Nem is az az üdvözítő, hogy két pusztulatos hétvége után végre ismét szép nyitásokat ünnepelhetünk, de a Spectre és a Peanuts komoly sikere mellett a régiek is nagyon szépen tartották magukat.
Rá kéne szánni egy fél napot, és pár oldalt, ha a James Bond-jelenség pénzügyi elemezgetésébe fognánk, ezért röviden csak annyit, hogy inflációval számolva a sorozat egy-egy darabja eddig átlagosan 200 millió dollár körül termelt csak a hazai piacon. Több, mint 50 évvel az első filmadaptáció után a széria még mindig hasít, sőt a legutótbbi Skyfall még a jegyeladásokat számítva is a valaha volt harmadik legsikeresebb epizód lett és egyedüliként még a milliárdott is megugrotta globálisan. Szóval jócskán megy a szekér Bondéknál, és a legutóbbi három Craiges filmhez hasonlóan a Spectre is ügyesen hype-olta a sorozatot és nyitott 73 millióval Amerikában, ami a Skyfall 88 milliójától ugyan jócskán lemaradt, de globálisan már közel 300 milliónál tart, szóval a milliárdra is minden esélye megvan.
A kritikák alapján az amerikai pályafutása látszólag viszont inkább fog a Quantom of Solace-ra hajazni, mintsem a Skyfall, vagy a Casino Royale meglepően szép lefutásaira – a Spectre a közönséget jócskán megosztva első ránézésre maximum 200 millióval számolhat, ami még mindig so-so eredmény, de ahogy a felütésben jeleztem, ezzel inkább csak beáll a sorba, és a világot meg nem váltja. Akárhogy is alakul, egy időre a James Bond sorozatot sikerült a stabil 500 millió körüli blockbusterekből a milliárdos franchise-ok táborába tornászni, ami viszont – ha a pletykáknak hinni lehet – a 350 millió körülre kúszó költségvetés mellett szinte el is várható.
Vagy túl fiatal, vagy aluliskolázott vagyok, de némi barokkos túlzással a Peanuts történet az életemből úgy kimaradt, mint Rob Schneideréből az önkritika, Charlie Brown sztorijáról mindig is csak annyit tudtam, hogy van egy kutyája(?), aki egy háztetőn héderel. Érdemes azonban pár google keresést felütni, és ámuldozni, hogy a képregénysor hány részt, hány újságban és mennyi ideig ért meg, és hogyan termelt a merchandise-ing 1 milliárd felett az alkotójának. Na ez hozzám eddig nem jutott el és az animációs film sem volt túlságosan agyonreklámozva, ennek ellenére a Peanutsra a hazai közönség 45 millióért váltott jegyet az első hétvégén, amivel végül szinten 200 millió köré kúszhat el.
A limitált bemutatók között folytatódik a díjesélyes szivárogtatás, a Trumbo visszafogott limitált 15.000-es átlaggal nyitott 5 moziban, ugyanannyi helyen a Brooklyn már 36.000-et hozott vásznanként, a Spotlight (Tom McCarthy a Cobbler seggese után újra megtalálta a helyét) pedig elképesztő 60.000 fölé is jutott. Az ügyes bővítgetés után meg kijárhat nekik 20-30 millió, de a Jobs ordas buktája után már nem is tippelnék inkább.
A korábbi bemutatók közül a Martian immár szokásosan nagyon szépen tartotta magát és napokra van a 200 millótól, a végösszege pedig valaha 220 körül lehet, a Goosebumps ugyanakkor 80, a Brige of Spies pedig 70 körül zárhat majd otthon. A Jobs a héten már 2000 mozit is vesztett és így egy milliót sem hozott, szóval a 30 milliós költségvetés fele környékén zár valahol 17 milliónál – ezzel kapcsolatban komolyan várom a megfejtéseket a kommentekben, boldogan diskurálnék róla.
Sajnos itthon nagyon kevés Snoopys dolog futott, csak egy-két rajzfilmre és képes könyvre emlékszem én is régebbről, de ahogy a példa mutatja, nekem is a kutya maradt meg inkább, mint Charlie Brown és barátai.
(Ha valakit érdekelnek a Peanuts képregények, még épp ott figyel egy szép bundle Humble Bundle-n Army of Darkness-szel együtt.)
Nem tudom Abelh, hogy hoznak az életrajzi filmek a piacon? Így fejből a Gandhi ugrik be, de sejtem a Piaf is anno jót ment… De mennyi az annyi? Mi számít jónak ezeknél az alapvetően olcső filmeknél?
A Jobs filmmel szerintem elkéstek. Steve halála már nem a közelmúlt egyik eseménye, hanem régebben történt, már kikerült a köztudatból, nár nem érdekli az embereket, ráadásul túl sokat beszéltek is róla, amikor még friss esemény volt. Az életrajzi filmekkel önmagukban semmi baj nincs, pl. az Aviátor is milyen jó volt, meg most a Theory of Everything is. Steve életéről lehetne sikeres filmet forgatni mondjuk 30 év múlva, de most, ez az időszak pont nem jó.
Matthew:
nincs baj alapvetően az életrajzi filmekkel, a zenés, sport történetek, vagy éppen az érdekes történelmi és/vagy történeti kontextusba helyezettek is mennek (Captain Phillips, Wolf of Wall street, Imitation Game, csak a közelmúltból az igazán nagy sikerek), de a Jobs szerintem ezzel a koncepcióval alapvetően nem is igazán sorolható ide.
DE! Nem is a zsánerrel van gond, hanem egyszerűen a lefutása teljesen érthetetlen. egy Sorkin, Boyle, Fassbender hármas azért komoly dráma-bait lehetne, a kritikák is kiválóak, a limitált forgalmazás nagy hype-ot generált -> ezek alapján az országos terjesztésen 12-15 millió körül kellett volna kezdenie, és a közepesnél némileg jobb lefutással 50-60 millió körül eljutnia.
Na ehhez képest: hatalmas zakó már az első széleskörű héten, a második hétre baromi nagy elpártolás, utána meg már tényleg a kutyát sem érdekelte.
Zsánertől és témától függetlenül egy minőségi dráma ügyes marketinggel úgy földbe állt, amire szinte senki nem számított. ez az érdektelenség teljesen új dimenziója :)
A Jobs kudarca annyira azért nem nagy meglepetés. Hiába ment nagyot a limitált nyitáskor, azt azért tudjuk, hogy ez New York és Los Angeles kissé sznob moziközönségét jelenti, akik szinte semmilyen átfedésben nincsenek az átlagamerikaiak nagy részét kitevő midwestiekkel, déliekkel, stb.
Plusz Danny Boyle is gyenge már, Jobs meg egyszerűen nem az az ember aki megérdemelné, hogy filmet forgassanak róla, mert lehet hogy nagy vagyont harácsolt össze abból, hogy az emberek tapadnak a státuszszimbólumokra mint gyöngytyúk a takonyra, de közben rengeteget ártott kollégáinak, igazi zsarnok tökfilkó volt. Az pedig most kiderült, hogy Fassbender nem annyira nagy név, hogy egyedül is berántsa a közönséget a mozikba.
Ja és az kimaradt, hogy Sorkin is kezd már kiismerhető és unalmas lenni, úgy meg pláne, hogy egy hasonló tematikájú filmet már ellőtt egyszer (Social Network).
Rütyikával értek egyet. Legalábbis az első kommentjében taglaltakkal mindenképp.
A nagy hype szerintem is csak a művészfilmes és/vagy drámafilmes rajongótábort fogta meg, az meg országosan ennyire elég. Pl. moziban én sem tervezem megnézni, de otthon mindenképp nézős lesz. Egyszerűen nem az a film, amiért el kell zarándokolni a moziba mindenképp. Míg egy Bond – dacára a középszerűségének ennek a résznek az esetében – mindenképp moziban nézős, vagy most moziban ásitozós kategória. :)
limitáltan sznob közönség, vagy sem, egy erőteljesen díjszezonra időzített minőségi alkotógárdával összerakott filmet 2000 moziban is el lehet adni 30-40 millió körül. az újraforgalmazás már sokat akkor sem dob rajta, ha esetleg nyer pár Oscat, ezért csalódás/meglepő ez az összeg.
2 éve Ashton Kutcher már belebújt Jobs bőrébe, és szerintem teljesen vállalható volt, a hasonlóság néhol egészen meglepő.
Amikor az új film trailerét néztem, végig nagyon zavart, hogy ez teljesen máshogy kinéző palival (aki remek színész egyébként) mit akarnak kezdeni. Nem lennék meglepve, ha sokan gondolatban legyintettek erre a filmre, hogy ezt már láttuk, csak hihetőbb főszereplővel.
Kéne a Bondnak egy spinoff, vagy egy főhősnővel, vagy például a Matt Helm-cucc megvásarlásaval. Jól járna vele a Sony.
Csak azt nem tudom, hogy milyen irányba lehetne elvinni a Bond-filmeket, mert a Spectre maga sok filmhez adott volna alapanyagot, illetve érdekes lesz, ha kiszáll majd Craig, mert a filmekkel Bond is öregszik. Egy-két film után megint jönne egy reboot?
Rütyika: érdekes, hogy a személyes véleményedre építed a Jobs film bukásának okait. Szerinted mindenki így gondol rá, hiába van minden második fiatalnál iphone?
Évekkel ezelőtt iPhone = Steve Jobs-al. Ezért egy pár embert érdekelhetett az élete.
Most az iPhone = Az almával a kutyát nem érdekli h ki az a Steve Jobs, sőt sokan ha meghallják ezt a nevet azt se tudják h ki ez.
Steve el lett felejtve.
És szerintem is bőven vállalható volt az első film. Nem azért nem lett kassza siker mert rossz volt, hanem mert kb. ekkora volt rá az igény.
Talán ha az Apple címet adták volna már többen elmennek rá.
human: a 90-es években meg minden háztartásban volt vezetékes telefon, mégsem akart senki filmet forgatni Alexander Graham Bellről
nem értem a logikádat :) nem attól lesz egy film jó, hogy direkt pozicionáljuk (itt pl. az Apple-mániásokra), hanem attól, ha szív van benne, ha mond valami újat, ha formabontó
arra gondolok, hogy te abból indultál ki: senkit nem érdekel, mert téged nem érdekel.
“nagy vagyont harácsolt össze abból, hogy az emberek tapadnak a státuszszimbólumokra mint gyöngytyúk a takonyra, de közben rengeteget ártott kollégáinak, igazi zsarnok tökfilkó volt.” ilyesmiről rengeteg filmet forgattak már. pl a social network ugye. a leírásod alapján, már ha tényleg ilyen volt Jobs, főleg érdekes lenne róla egy igazi, őszinte film, nem? A Kutcheres absz nem ragadta meg a zsarnok tökfilkóságot szerintem.
btw: Bellről is forgattak filmet, igaz 17 évvel a halála után
http://www.imdb.com/title/tt0031981/
A Kutcheres nem láttam, de a Jobs szerintem egy sima életrajzi film, és az ennyit tud. A zsarnok gazdag ember már az Aranypolgár óta nem hat az újdonság erejével, ha nem mond valami újat az életről, akkor egy életrajzi film nem lesz kiemelkedően sikeres.
mármint Jobs alatt a Boyle-os filmet értem
Rütyika: pedig pont a Jobs szakít a tipikus életrajzi filmek szerkezetével, már ettől is érdekesebb lehet. Pl az Imitation Game-ből nekem elvett, hogy nem tért el kicsit sem a klasszikus formulától. A Kutcheres tipikus életrajzi volt, közepes színésszel, időrendben átrohanva Jobs életén, nem is volt siker. POnt ezért furcsa, hogy a sokkal érdekesebb (már filmileg) Jobs miért jutott mostoha sorsra. Talán a reklámkmapány amúgy, nem tudták a koncepciót átadni.
Rütyika:
“nem attól lesz egy film jó, hogy direkt pozicionáljuk (itt pl. az Apple-mániásokra), hanem attól, ha szív van benne, ha mond valami újat, ha formabontó”
A Jobs pont, hogy formabontó a maga szerkezetével. nem láttam, de a koncepció alapján nem a tipikus tucat bio-filmnek tűnik.
human: hát nem tudom, ezen teória szerint, akkor a közönség majd később felfedezi DVD-n? szerintem túl van értékelve a marketing szerepe, a legtöbb igazán jó mozifilmet a szóbeszéd, a word-of-mouth, a jó nézői visszajelzések teszik sikerré, amikor az emberek egymásnak ajánlgatják a filmet. A kritikusok véleménye sosem mérvadó, az Oscar buzz tud még esetleg lendítani a kassza kerekén. A Jobs film szerintem szimplán nem elég jó és kész. De akkor majd térjünk vissza erre, ha kijön DVD-n.
“zerintem túl van értékelve a marketing szerepe”
whattt? a 0 reklámos filmek buknak a fenébe. a WOM tipikusan a film utóéletébe számít csak, az első hétvége a Marketingé, és akik ott látták azok nyomják a wom-ot utána.
a “túl van értékelve a marketing” nem azt jelenti, hogy akkor nulla reklám :D persze, nyitóhétvégénél az számít főleg (a star power meg a rendező hitelessége mellett), de ha a Jobs annyira kurva jó film lenne, akkor nem csökkent volna, hanem a wom hatására azt is úgy nézték volna mint pl. a Martiant (tudom, alma és körte, de érted), és még az ötödik hetében is csak 10-20%-okat csökkenne
Itt van pl. az Internship, remek példa, nem hiszem, hogy olyan hú de kurva jó marketingje volt, mégis hetedik hete ott van a top 10-ben – mert ebben a filmben megvan az a plusz, ami a Jobsban nincs
hopp, bocs, Intern
az Intern relatív sikere pont annyira látszólag indokolatlan, mint a Jobs bukása. legyen akkor a Nancy Meyers faktor, ami a moziban tartja, de tényleg ugyanígy nincs rá magyarázat, mint a Jobsra.
pont ezért írtam, hogy jó vitaindító, mert csak magamat tudom ismételni, a témától függetlenül egy ilyen típusú film (és a típus alatt értse mindenki a minőségi drámát) ritkán hasal ekkorát.
az Interhez viszont nincs hasonló a moziban, míg erősebb drámák vannak most is.
Hazai közönseg akkor magyarorszag vagy amerika? Mert egy magyar blogon nekem a “hazai” az magyarorszagot jelenti. Ha mar mindenkepp a film hazajat akarod “haza”-ként emlegetni akkor jobb lenne a “hazájában”, “hazája piacán” stb format hasznalni.
Jobs filmböl tul rövid idö alatt tul sok keszült. Szerintem ennyi a bukas oka.
Akit erdekelt Jobs legalabb valamennyire, az mar latott mindent rola. Felesleges egy ujabb film moziba.
A Pirates of Silicon Valley-nel jobbat ugyse csinalnak egy darabig.
sztem meg csak annyi, ami egy életrajzi filmnél fontos, hogy mennyire érdekes az adott ember élete, személyisége, mit hozott az emberiségnek…őszintén Jobsé ku*ára nem az
Jobs nem egy Lincoln,Chaplin, vagy nem skizofrén matematikus, nem szabadságharcos, nem esett fogságba a II. VH alatt stb…tök átlagos “főnök”
sandor8206
Egyetértek! Szerintem is csak egy marketing fogásnak szánták a filmet. Igazából se nem talált fel semmit, se nem alkotott semmit (a cégén kívül). Volt egy jó terméke, aminek volt egy világbajnok marketingje. Erre filmet felhúzni… nem tudom. Talán ha olyan magánélete lett volna, mint a Wall street farkasának