Ilyen az, amikor egy kedvenc színésznőd miatt beiktatsz egy filmet, és akkorát koppansz mint.. nem is tudom, de nagyon. Rhona Mitra. Egyrészt baromi jó lett volna, ha tényleg harcol a filmben végig, nem pedig csak a végén, másrészt meg valami történet is kellett volna.

Miről szól a Skinwalkers? Werewolf-okról. Akár jó is lehetne, de akkor becsúszik a pg-13 korhatár, és a B kategóriás akció. Egy igazán véres jelenet van, még az elején, amikor egy csávó a saját szemébe vág egy kést. Ennyi. Kinek jutott eszébe vérengző farkasemberekről gyerekeknek filmet csinálni?

Amúgy arról van szó, hogy született egy gyermek, aki a 13. születés napja után meg tudja majd gyógyítani a werewolf-okat, kiölve belőlük a gyilkolási kényszert. Ezt persze pár werewolf nem fogadja örömmel, hiszen ők szeretik a gyilkolást, vérfüggők. Na ennyi. Az egész filmben egy kocsival menekülnek Rhona-ék a gonosz werewolf-ok elől, de éjszakánként megállnak, és a jó lények lekötözik magukat, hogy ne öljenek meg senkit. A rosszak meg gyilkolnak. Áh, már így is túl sokat írtam róla. A film tényleges jócsajának majdnem a gonosz farkasembernőt tettem meg, és nem Rondát. Végül inkább a Shark sorozatban is szereplő szőke Sarah Carternek ment a megtisztelő cím.. Kép.

Sajnos a lövöldözés teljesen gagyi, amit tetéznek a nulla történettel, meg a béna gonoszokkal, úgyhogy pillanatok alatt felejthető darab a Skinwalkers, kerüljétek el.