Ezzel a filmmel az a fő baj, hogy olyan semmilyen. Rutinos Tim Burton-munka egy érzelmes Deppel, nem pedig olyan, amiért vért izzadt mindenki, hogy üssön. Az egyedüli tényleges erénye, hogy megpróbál régimódi, gótikus vámpírtörtétnet lenni manapság, amikor már minden csillog az igazi szenvedés helyett. Pedig az éjszakában élni, a halhatatlanság miatt szeretteket elveszteni nem a legvidámabb téma ám.

A történet szerintem egy boszorka elátkozza főszereplő Barnabas Collinst (Depp), egyrészt a vámpírságba taszítva őt, másrészt pedig elvéve tőle élete szerelmét. Mindezek után egy koporsóban eltemetteti az erdőben. A vámpír kiszabadul 200 évvel később, legyilkol pár embert, és megpróbálja a régen virágzó, most már csak vegetáló családi bizniszt feléleszteni az ükükükunokáinak.

A film vicces, amikor a modern civilizációval szembesül az öreg vámpír, ahogy a szintén halhatatlan boszorkával is jót acsarkodik ennyi év után, viszont a film gerince, a szerelemi háromszög nevetségesen rossz. És sajnos a pozitívumokból kevés van, amolyan tudnék mondani két jó jelenetet, de a többit már rég elfelejtettem így másfél héttel a film megtekintése után. Részemről 5/10, nem nézhetetlenül rossz, de semmit nem veszt, aki kihagyja, sőt, nyer cirka 2 órát.