1917

Valahol érdekes, hogy Sam Mendes talán legszemélyesebb indíttatású filmje mennyire nem váltott ki hosszabb hatást bennem. A megvalósítás mindenképp felhúzza, de nem véletlenül tologattam ezt az írást sem.

Konkrétan az ugrott be közben, és ezzel biztos nem voltam egyedül, hogy tessék, évekig vártunk egy tökéletes videójáték filmre, és most megkaptuk, itt az új Call of Duty. Ezt az érzést erőteljesen növelte az 1917 vágatlan megvalósítása, mármint legalábbis azt a hatást igyekeztek elérni ugye, hogy minden real time és 1 kamera követte a hősöket.

A történet annyi, hogy két katonát megbíznak egy parancs kézbesítésével az I. világháborúban. Ehhez be kell hatolniuk a németek által hátrahagyott területekre, ahol ki tudja milyen veszélyek várnak rájuk, de vagy 2000 katona sorsa a tét, szóval nem bukhatnak el. Még némi személyes indíték is akad, ami elvileg növelné a súlyt, de valahogy semmi nem jött át belőle. Nem a film egyszerűsége a baj, ehm Mad Max Fury Road amit imádtam, hanem valahogy távolságtartó az 1917, aminek célja volt, mindjárt visszatérek rá, viszont pont emiatt nem is hatott igazán.

Ellenben technikailag ez a film hatalmas, és lehet hogy húzom az érzelmi hatására a számat a fenti bekezdésekben, de mégis azt mondom, hogy moziban érdemes látni. Olyan, mint a Dunkirk, akik otthon nézték azok biztosan más élményt kaptak. Értem, 60 colos tévé előtt ülsz meg minden, adom, de valahogy mégis más a nagyvászon még mindig. Vannak ellenérvek, főleg a többi ember (pokol), de szerintem az 1917 tökéletesen illik a Revenant, Gravity, Dunkirk közé, és javasolt a moziban nézni.

Pont a megvalósítás miatt tudok bólintani a rendezői, a fényképészi elismerésekre, amiket kap-kapott. Nagy-nagy filmként, új klasszikusként nem állt össze, de ilyen hibátlanul, mértanilag összehozni ezt nem kis teljesítmény volt. Néha csak néztem, hogy milyen ügyesen oldják meg a szögeket, tűnik sokszínűnek a film, hiába csak őket követi a kamera. Nem a válluk fölött lebeg TPS módon, iszonyat ki van találva az egész, ebből a szempontból tényleg lenyűgöző volt.

Viszont, és most visszakanyarodok a problémához, az érzelmi távolságtartás miatt túl hűvös a film. Átjön, hogy a katonákat hidegen hagyják a hullák a harcmezőn, ezt akarják érzékeltetni, ők már kiégtek, a főszereplő is ugye, már haza sem akar menni, a kitüntetések semmit sem jelentenek neki, a lelke egy pusztaság, amibe elkezd valahogy mégis visszaszivárogni az érzés, a végén hatalmas katarzissal — és ezt alávágja az “oké, ez most így sikerült, de nemsokára folytatjuk” mód. Ez is, írástechnikailag biztos rendben van, látszik a cél és minden oda vezető lépés logikus, de valahogy mégis hidegen hagyott.

Az biztos, hogy a borzalmak ellenére sem lett ez intő példa a háborúkra. Főleg, hogy az ember közben ámul a megvalósításán, ami oda akarja tenni a harctérre, de a technikaisága annyira lenyűgöző, hogy talán pont ez éri el az ellentétes hatást.

human
írta
2020. 02. 02. 20:31
megjelenés
21
hozzászolás


21 hozzászólás a “1917” bejegyzéshez

  1. Köszönöm <3
    Mindennel egyet kell értenem, itt a látvány volt a lényeg: amikor nem történik semmi, azt is tátott szájjal nézed. De történetileg nagyon egyszerű: ha írásművé fordítanánk, akkor ez csak egy novella lenne, nem regény. Nem elég komplex. Nem elég mély. Emiatt nem fog nagy, maradandó klasszikussá válni. Egyrészt kár érte, másrészt mekkora élmény lesz itthon is újranézni. 👍👍👍

  2. Ryan közlegény, csak tizedannyi nyállal, Dunkirk, csak tizedannyi valóságtól elrugaszkodott csacskasággal és nem olyan jó zenével.

    Innentől SPOILEREK
    SPOILEREK
    SPOILEREK

    Egyes részek, technikai és történetvezetési megoldások nagyon jók. Például hogy folyamatosan ott a levegőben a halál. De tényleg, kb. minden jelenetben azt lesi az ember, hogy honnan fog lőni az ellenség. És az egyik szereplő mégis tök váratlanul hal meg. Az a bizonyos jelenet a fényekkel-árnyékokkal. Vagy a német lövészárkos rész horrorisztikus klausztrofóbiája.
    Mellé viszont ott van a találkozás a francia nővel, ami már tú máccs, ahogy a német katonát megfojtós jelenet is.

    És akkor ebből kijön _valami_. Amit őszintén szólva nem tudok, hova tenni. Igen jó film, az nem kérdés. De hogy lesz-e klasszikus… térjünk vissza rá egy vagy két év múlva.
    Az biztos, hogy ha rajtam múlna, nem ez kapná az Oscart.

  3. Egészen elképesztő megvalósítású a film, tényleg le a kalappal (a zenéről nem is beszélve, az valami fenomenális), viszont a dramaturgia olyan volt, mintha a Gravitációt néztem volna. Csak mivel az egy allegorikus film, ez meg elvileg erősen realista, így viccesen jött ki a dolog. Mindig minden pont úgy és akkor történt, ahogy az éppen a cselekmény előreviteléhez szükséges. A patkány, a repülő, hogy pont akkor zajlik a csata és pont ott zuhan le, a pilótája, a felmentősereg, hogy pont akkor veszti eszméletét, miközben kitör körülötte a csata, de véletlenül sem jár senki az épületben, hogy csak úgy pont az anyukához sikerült beslisszolnia a több száz pince közül, hogy a parancsnok akit keres hogyhogynem a lövészárok-rendszer legeslegvégén tanyázik, stb.

  4. Akkor az Uncut Gemst sem véletlenül húzod gondolom. Kíváncsi vagyok mit mondasz rá majd. Van egy olyan érzésem, hogy nem adnál neki Oscart. :D

  5. Uncut Gemet még nem láttam, de a héten meg akarom nézni, aztán majd kiderül. Good Time nekem tetszett.

  6. Kiváló képi világ, jó film amit erősen ajánlott moziban megnézni, de az Oscar-t én se adnám oda, a suta kiindulás miatt, pedig utána egész ügyesen játszottak a főszereplőkkel. És nem volt szájbarágós.
    A két csúcspont nálam is az éjszakai jelenet, és az erdőben éneklős, ott konkrétan megborzongtam.
    Nálam 8/10

  7. Számomra egyértelmű volt hogy moziban kell nézni. Egyrészt kedvelem a témát (háborús) másrészt ugye lehetett hallani/olvasni mekkora tech demo lesz. ÉS azis lett: az operatőri munka, a hangok, a látvány tökéletes + a zene is ami szerintem ez év legjobbja.
    A történet egyszerűségével nincs bajom, attól hogy egyszerű egy történet még lehet jó és akár kiváló is, bár itt csak a jó szintre ér föl.

    Talán SPOILER…

    A repülős jelenet következményei után számomra viszont bezuhant a film addig azt mondom tökéletes színvonala. Utána valahogy csapongó lett, több jelenet is meglehetősen furcsa volt, pl. hirtelen a “semmiből” megjelent egy egész század? és mindenki csak nyomta a szöveget, az addigi csöndes, fusztráló film pedig egyből huss…. (szerencsére csak egy időre…

    A Dunkerk-el a hasonlítás logikus és több szempontból hasonló is a két film: Egy egyszerű, jó ötletre felhúzott látványvilág, ami végül csak a szemet gyönyörködteti, a szívet nem.
    Nem érdemli meg az Legjobb Film Oscar-ját. De csak azért mert csak jó film. (8/10) De olyan régen kapott háborús film ilyen rangos elismerést hogy lehet a végén oda adják neki.
    Szerintem nem lesz klasszikus, az alkotóknak mégis jár a hatalmas elismerés. És valahol mégis nagy öröm hogy vannak ilyen filmek.

  8. Biztos sokat melóztak vele, de ennyi. A füstje nagyobb volt.Ja és a németek biztos rohamosztagosok voltak…

  9. Az érzelmi sivárságért én is haragszok rá. Mert emiatt nem lesz időtálló a film. Mostanában, amúgy nem tudnak érzelmeket csinálni a háborús eposzokban? A Dunkirk is ettől szenvedett.

    Egyedül a Hacksaw Ridgeben működött az érzelmi szál, de ott meg ugye a film többi része nem tetszett sokaknak. Pedig annyira bíztam Mendesben, de cserben hagyott a harctéren…

  10. Spoiler!
    Ezt így akarta megcsinálni. A lerogy a fa tövébe jelenetben benne volt minden érzelem. Nekem megfelelt így. Technikailag valóban kiváló, az a korábban posztolt így készült nagyon videó nagyon jó.

    A német katonának biztos nem adtam volna vizet, otthagyom és oldja meg magának.

  11. Egyetértek a kritikával, azon kívül, hogy nekem még ennyire sem tetszett. Elismerem a technikai oldalát, bár szerintem már ebben a műfajban láttunk hasonlót, jobbat(?), ami még azt is igazából negálja, hogy olyan szinten hasra legyünk esve a megvalósítástól. Annyira, hogy tulajdonképpen Mendes és csapata úgy érezte, nem is kell ide több, mint a megvalósítás.

    Igen, érzelmileg hidegen hagy – minden szinten. Sem izgalom, sem szomorúság, sem meghatottság, sem borzalom, mert minden művinek, megrendezettnek hat. Mint egy kiállítás. Ami szerintem méginkább ront az élményen, az az, hogy nagyon fekete-fehér a világnézete a filmnek, és kiváltképp az első világháborúnál tudjuk, hogy korántsem volt olyan szimpla a helyzet, valamint a felállás, mint ahogyan ezt a film kezeli.

    Imádom Mendes-t, és számtalan filmjét (még a Spectre-t is szívesen megnézem, Amerikai Szépség egyik nagy kedvencem), de ezzel most szerintem elcsúszott. Mintha szeretett volna lapot húzni a Dunkirk-re, nem tudom… De az például nálam jóval egyszerűbben belépett a klasszikusok közé, mint ez. Itt még csak nem is tudtam izgulni.

  12. Most (is) egy kicsit csodálkozom a véleményeken. Többen is említettétek az érzelmek hiányát (ami nem tiszta, hogy magában a történetben nem volt elég érzelem, vagy hogy nem váltott ki belőletek érzelmet??), de számomra ez nagyon furcsa. A film tele volt érzelmekkel:

    SPOILER!!

    – A katona aki félti a bátyját és gyakorlatilag nem is érdekli, hogy a társa parázik a feladattól, Ő tűzön -vízen is hajlandó átmenni akár egyedül is. Nekem ott az érzés nagyon átjött.
    – A társa elvesztése, ami a háború okozta fásultság ellenére is letaglózta és még a teherautóról is úgy néz vissza, hogy nem hiszi el, hogy ott kell hagynia a barátját.
    – Francia maca a gyerekkel, aki óvja vki gyerekét és a katona aki odaadja az összes kajáját, hogy segítsen nekik.
    – A testvér aki egy pillanatra felvidul amikor azt hiszi, hogy ott az öccse, majd a következő pillanatban leolvassa az arcáról, hogy mi a helyzet és megzuhan.
    – És persze a legvége amiben minden benne volt.

    Szóval szerintem a filmben nagyon sok érzelem van és belőlem is nagyon sok érzelmet váltott ki.

    Oscart neki!!!!!

    Uncut gem véleményre én is kiváncsi vagyok.

  13. boom: Az általad felsoroltakkal az a baj, hogy ezek olyan, hatásvadász céllal elhelyezett, érzelmet kiváltani hivató, végtelenül egyszerű, alapvető történetbeli fordulatok, amikről úgy érzi az ember, hogy csak azért vannak ott, hogy érzelmet váltsanak ki. Éppen ezért nem működnek, mert nem organikus. Ráadásul a karaktereket, figurákat sem ismerjük/szeretjük annyira, hogy bármit is jelentsen a haláluk, vagy a viszontagságaik.

    Igen, persze, alapból annak elégnek kell lennie, hogy a háború borzalmait kellett átélniük – és ez talán meg is lenne, ha tudnám, hogy igaz történet (tudom, hogy Mendes nagyfaterjának történetei lettek dramatizálva), vagy mondjuk könyvben olvasnám, de még ott is jobban közel kerülhetnék a szereplőkhöz. Ez viszont egy film, aminek dramaturgiailag működnie kell, és az alapból kicsikart empátia csak nagyon ritkán működik.

  14. ez az 1917 érdekes, én ott engedtem el teljesen, amikor a faszi, aki az életét féltve bújkál/menekül/kergetőzik a németekkel, éjszaka inkább a romos utca foszforrakétákkal jól megvilágított részén sétál, csak hogy hangsúlyos lehessen a csodálatos fényjáték az épületeken. operatőri bravúrnak jó, filmnek… kevés. a jelöltek közül igazából bármelyik jobb, de természetesen mennek majd a trendek után az Oscaron is, szóval mindegy.

  15. anthony711: minden játékfilm mesterségesen generált történésekkel váltja ki az érzelmeket, azaz hatásvadász céllal készítik őket! Hiszen ezért járunk moziba. Egyszerű történetek nem válthatnak ki érzelmeket? Minden történetben azért vannak a fordulatok, hogy érzelmet váltsanak ki.Az szerinted nem organikus, hogy meghal egy katona a háborúban? Vagy, hogy elfásulnak a sok értelmetlen halál láttán? Vagy, hogy letaglózza a barátja halála?

    Bocs, de számomra sántít az érvelésed. :(

    Malachi: Mi az a trend ami után mennek most? Az első világháború trendi most szerinted? Szerintem azért van esélye az Oscárra, mert a többség úgy látja, hogy ez egy jó film. A fikázás inkább “trendi” most.

  16. trend alatt azt értem, hogy mindenhol az 1917 vitte el valamelyik főbb díjat, (meg a Parasite, ami mondjuk tényleg jó film, de tök vicces halivud rácsodálkozása, hogy hű ilyet is lehet) szóval így értem, idén ennek a filmnek kell nyernie. örülnék, és meglepne, ha más jönne ki győztesen.

  17. boom: nem, nem minden játékfilm mesterségesen generált történetekkel váltja ki az érzelmeket. Ha a hatásvadászat a cél, akkor az már eleve rossz. És nem, nem a hatásvadászat a cél minden filmnél, hanem történetek elmesélése. Itt viszont sajnos az előbbi volt a fő irány, amivel a történet ürességét igyekeztek ellensúlyozni.

    1. Meghal egy katona a háborúban. 2. Elfásulnak a sok, értelmetlen halál láttán. 3. Letaglózza a barátja halála. Ezek nem organikus események, hanem az első cselekménybeli fogások, amik eszedbe jutnak, ha háborús filmet ülsz le írni. Még az elsős egyetemista, filmszakos diák is ezeket dobná be először a legelső brainstormingon. A film születése óta kismilliószor láttuk már ezeket, de még a legkoraibb alkotások sem csak ezzel dolgoztak.

    Ha megfelelően kidolgozott, háromdimenziós karaktereket írsz, akkor ezek az érzések automatikusan adják magukat, ahogyan a figuráid a filmen végigvonulnak. Nincs szükség arra, hogy ezeket az iszonyúan kezdő húzásokat implementálják. Itt viszont úgy tűnt, volt egy ötlet, egy koncepció, de történet is kellett. Na meg szereplők. Csak az számomra a meglepő, hogy ezekhez a végtelenül egyszerű, alapdolgokhoz nyúltak, és meg sem próbáltak valami valódit írni. Szomorú, mert ennek így nagyon Screenwriting 101, Syd Field papírszaga van (megjegyzem ez Sam Mendes első forgatókönyve, és meg is volt ragadva egy ponton, ezért kért is segítséget).

    Már hogyne válthatnának ki egyszerű történetek érzelmeket, sőt! De ez nem egyszerű, hanem befejezetlen, fövetlen, kidolgozatlan, mert talán úgy gondolták, a koncepció és a megvalósítás majd elviszi a filmet.

  18. Az írás miatt én már az első pár percben a fejemet fogtam.

    pici SPOILER

    Csak egy példa: film legeleje, odahívják őket egy sátorhoz, és megmondják nekik, hogy a tábornok vagy ki is ott van benn. Erre az egyik főszereplőnek KI KELL MONDANIA, hogy
    1. tegyük rendbe a ruhánkat
    2. ez biztos fontos lesz, hiszen itt a tábornok
    YOU DONT SAY bakker. és tele van ilyen buta, képileg simán elmesélhető pontokkal a film, amik nálam ezt a didaktikus, klisés, nem a színészekre (akik pedig aboszolút hozták a szintet) építő élményt okozták.

    Tényleg gyönyörű a film, de nekem baromi egyszerű volt és egy idő után csak az akciók érdekeltek már.

  19. Már lassan félve írom le, hogy nekem meg nagyon tetszett a film -és bár jó másfél hete láttam, az első hétvégén- még mindig a hatása alatt vagyok.
    Értem amit írtok/kifogásoltok, de számomra ezen hibák ellenére is maradandó alkotásként fog megmaradni az emlékezetemben.

    Azért volt, ami nekem sem tetszett. Ez pedig az ellenfél/ellenség bemutatása.
    SPOILER
    Nincs az az ég, hogy egy égő repülőben bajbajutott pilóta az őt kimentők élete ellen forduljon, még ha háború is van. A német pilóták tudomásom szerint ekkoriban nagyon is lovagiasan viselkedtek. Ez tényleg csak azért kellett, hogy továbblökje a “cselekményt” és főszereplőnek valódi motivációt adjon.
    Illetve a film végi rohanós nagyjelenetből hiányoltam a halomra géppuskázott angolokat. Csak rohantak és rohantak az ellenséges vonalak felé némi ágyútűz kíséretében. Itt azt vártam volna, hogy jobban bemutatják az értelmetlen vérfürdőt.

  20. Igen, ilyen amikor az ámulatba ejtő technikai bravúrok miatt vérszegény a film. Pedig van benne vér, bőven. Az Elit alakulat, Ryan járt végig a fejemben, mennyivel jobb volt az. Amúgy igen, a videojáték érzés végig stimmel, csak más játékát nézed. Az éjjeli városjelenet tényleg wtf, a sztori ismerős, a főszereplő középszerű és egyszer csak vége a filmnek.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.