Még nem tudom ez-e a hét bemutatója, de majdnem biztos vagyok benne. Jött és felpofozott. Pedig valami miatt az első fél óra annyira nem fogott meg, annak ellenére sem, hogy minden benne van ami nekem egy ilyesmi scifibe kell. De lássuk az alapfelállást

A film kezdetén meghal a legfiatalabb ember, aki 18 éves. Ennyi ideje nem született már új gyerek. A helyszín Anglia. Az emberek nem túlzottan viselik a kipusztulás gondolatát. A rendőrállamság sem ér semmit, minden ellepnek a menekültek, minden lepukkant, a rend alig tartható. Ide csöppenünk be egy robbanással a második percben. És innentől lehet fogni a karfát. A történet alapja, hogy van egy nő, aki gyereket vár, az elsőt ugye 18 éve, és őt kell megmenteni.

A film pedig izgalmas és realista, de komolyan. Mivel nem akarok spoilerezni, így nem mondom meg pontosan mi volt az a jelenet, de 27. perc környékén van, onnantól a teljes figyelmem a filmé volt. Az utolsó fél órában már alig akartam pislogni, mivel az alapüzenet mellett a kidolgozás annyira megcsapott, mint nem is tudom mi utoljára.

Valójában így utólag hatalmas élmény annyira egyben van. És a realizmus mellett még eszméletlen nyomasztó is. Mármint ott vagyunk a cselekményekben. Kézikamerás, de nem idegesítően sőt, itt tényleg ad az élményhez a kézikamera hatás, főleg az akciójelenetekhez. Ismétlem, nem ésszerűtlenül rángatják a kamerát.

Ha már szóba hoztam, az akciójelenetek bárcsak ennyire rendben lennének minden filmben amit manapság termelnek a filmesek. Nincsenek kifogyhatatlan tárak és sebezhetetlen emberek. Szóval ez is pipa.

Aztán ott voltak a színészek. Clive Owent egyre jobban kedvelem hiába van benne valami tipikus bármiben játszik. Ez esetben is hozta amit kellett. A mellékszereplő Caine volt persze a legjobb, de hát hogy lett volna ez máshogy. A számomra ismeretlen arcokban sem találtam kivetnivalót, és még Julianne Moore-t is könnyedén el tudtam viselni, pedig nem túlzottan kedvelem már mostanában.

És a zene. Ennyire jó választásokat. Ugye időben már ott vagyunk ahol a Radiohead oldies, így a füves Michael Caine már azt hallgatja. De van itt még post rock is bőven. Szóval a zenei választás egyértelműen hab a torán helyzetnek bizonyult számomra.

Egy 8/10 simán kijár neki a részemről.