Rockhajó (The Boat That Rocked)

Pár napja megnéztem végre a Rockhajót, amin a nem premierhét ellenére és elég sokan voltak, és azt kell mondanom, hogy bezárult a kör, a június az év vígjáték hónapja eddig. Bár más fajta humort képviseltek ezek a kalózrádiósok, mint a Hangover, de a maga nemében mindkettő kiemelkedő szórakoztatás, fantasztikus kikapcsolódás.

The Boat That Rocked - néz az udvarias csávó

A történet az angliai kalózrádiózás aranykoráról szól, amikor is a popzene már létezett, de a BBC még nem játszotta éjjel–nappal, hiába volt az embereknek rá igénye. Hát ezen segítettek a kalózrádiók, mármint a kielégítésen. A filmben bemutatott csapat például egy hajóról sugározta az adást, nagyon lazán, meg polgárpukkasztón, meg hát szórakoztatóan. Igazából van itt cselekmény is, de erőteljesen háttérbe szorul, mert hát a Boat That Rocked egy hangulat-, vagyis feelgood-mozi. Személy szerint én szinte végig vigyorogtam.

Egyszerűen a szereplőgárdával úgy betaláltak, hogy onnan nehéz lett volna hibázni, és hát nem is tették. És nem csak azért nem hibáztak, mert hatalmas arcok a színészek (a jó értelemben), hanem mert azok is hatalmas arcok, akiket alakítanak. De ezt úgy kell elképzelni, hogy a legkisebb mellékszereplő is marhajól ki van dolgozva. Amúgy aki követi az angol sorozatokat, annak marhasok ismert arc lesz itt, például a 2/3-ad It Crowd, meg a Couplingből a csávó, meg még akiket én nem is ismertem fel sehonnan. Na meg persze a nagy nevek, mint Philip Seymour Hoffman, vagy Nick Frost, vagy Bill Nighy aki a leglazább volt mind közül, a maga kimért és udvarias módján. igazából még lehetne ide írni, de elég ennyi a felsorolásból hirtelen.

Azt találták el talán a legjobban, ahogy szinte mindig mutogatták a rádiókat hallgató átlagembereket, ahogy műsorvezetők egy-két beszólására reagáltak. Ez így leírva nem jön át, de minimum egy pontot adott a végértékelésemhez. Lássuk csak, az megvolt, hogy hangulatfilm, van benne minimális konfliktus, jó szereplők, ja igen, a zenéről kéne még valamit. Hát, a hatvanas évek apraja–nagyja benne van — sajnos itt el is térnek kicsit a film tényleges idejétől, mert a “jövőből” is szól pár dal—, de így minden szám ismerős volt, és annyiból hallhatunk részletet, hogy a soundtrack körülbelül 4 cd-s kéne legyen, ehelyett csak 2cd-s lett.

Rockhajó értékelés

Hát igen, azt hiszem látszik, hogy bejött. Így egy 9/10 megy rá simán. Legrövidebben: van a filmben stílus, és ezzel odavág. Jó volt egy olyan korszakról látni filmet, amikor még számított a zene, ez a mixtapező lelkemnek egyszerűen bejött.

Midnight Mark: So, how ’bout it then?

31 hozzászólás a “Rockhajó (The Boat That Rocked)” bejegyzéshez

  1. Reméltem, Human, hogy neked is tetszeni fog. :)

    Hatalmas film, nagyon jól leirtad a film lényegét és legfőb erősségét, a hangulatot. Hibátlan. Ennyi. Szinészek közül nekem Hoffman tetszett legjobban, de tényleg mindenki maradandót alkotott.

  2. Eddig nem hozott annyira lázba, de ha télleg ennyire feelgood akkor ezerszázalék, hogy nézős! Mert ez a kritika nagyon jót sugároz ;)

  3. Én a 9/10-et soknak érzem, de biztos azért mert nekem a zenék egy része ismeretlen volt. Ettől függetlenül tényleg nagyon erős a hangulat ami a filmben van, a színészek meg frenetikusak. Hoffman mondjuk szerintem nagyon kiemelkedett hozzá nem ért fel senki. Bár kaphatott volna több ‘fuck’-ban gazdag mondatot mert neki az megy a legjobban.

  4. A kezdetektől érdekelt a film, aztán valahogy nem néztem még meg, de ez már a második dicsérő kritika róla vétek lenne kihagyni egy ilyen feel good mozit.

  5. Nagggyon örülök hogy végre írtál róla, nekem egyszerűen 10/10. Miért? Mert még ha van is hibája, még ha fegyvert tartanak a fejemhez, sem akarom keresni.
    A zene meg igaz “csak” 2 lemez de már most rongyosra hallgattam. Csak ajánlani tudom!

  6. szerintem azért ma is számít a zene……csak sokkal több stílus jött létre:)

  7. Nálam eddig ez az év filmje. Rhys Ifans és Bill Nighy az ász. A zene meg egyszerűen zseniális. Túlzás nélkül mondom, hogy napi három-négyszer végighallgatom. Richard Curtis már az Igazából szerelemben is bebizonyította, hogy a zenei ízlése hibátlan, de ezúttal még annál is sokkal nagyobbat szól a soundtrack (és a film is).

  8. coolfaktor több ízben is kiakadt, tökéletes hangulat, zene (csakakinks!), színészek – idei év egyik legnagyobb mozis élménye :)

    kenneth branagh-ék karácsonyát megkönnyeztem.

  9. nagyon tetszett a film, végig nevettem majdnem, és a zenék is tökéletesen lettek szerintem beválogatva. ráadásul pont mozizás előtt azt a mixtapet hallgattam, amin a so long, marianne van, és amikor elkezdték a filmben, nem tudom mi jött rám, de azt hittem kiugrok a székből. pedig az egy szomorú jelenet volt.
    legviccesebb a karácsonyi pukkantás.:D

  10. igenigeen! a coupling-os csávót azt énis rögtön levágtam!!:D
    meg Billy Nighy:D naháát az hihetetlen forma!
    jóófilmvolt!

  11. Bizony jó volt látni a sok ismerős arcot a kedvenc sorozataimból. :)

    9/10 nálam is. Album detto rongyosra hallgatva. Pedig inkább house, trance rajongó vagyok. Párom aggódott is ,hogy agyrákom van amiért ilyen old zenéket hallgatok. :)

  12. Nekem az teteszett benne, hogy nem az unásig ismert “kezdeti Sláger Rádiós” számokat erőltették, hanem igyekeztek kevésbé ismert zenéket is beválogatni. Amúgy én nme tudok annyira lelkesedni a filmért, mint Human és az eddigi összes hozzászóló. Lehet, hogy rossz hangulatban kaptam el, nem voltam ráhangolódva, de nekem gyenge volt. Valahogy nem ültek a poénok, és erőltetettnek tűnt osk jelenet. A zene és az alakítások hibátlanok, de a forgatókönyvért náspáng Richard Curtis-nek (akinek pedig eddig épp a forgatókönyv volt a legnagyobb erőssége). Nem az épkézláb történetet hiányolom, azt nem is vártam, hanem azt, hogy a jelenetek – nem is tudom – határozottabbak, vagy ütősebbek, vagy milyenebbek legyenek. Ez így nekem kevés volt. Sok kárba veszett jó színész.
    Azért senkinek nem akarom elvenni a kedvét a filmtől, mert az eddigi hozzászólásik is azt mutatják, hogy a hiba valószínűleg az én készülékemben van.

  13. hu ezt a rokhajot kurvamasnaposan neztuk mert a masnaposokat akartuk de akkor meg nemjaccottak. es megvoltun rola gyozodve h azer teccett mer kibaszottul masnaposak voltunk – de most mar ugygondolom h lehet tellegjovolt? :)

  14. A filmről volt szerencsém egyedül sétálni hazafelé. Ez elég ritka. Viszont útközben azon gondolkodtam, hogy ez nekem akkora élmény volt, hogy ez nekem egyértelműen 10 lesz. Megnéztem a vote historymat imdb-n, másfél éve nem adtam 10-et filmre. Most megtörtént.
    10/10!

  15. Midnight Mark az én szívemet is megdobogtatta… ;-)

    Marha jó film volt, még biztos megnézem jó párszor és ajánlgatom mindenfelé. Tényleg 10-ből 9, 9,5 nálam is (de csak mert a 10-esért nagyon-nagyon meg kell dolgozni)

  16. Kedves filmrajongok!

    Telitalálat a film!
    Bár mivel minden viszonylagos, ezért ugy gondolom, hogy a 70-es évek zenéit és hangulatát (külön örülök, hogy nem eröltették, az alkohol, drog és szex – sex and drogs and rock ‘n’ roll! – felhangokat), talán inkább azok azok fogadták be, élték át mélyebben, kiknek ez volt az ifju koruk. Félre ne értessék, nem a mostani fiatalok izlésére utalnék, hanem a felnövekvö Ember, aktuális befogadási és izlésformálo zenei élménylehetöségeiröl beszélnék.
    Tehát, – szerintem – a film, a zenéivel, hangulatával inkább a 40-es, 50-es éveit tanulo korosztályoknak nyujthat megrenditö élményt.
    Én, nagyon élveztem! :-)

  17. büszkén állítom, a magam 23 évével most jöttem a moziból, és nagyon király volt. egyrészt pont a személyes kicsit nihil kicsit peace, love hangulatomra reflektál az egész, másrészt minden számot ismertem, mert szeretem a jó zenét, meg ugye már előre ott volt a soundtrack. csak egy valamit sajnáltam a végén, mégpedig hogy nem kiálthattam fel a moziban a film végén én is hogy rákenroll… 10/9,7

  18. talán az egyik legtompább pillanatomban kezdtem el nézni, de teljesen egyetértek human lelkesedésével. a zene tálalása, ilyen minőségű arcok előadásában 1szerűen kihozza az emberből a “feeltherocknroll-feelthefreedom” életérzést.
    Hoffman, Branagh, Nighy, Frost blabla tányleg mind mind sziporkáznak, plussz még látszik is rajtuk h kibaszottul élvezik. ez az igazi feelgood trip!
    szal ja, ez nálam is sima 8/10. i love 60’s! 8)

  19. Anno lattam angolul es totalisan jo volt, a karakterek es a hangulat mind magaval ragado volt. Gondoltam nosztalgiazok kicsit, szal beszereztem bluerayen is. Hat, mit ne mondjak, ez a magyar szinkron kiabrandito volt. Totalisan elcseszte az elmenyt.

  20. Életem filmje! Olyan kultuszfilmé fog válni szerintem mint a Ponyvaregény, a Keresztapa, a Matrix vagy hasonló klasszikusok! Aki még nem látta mindenképpen nézze meg! Minden van benne: magával ragadó hangulat, elképesztő karakterek, barátság, emberi összefogás és kitartás! Én 10/10-re értékelném:)

  21. Hatalmas! A rádiónkkal néztük meg együtt, hihetetlenül tetszett. Itthon is van, majd minden adásom előtt belenézek. A színészek, a szerepek, a ZENÉK, és persze a fíling…. Egyébként személyen kedvencem a Gróf

  22. most néztem meg és szerintem zseniális.annyira át lehet érezni a hétköznapi élet boldogságai/nyűgjeit.megfogott:)

  23. Tenyleg tunemenyes egy film, teljesen elvarazsolt a hangulata. A zene szuper es a karakterek is kivaloak. Mostanaban az egyik legjobb film amit lattam… Aki teheti angolul nezze. Igaz, hogy tobbnyire jo a magyar szinkron, ez esetben az eredeti film viszont jobban atjon…

  24. +1 pozitív véleménynyílvánítás. Laza feelgood pedig hullafáradtam néztem meg én is. Zene meg kiváló.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.