A Netflix nem könnyíti meg, hogy várjuk a filmjeit. Jön ősszel DONTLOOKUP, Red Notice, Power Dog és még pár ami most nem jut eszembe, de közben folyamat szállítják az Édes kislányomhoz hasonló semmiket is.
Aki egy Jason Momoa akciófilmre vágyik, az ne olvasson tovább (kommenteket se kivételesen), nem leszek nagyon spoileres, de még így is elrontaná ez a rövid poszt a filmet, viszont máshogy nem lehet róla beszélni.
A történet egy apáról szól, aki rákban elveszti a feleségét, pedig egy olcsó gyógyszer segíthetett volna rajta, csak valami gonosz gyógyszercég megakadályozta annak piacra kerülését, és a drágábbra egyszerűen nem volt már pénzük. A lányát egyedül neveli tovább, de a cég vezetőjét okolva a bosszú izzasztja, így amikor egy újságíró felhívja, akkor találkozik azzal. Aztán feltűnik valami sötét figura aki megöli a firkászt, és a férfira is rátámad. Innentől kezd durvulni a bosszúhadjárat, hiszen egy nagyobb összeesküvésbe botlik, miközben a lányával közösen nyomoz.
Igazából semmilyen a sztori, a legtipikusabb tipikus, viszont a filmben van egy nagyobb fordulat, és tutira azzal tudták eladni, na meg közben a saját vállukat veregetni. A gond? Hogy a csattanóra tök gyorsan rá lehet jönni. Vagy én néztem már sok nézőt átverő “wooow” pillanatra kihegyezett művet, de sajnos nagyon-nagyon az elején leesett. Ami ezzel a gond, hogy nagyon a végére van kihegyezve a film. Mármint ami kitölti addig az időt, az magában egyszerűen nem működik, se drámának, se thrillernek, és még az akciójelenetek sem erősek mellette, amik felhúzhatnák az élményt talán. Tényleg csak az rángatott el a végéig, hogy vajon igazam volt-e a film eleji tippemmel. Ami vicces, hogy visszanézve a történtekre csak még nevetségesebbé válik minden amit láttunk, mert a hihetőséget teljesen feláldozták a meglepetésért.
Az ilyesmi csattanós filmeknek amúgy két útja van általában, az egyik, hogy jó újranézni őket már a végük ismeretében, legyen az a Fight Club vagy a Hatodik érzék, mert azok addig is jók, amikhez új szintet ad a tényleges második megtekintés, az utalások a csattanóra. A másik út pedig a teljes érdektelenség, mert mint film nem működik mű. A Sweet Girlnél ez áll fenn.
Tényleg nagyon röviden: teljes B-Zs, töltelék, az akció is gyenge benne és egy percre nem fogunk emlékezni rá 1 héttel később.