A Valentin Nap folytatása nagyjából. Ennyi elég is lenne a kritikának szinte. Maradt a rendező Garry Marshall, maradt a rengeteg kisebb történet összegyúrása, a probléma, hogy most még a középszert sem sikerült elérni.

Konkrétan az a film baja, hogy senkinek a története nem érdekel. Az írók csődöt mondtak a karakterek felépítésében, a rendező középszere ezen nem tudott segíteni természetesen. Most nincs a Taylor Swiftes poénkodás, Ashton Kutcher sokkal rosszabb szálat kapott, Zac Efront szála is gagyi lett, pedig az alakításával nem volt baj, Robert De Niro csak a vásznon akarta látni magát valószínűleg, azért vállalta el. És még lehetne sorolni.

Gagyi a film, még talán pont De Niro története működik valamennyire, de ott is csak a halál miatt. Jaj, persze, spoiler, a halálos rákos beteggel vajon mi történik a film végére. Ő testesíti meg az elmúlást, a fiatalok az ifjonti lelkesedést a jövő iránt a hullámvölgyeik ellenére is, Michelle Pfeiffer pedig azt, hogy sosem késő változtatni az életünkön, hogy jobb legyen utána.

Inkább nézze meg mindenki újra az Igazából szerelmet, ezt meg felejtsük el örökre. Mindenki megkapta a pénzét (a bevételeket elnézve épphogy, 56 millából forgatták ezt a valamit…), csak pár néző járt rosszul. 2/10.