Ha a címben szereplő sci-fi elem miatt kapnád fel a fejed, akkor kötelességemnek tartom elárulni, hogy az csak háttér a 90%-ban romantikus (a jobb fajta) regénynek. Innen tényleg csak azzal folytathatom, hogy talán ez volt ami a leginkább nem tetszett Az időutazó feleségében, hogy maga az időben ugrálás természetesen, már-már banálisan volt kezelve, nem úgy ahogy hardcore szokták. Az időutazó többnyire nem próbálgat változtatni a jövőn, közben nem is fenyegeti olyasmi, hogy eltűnik hirtelen, mert rossz lepkére lépett. És hiába negatívum a időfeszegetés hiánya, közben meg maga az időutazás jó, hiszen a férfi nem lineáris élete érdekes szerelmi történetté kanyarítja a könyvet.
Merthogy erről van itt szó, egy kislányról aki játszik a réten, amikor feltűnik egy férfi (asszem meztelenül), és azt mondja neki, hogy ő időutazó, aztán hopp el is tűnik a lány szeme előtt, ezzel mondhatni alátámasztva a kijelentését. Ezután még tiszteletét teszi párszor, a lány meg mindig várja, hiszen idővel kiderül, hogy a jövőben ő, Henry a férje. Tulajdonképpen a lány, Claire vonalán teljesen lineáris a történet, csak hát néha feltűnik Henry, aki hol 32 hol 38 hol 42 hol — szóval összevissza éves, és akkor már nagyon szerelmesek, de bírnak magukkal a lány 18. születésnapjáig. Aztán Claire is megismeri tényleg, mármint a jelenben, az itt-és-mostban találkozik végre vele, csak épp egy fiatalabb Henry-vel, aki akkor még nem sokat tud erről a házasság ügyről, pedig hát elrendeltetett a dolog, kikerülhetetlen, és még csak mostanában fog először a lány múltjába utazgatni, hogy találkozgassanak ott. Szóval igazi időutazásos kavarodás lehetne, de eléggé követhető, a könyvben konkrétan jobban, mint ahogy itt leírtam röviden.
Ahogy az elején mondtam, az időutazás rész teljesen csak háttér egy marhajó romantikus történetnek. Egy olyannak, ami nem téved el a giccs vagy akár a túlzott szenvedéssekkel teli dráma mezején, egyszerűen csak bemutatja, hogy a fájdalom ugyanúgy az élet része, mint a boldogság. Közhely, de ritkán kezelik jól ezeket, nem találják meg többnyire az egyensúlyt. Külön tetszett, ahogy a halállal bántak a könyvben, mivel vagy 30 évet ölel át a történet, a két főszereplőnek akad dolga családon belül a kaszással, hiszen a mai társadalom “légy boldog, happy, már az utána levő héten” felfogásával ellentétben itt adtak időt a veszteségek után keletkező sebek gyógyulásának.
Ami viszont kicsit fura volt olvasás során, hogy olyan mintha ketten írták volna ezt a könyvet. Néha zseniálisan peregnek a mondatok, néha pedig belefullad olyanokba, hogy ki hol ül a karácsonyi vacsronál. Ez úgy kell érteni, hogy vagy fél oldal megy el ezzel: ‘x ült y-nal szemben, hárman ültek azon az oldalon és z középen az y-mellett akikhez harmadiknak a w foglalt helyet’. A másik, ahol jobban feltűnik a kettősség, hogy néha szemérmes a szexet illetően “bezártam az ajtót és elkéstünk a vacsoráról”, néha meg ilyen “benyúltam a zsebébe és megmarkoltam a farkát” mondatokat vet oda.
Bestseller lett a könyv, de kivételesen gyöngyszem a Nedves tájak meg Fejős Évák által uralt terepen. Bár Audrey Niffenegger nem a legjobb író, de hiányosságait igyekezett ötletekkel pótolni.
Amit viszont nem tudok elképzelni sem, hogy ebből jó filmet tudtak csinálni. Sok helyen olyan a könyv, mintha a Benjamin Buttonból néznénk azt, amikor beköltöznek a házba és telnek az évek egy 3 perces montázs alatt. Az időutazó feleségében simán elmegy 2-3 évtized, még ha nem is kellenek grandiózus díszletek hozzá, mert köznapi életet élnek a hősök, akkor is bazinagy kihívás lehet 2 órás filmforgatókönyvbe tömöríteni, és ahogy az előzetest elnéztem, szerintem a filmváltozat írója nem tudott felnőni hozzá.
“közben nem is fenyegeti olyasmi, hogy eltűnik hirtelen, mert rossz lepkére lépett.” ez rohadtul tetszett XDDD
“Bár Audrey Niffenegger nem a legjobb író, ”
ebbe úúúgy belekötöttem volna, de megdöbbenve látom, hogy nincs is több könyve az írónak. ősszel jön a második, amire előre kapott 5 milliót.
azért nem semmi, hogy egy bestseller első könyvvel, még ha több sikert nem is ír az ember, milliomos lehet a második, ki tudja milyen próbálkozásért, az előlegnek köszönhetően.
miért kötöttél volna bele, főleg mivel úgy tűnik nem is olvastad? Nem azért mondtam, hogy nem jó író, mert bestseller, mivel az nem zárná ki, ellenben egyelőre semmiképp sem tartozik a legjobbak közé, ez tény, fogalmazásra és nyelvezetre értve. Viszont érdekes könyvet írt, a többit majd meglátjuk.
írtam, hogy miért. mert egy könyvéből nem tudod leszűrni, hogy milyen. felhoztam volna, hogy az előző 5 könyve lehet, hogy kiválóan megírt. de nem hoztam, mert egy könyve van, ergü abszolút helytálló a megállapítás. értettem,hogy így érted és még véletlenül sem vitatkozni akartam ezen könyvvel kapcsolatos megállapításaiddal:)
(ez mindössze felvezetés volt a mondandóm lényegéhez, hogy wow, egy egykönyves író.)
Imádok olvasni de ezt audiobook formában fogom bepróbálni.
Olvastam a könyvet, az biztos, hogy nagyon egyedi a története. Miután elolvastam újra megnéztem az előzetest, és az biztos, hogy nem lesz olyan jó mint a könyv, mert már az előzetesből látszik, hogy ők az időutazás hepi részét emelik ki.
Én megveszem. tuti imádni fogom :D köszi a tippet még1x :)
winnie: szerintem egy novellából is lehet következtetni arra, hogy valaki milyen író, abban az értelemben, hogy milyen szöveget ír, megállsz-e gyönyörködni a kifejezésmódjában, jól választ szavakat és mondatokat, milyen a stílusa. Niffenegger ebből a szempontból tényleg semmi extra, nem ír szép szöveget, nincs saját írói stílusa, viszont jó történetei, ötletei vannak.
(Kicsit off: amúgy én azon szoktam siránkozni, hogy van egy csomó író – sorolhatnék sok sci-fi, fantasy-szerzőt – iszonyú jó ötletekkel van tele, de nem ír jól, ellenben van egy csomó ún. szépirodalmár, akik meg minden szót ismernek és gyönyörűen bánnak a stílussal, de nem tudnak jó történeteket kitalálni.)
@isolde: és a kettő ritka kereszteződéséből születnek az időtálló művek, meg nem értett zsenik tollából ;)
Én nagyon reménykedtem a könyvben, de sajnos félbehagytam kb 100 oldal után, mert szétestem mellette. Annyira szerteágazó és annyira ritkán tudtam csak olvasni, h kihaltak belőlem közben a részletek, amik összetartják az egészet.Próbáltam időtérképet is felrajzolni, de azt meg meguntam. majd talán egy másik időszakomban újra nekiállok.Visszajön az idős énem a fiatalabbhoz, és megtanítja, hogy álljon hozzá a könyvhöz, h megszeressem egyből :) De akkor már visszajött volna és megszerettem volna…ejj, akkor valszeg később se fogom elolvasni:( :D
Szerintem nem volt gond a trailerrel, sőt nekem bejött, és talán pont azért amit írtok, lehet a könyv alapján jó filmet csinálni, hogy nem kifejezetten kiemelkedő író, de jó ötletei vannak. Azért egyszer lehet nekiugrok a könyvnek is.
Filmmel csak az a baj, hogy sok szereplőt kifelejtettek belőle…..
Amúgy meg az egyik kedvenc könyvem.
Te honnan tudod, ha még ki se jött a film, hogy kiket hagytak ki? Amúgy meg ez minden könyv alapján készült filmre igaz, de ettől még készülnek jó adaptációk.
még csak a felénél járok, de már érik az a bizonyos “kedvenc könyv” kategória :$