Glen Powell dominálja a nagyobb romkomokat idén? Az Anyone But You-val moziban élesztette a zsánert, elég szép pénzt besöpörve, — a minőséget hagyjuk –, és a Netflix is bemutatta végre a valami filmfesztiválon jó rég felszippantott sötétebb, tényleg felnőtt romkomját. Vagy beépülős filmjét. Vagy neo noirját. Vagy… szóval elég nagy keveredés ez itt. De indul a repülő.

Várjunk csak, ez nem is Glen, hanem a végzet asszonya Adria Arjona. A történet középpontjában levő egyetemi professzor mellékállásban a rendőrségnek segít be, ha jól értem műszaki eszközökkel egy beépüléssel foglalkozó csoportnál, míg a csapat terepen levő emberét fel nem függesztik, és az ő félénk, sosem kockáztató, unalmas, szürke, bézs, papucs fejének kell beugrani a feladatra. Hogy ez pontosan mit jelent?

Bérgyilkosnak kell kiadnia magát, és azokat elkapni, akik meg akarják bízni valakinek az eltüntetésével. Ez meglepő módon megy is neki, felnő a “szerephez”, amíg fel nem tűnik a nő, akit lebeszél a gyilkosságról, de gondolom kitaláljátok, hogy a fenti romkom emlegetés után mi következik. Igen, elkezd vele randizni.

Mindez részben igaz történet, tényleg volt egy férfi, de a szerelmi szálat teljesen hozzáköltötték ahhoz, amit ő művelt. Viszont a sok gyilkosságot akaró ember lekapcsolásának tényére egy filozófiai témát pakolt a részben író, de azért rendező Richard Linklater (Boyhood, Before Trilógia, A Scanner Darkly). Szóval a romantikus komédia és a bűnözők elkapása mögött nem túl rejtetten ott van a kérdés, hogy vajon képes-e az ember a változásra. Nem annyira mélyen merül el benne persze, nincs nagy megfejtés, vagy wow, de érdekes volt ilyen túlzásokkal látni azt az… majdnem azt írtam elméletet, de valójában ez a valóság, ténylegesen így lehet valamennyire megváltozni, ha jól tudom. Már persze a fordulatokban látottak nélkül.

Viszont itt tenném hozzá, hogy nem lesz mindenki kenyere a film, mert igazság szerint sokszor… unalmas. Semmilyen. Mint a főszereplő karakter. Nem tolja túl a komédiát, a dráma sem erős, olyan kis “szombaton lecsúszhat” könnyed darab, de közel sem a kötelező fajta. Ellenben aki nem nézte végig, az egy picit sajnálhatja. Nekem mindenképp húzott az élményen, ahogy körbeért a témája, két tényleg kiemelkedő jelenettel, de nem menti fel az unalmasabb pillanatait.

Megvalósításilag én már teljesen felugrom erre a Glen Powell járatra, főleg ha a Twisters-t behúzza nemsokára az alakításával, olyan jól szórakoztam a félős-magabiztos közötti ugrásain, még ha az előbbihez kicsit túl jól is néz ki. Persze Adria Arjona remek végzet asszonya volt mellette. Sajnos a fényképezés viszont semmi extra, a mostanra kicsit “szokásos” semmilyen, naturalista-szerű Linklater vonalat képviselte, kicsit több kontraszt elfért volna, ha már ennyire sötét komédiás noiros valami akar lenni.

Azért jó volt egy felnőtteknek szóló filmet nézni, amiben nem az volt a fő konfliktus, hogy valaki félrehallott valamit (mint az Anyone But Youban), és sosem beszélte meg rendesen.