Amikor kifelé tartottam a teremből pár srác egymás között megjegyezte, hogy ez tök lehetséges, aztán meg nem hallották a kuncogásom. Természetesen van ami lehetséges a filmben, de hogy azt nem érte el aminek készült, az fix, mivel ez nem paranoia-mozi. Ahhoz túl sok képtelenség van benne (a végefelé főleg), hogy a nagyját tényleg komolyan lehessen venni.

Pedig olyan jó lett volna egy pörgős, de nem annyira buta thriller, ehelyett kaptunk egy gyengített szökevényt keverve valami mással, amit ha leírnék akkor elspoilerezném a film csattanóját, ami azért elég gyorsan kitaláható mégis. Azért röviden a történet: Jerry Shaw (Shia) egy Copygenerálban dolgozik, éli nyugis életét, míg egy szép borús nap az ikertestvére, aki katona, meg nem hal. Nem sokra rá baromi sok pénz jelenik meg Jerry bankszámláján, és a lakásába kész terrorista bazárt kézbesítenek ismeretlenek. Aztán pedig jön az FBI, akik rövid időre elfogják Jerry-t, de persze megszökik egy telefonhívásban kapott utasításokat követve. Aztán a feleslegesen mellé keveredett Michelle Monaghannal közösen menekül az FBI elől és követi a hang további utasításait.

Az egész arra megy ki, hogy mennyi mindent megfigyelhetnek a szervek. Mindenhol kamerák, már távolról is le tudják hallgatni a telefonunk mikrofonját, akkor is ha ki van kapcsolva a készülék, meg ilyesmi. Ez a big brotherrel ijesztegetés még jó is lehetne, de nem sikerül jól becsomagolni, úgy, hogy döbbenten nézzünk és komolyan vegyük. Popcorn mozi lett, néhol Reason Break megoldásokkal (amikkel semmi baj nincs, csak nem egy A-Listás thrillerbe valók), ahelyett, hogy tényleg belemerültek volna a témába. Persze akkor sokkal kevesebb nézőt tudtak volna moziba csábítani, akármennyire is kiemelik Shia LaBeouf mellett Billy Bob Thorton nevét.

Ami tetszett, hogy az első menekülés egész korrektre sikeredett. Meg hogy a kisebb szerepekbe nem odaillő emberkeet castingoltak. A családanya Michelle valamennyire illő, az FBI ügynök Billy Bob is, viszont a védelmi miniszter Michael “Vic Mackey” Chiklis és a kemény katonai nyomozó Rosario Dawsont ki gondolta komolyan, azt nem tudom, viszont mosolyogtató volt ahogy keménykedett az utóbbi.

Sasszem értékelés

Mivel nem merték elég komolyra venni, és mindemellett a végére a menekülés dolog is jó popcornból picit nevetségesbe csapott, így én erre csak 5/10-et (talán hat) tudok adni. Jó lett volna egy pörgős thriller, egy Szökevény, de nem lett az. Egyszer meg lehetett nézni, de kicsit feleslegesnek éreztem így, ebben a formában ezt az Eagle Eye-t.