenétől, meg a komolykodástól a kontinensen. A Vészhelyzet mélypontjának tartottam a hatásvadász Afrikai részeket, valahol ott hagytam abba a sorozat nézését, annyira nem tetszett. Szóval az, hogy erről a filmről pozitívat írok, pedig van benne tipikus agyonhasznált afrikakép, ez tőlem nagy szám, azaz a Véres gyémánt-nak sikerült valahogy elérnie engem a képernyő előtt.

Pedig még a tipikus húzásokon kívül is van mit szidni rajta. Egyrészt kicsit hosszú, és rossz helyen van vége. Azaz én előbb vágtam volna el, csak akkor nem lenne olyan mély, viszont szerintem sokkal jobban ütne. Na de ezek fölött szemet hunyunk. Az egész felépítése egyszerűen kell, még azok is amiket esetleg lehetne feszesebbre vágni. Szépen nyugisan behúz miket oda, hogy kezdünk aggódni a szereplőkért, és hát van okunk rá, mivel eléggé a közepén vannak egy háborúnak.

Ami miatt nem egy könnyed szórakozás az például az, hogy a bodycount nagyon magasra vág, az is akiket a főszerpelő DiCaprió segít át az árnyékvilág nem túl világos lejtőire. Meg hát ugye Afrika, és háború, meg gyerek harcosok. Szóval nyúlkálnak a szívünk felé egy két témával, de ezen kívül még van pár egész jól kivitelezett akció, meg némi feszültség is.

Az alapsztori pedig nem nagy durranás: halász őslakos talál egy bazinagy gyémántot, és páran azt akarják magukénak. A háború miatt meg kicsit nehéz hozzájutni. Hát ennyi. Na jó, erre még ráraktak egy két réteget, de ez az egész alapja. Van itt cinikus kiégett kaland hős Leonardo DiCaprio által vászonra segítve. Meg van itt ugye az őslakos, akit Djimon Hounsou hoz közel hozzánk, és van itt újságíró is akit a baromi szép Jennifer Connelly játszik. Vele csak az a gond, hogy nagyon nem illik az egészbe, hiába yummie a nő. (na meg egy Jack Bauer ellenfele csávó is feltűnik, ismét csak nem a jófiúk oldalán)

Az egészet Edward Zwick vezényeli, akinek olyan egész jó filmet köszönhetünk mint például Az utolsó szamuráj, meg pár már rég elfeledettet is. Na meg a Glory-t.

Véres Gyémánt értékelés

Azt hiszem megadom rá a 8/10-et. Annak ellenére is, hogy Connelly nagyon nem illett a filmbe, akármilyen eyecandy, egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy ő most nagyon mélyen belül a dolgokkal törődő női újságíró. Kilógott. Ellenben a többiek mind nagyon jók voltak. DiCaprio is.

Erről jut eszembe, a folyamatos cigizés és az, hogy nem túl izmos, meg az, ahogy bárhol el tudott aludni, erről valahogy az ugrott be, hogy talán ő lesz Gibson utódja? Oké, a keménykedős részeken még kell dolgoznia. Az is kár, hogy ő is csak a mélyebb filmekben szeret játszani. Mármint Leonardo, mert már túl sokat tett az asztalra így vagy úgy. Na de ez csak ilyen mellékvágány, DiCaprio Gibsonságáról inkább a régi helyen kéne dumálni, itt csak a Véres gyémánt-ról, meg esetleg arról, hogy milyen jó volt benne Caprio.