Az a helyzet, hogy ebből az Adam Sandlerből kérek többet, és az ilyen Netflix termékekből. Nyilván a gyengém a Hustle-höz hasonló sportfilm — bár nem írtam róla, és azért más, de az American Underdog is nagyon bejött nemrég –, szóval valamennyit le kell vonnotok a lelkendezésből, de rohadtul feelgood a Mindent egy lapra.

A történet egy a Sixers csapatnak nemzetközi kosaras tehetségeket kereső ügynökről szól, aki épp elő akarna lépni segédedzőnek. Mindig is ez volt a vágya, de amikor a klub új vezetés alá kerül, akkor visszakényszerítik az utazós életmódba. Egy elmaradt játékosnézés helyett utcai játékot nézve talál egy csiszolatlan gyémántot, akiben nagyon hisz, de senki sem csatlakozik hozzá ebben, így mindent feltesz egy lapra és maga készíti fel, mutatja be az NBA csapatoknak, nem kevés nehézséggel.

Nyilván leegyszerűsítettem a játékosok NBA-be jutásának folyamatát, de nekem úgy tűnt, hogy igyekeztek valamennyire hihető történetet összetenni, szóval a sport rajongóinak kötelező, már csak azért is, mert rengeteg jelenlegi és volt kosaras is az arcát adta hozzá kisebb szerepekben. Aki pedig csak a sportfilmeket bírja, annak is simán érthető mindig a személyes tét, szóval bőven nézhető ebből a szempontból is a Hustle.

Az egészben nem a történet csavarossága a lényeg, hanem az elmesélés módja. Egyrészt mert hiába rohadt gazdag Sandler, valahogy hihető a sors és saját korábbi döntései által vert kisember szerepében. Nem Oscar-t akart itt húzni, csak mutatni egy valamennyire átlagemberes történetet a kitartásról. Sajnos pont a felfedezett kosaras tehetséget alakító Juancho Hernangomez nem volt az igazi. Elment a szerepben, de az őt nyomasztó nehézségekből semmi nem jött át.

A kinézet szempontjából is simán a jobb Netflixek közé sorolható, most épp ellenpéldának a borzasztóan fényképezett The Bubble ugrott be. Ez valamennyire kilóg az átlagjukból ebből a szempontból. Nyilván a zsánere miatt a tempójához volt kottájuk, és szerencsére nem túlnyújtott a végeredmény, sőt, meglepett, hogy a lezárásnál mennyire kapkodtak, amit a negatívumok közé tennék.

Nem váltja meg a világot a Mindent egy lapra, de kellemes volt nézni, a kiszámíthatóságával is feldobja az embert ha épp olyanja van, de meglepni sosem fogja. Hogy is mondják ezt… comfort food. A remek húsleves filmes megfelelője.