Nyilván az első vágatlan előzetes óta egyértelmű volt mennyire kihagyhatatlan az eddig rohadt jó filmeket szállító Damien Chazelle következő filmje, de arra nem számítottam, hogy szabadon engedték, és minden energiáját beleöli ebbe a 3 órába. Úristen milyen csúcspontjai vannak a filmnek, azok amikor 2-3 szál egyszerre zajlik, üvölt a zene, hullik az azbeszt hó, a nap lemegy, de még az utolsó sugaraiban le lehet forgatni egy jelenetet csontrészegen.
Nem vicceltek, amikor a Hollywood legdekadensebb korszakát emlegették, mert itt aztán megkapjuk. Konkrétan egy 30 perces bulival indít a film, amit csak egy elefánt tud jobban felpörgetni, szóval nyilván behajtanak egyet a tömegbe.
A történet egy, kettő, három ember körül bonyolódik, és kicsit olyannak is tűnik, mintha ennyi filmet néznénk külön. Ketten épp feltörni akarnak Hollywoodban, valami maradandóban részt venni. Margot Robbie felfedezés előtt és alatt álló sztár New Jersey-ből érkezve, Diego Calva egy mexikói bevándorló, aki a szó szerint legszarabb munkákból kapaszkodik fel, és Brad Pitt a némafilm korszakban befutott sztár, aki maradandót akar alkotni, olyat, mint a Bauhaus az építészetben, felsőbb, örök cinemát. Amikor majdnem megölik egy lándzsával, akkor az első szava, hogy miért nem elég rozsdás a kellék, nem korhű. Mindene a craft. Meg a piálás és a bulizás persze.
Mindeközben a város, a filmkészítés változás előtt áll, hiszen érkeznek a hangosfilmek, amik kiszűri a.. most nem ugrik be milyen jelzőt használtak a rossz hangú, és a merev szabályokat betartani képtelen sztárokra abban a jelenetben, amikor Margot Robbie egy szál overálban bezárkózott a WC-be. Az megvan, hogy nem szabad a fejlődés útjába állni, na de az érdekes, hogy miképp élik ezt meg mindhárman.
Igazából persze arról szól, amit Brad Pitt a képünkbe is mond: az emberek a moziba menve, a nagy vászont bámulva ki akarnak szakadni az életükből, amit egy eléggé megosztó montázzsal alá is húz a Babylon az utolsó percekben. Ehhez hozzá lehet tenni azt is, ami még jelen van a filmben, hogy a mozgókép segít fenntartani történeteket, emlékezni.
Persze lehet azt mondani, hogy orgiák, fúj, de igazából érdekes volt a kontraszt, hogy a teljesen szabad szellemű korszak miképp ment át konzervatívba a rasszista öreg pénzes faszik májfoltos, ráncos keze alatt. Ehhez le is lassított a film, szóval nem végig csak orgiák vannak, egyértelmű az átmenet valami másba, ami megvalósításilag is érzékeltetve van. A Babylon egyik korszakról sem fest igazán rózsás képet. Láttam több helyen kiakadtak az elefánt rászarik az idomárra jelenetre, de ténylegesen be van mutatva, hogy miképp bántak akkoriban az “átlag” dolgozókkal, felhozhatnám a halott emberes jelenetet is akár. Aztán az orgiákból a teljesen jólfésült, kifinomult, de mélyen, a Los Angeles segglyukában is bemutatott romlott világba csöppenünk, ami ugyanúgy eltapos mindenkit, aki az útjában áll.
Viszont a Babylon mindeközben megtartja a varázslatot. Nem azt mondja, hogy a konzervatívabb kor egyértelműen szarabb volt, hiszen a Singing In The Rain korábbi párhuzamai után konkrétan bemutatja a tényleges filmet, és annak erejét a nézőre. Bár a mű Hollywoodról, és a filmek (és a jazz:) erejéről szól, de egyáltalán nem mondanám rá, hogy “hollywoodi faszverés”.
Mindemellett pedig megvalósításban, technikailag iszonyat erős darab. Nyilván a zene és a vágás (vagy néha a nem vágás) ami előre vehető, de helyszínen, kodak filmre forgatott, rengeteg statisztás jelenetekkel van tele, gyönyörűen fényképezve, és eszméletlen nézni a káosz összeállását valami egységessé. Ebben teljesen érthető módon lubickolnak a már említett főszereplők. Eddig az év filmje, bravúr, hogy ekkorát markolva sikerült egészben maradnia. Egy picit riasztott a 3 órás játékidő, de basszus, a midpointnál az órámra néztem, hogy “tényleg eltelt másfél óra? WTF”. Hatalmas moziélmény!
Kicsit el sem hiszem mit láttam. Erre hogy adtak pénzt? Már azon kívül, hogy esetleg a “a mozi fontosságát aláhúzza” szlogennel betámadták a producereket. Rendben, talán a sztárgárda is, de elnézve, filmre forgatták, és elvileg 110 millióba került, atyaég. Élvezzük ki a tavalyi és idei évet, mert szerintem sajnos utánuk apály érkezik majd a szabadon engedett szerzők filmjeiből, beüt az a gépezet, amit itt is láttunk, lehet majd a jólfésült, senkit nem megsértő műveket nézni.
Jaj de jó volt ezt olvasni! :)
Szerinted ha nem bukott volna ilyen ordas nagyot, jobban tolná a stúdió a legjobb film oscar hajrában?
Amúgy 80 millióba került a film, persze marketing nélkül, ami legalább ugyanannyit kóstált. :(
Ez a film eddig is rajta volt a listán, de ez után a leírás után még jobban. Csak edzem a vesémet a 3 órás játékidőhöz. Avatart is épp hogy végig bírtam.
A másik, hogy (gondolom) Robbie a lelkét is kijátssza ebben a szerepben, amit sokáig oscar esélyesként emlegettek, de aztán még a jelölésekkel is mellőztél szegényt. :(
Ez az a film ami csinált vagy 5millió dollárt a kasszáknál?
@senkinek sem az ura
Van az 15 is ami ugyan még mindig messze elmarad a költségeitől de ez nem mérvadója egy jó filmnek.
Én inkább megnézek egy ilyet háromszor mint egy Avatar: Way of the Water-t egyszer.
Tervben volt, hogy megtekintem viszont voltak fenntartásaim. Most meghoztad a kedvem. Köszönöm a kritikát, jó volt olvasni.
Na ez aztán az ajánló, kedvet csináltál hozzá. Irány a mozi!
Az Uratok.: a Nice Guys is bukott, a film minőségéről nem árulkodik a bevétel. lásd Jurassic Park Dominion.
human: “Nyilván a zene és a vágás (vagy néha a nem vágás)”
Itt a zene után is mehetett volna zárójelesen a “vagy néha a csend”. Iszonyú erős volt a zene, de így még hatásoabb néhány jelenetnél, mikor nem volt semmi aláfestés. Például mikor a film végefelé Jack elmegy Elinorhoz beszélgetni a miértekről.
Jó szinkronosan is? Nálunk csak magyar nyelven van sajnos és picit félek így megnézni… @human te hogy láttad?
“senkit nem megsértő műveket nézni.” Érdekes ilyet olasni itt :D pár napja volt 2 vagy 3 cikk, amihez még hozzászólni sem lehetett :D helyesebben volt, hogy hozzá lehetett szólni aztán mégsem :D Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy bizony nincs más választásunk, mint senkit nem megsértő műveket nézni és ugyanúgy senkit nem megsértő módon véleményt mondani róluk :D :D :D
kadika11: felirattal, szóval nem tudom milyen lehet szinkronnal.
Yakhead: mert nem akartam a rasszista rettegéseket olvasni egy streaming horrorfilmnél, amit úgyis kevesen fognak látni? érdekes meglátás, hiszen pont a konzervatívabb gondolkodásúaknak van baja azzal, hogy mások is “kapnak filmet”.
kadika11: Én szinkronnal láttam tegnap és nem volt gond vele.Óriáai élmény a film szóval bátran ajánlom így is.Feliratpárti vagyok és jó szinkronnak azt nevezem ami egyszer sem dob ki a megtekintés alatt.
@Crash
Így van, a bevétel nem mérvadó.
Viszont:”Én inkább megnézek egy ilyet háromszor mint egy Avatar: Way of the Water-t egyszer.”
Mert hát melyik a jobb? A csokitorta vagy a töltött káposzta? Az áfonyás őzgerinc, vagy a pezsgő?
Nem hasonlíthatók össze, hisz teljesen más kategória.
Ugyanígy a filmek esetében. Melyik a jobb? A Batman vagy az Eső előtt? A Die Hard vagy a Száll a kakukk fészkére? A csupasz pisztoly vagy a Woyzeck?
Mindegyik kiváló alkotás a maga kategóriájában. Épp úgy, ahogy kiváló az Avatar és – bár még nem láttam, de megnézem – felteszem, kiváló az említett Babylon is.
Én értem, hogy téged nem érdekel az Avatar, mert már X-edszer szólod le – bár nem láttad -, még ennél a cikknél is, pedig itt szó sem esik róla, de mégis: a megjegyzésed csak akkor lenne hiteles, ha láttad volna. Akkor mehetett volna pl. így: “Láttam az Avatar: A víz útjá-t és a Babylont is és nekem ez utóbbi sokkal jobban tetszett.”
Ugye hogy?
Tegnap néztem meg. Kiváló, de hosszú. Igaz, amennyi szálat tart kézben, kellett is ennyi idő.
Érdekes, felkavaró, aki pedig a szakmában dolgozik, felröhög majd párszor, mert van, ami a mai napig így van. :)
Bemásolom ide is a mozi után 15 perccel megfogalmazott gondolataimat, amit már máshol megosztottam:
Babylon
JFC!
Egyelőre rohadt nehezen találom a szavakat.
Számos érzés kavarog bennem egyszerre….meghatottság, ámulat, csodálat, öröm, felszabadultság, szomorúság, keserűség, remény, boldogság…van amit még én sem tudok hova tenni.
2001-ben, a Moulin Rouge majd utoljára 2016-ban a La La Land tudott ilyen érzéseket kiváltani belőlem a moziból kijövet.
Aki ismer az tudja, hogy nagyon ritkán használok ennyire erős jelzőket filmre, mert elképesztő kevés érdemli meg….a Babylon zseniális, mestermunka és kolosszális tiszteletadás a mozinak.
Szívet-lelket melengető érzés, hogy manapság még készülnek ilyen filmek és megadja azt az érzést, hogy a mozi nincs elveszve és érdemes kitartani mellette.
A Babylon nehéz film. Nagyon. Sok tekintetben változatos. Helyenként szomorú, néhol vidám, alkalmanként megrázó, esetenként sokkoló, időnként extrém, van amikor keserédes nem egy alkalommal megdöbbentő…de mind a 3 óra 8 percen keresztül kolosszális!
A rendezés mesteri az operatőri munka csodálatos a zene pedig frenetikus!
Margot Robbie kétség kívül élete alakítását hozza, Brad Pitt brutálisan jó, ahogy megszokhattuk és a többi főszerepben lévő színész is hatalmasat játszik.
Zárójeles megjegyzés: prűd, mimózalelkületű és/vagy gyenge gyomrú embereknek erősen nem ajánlott!
Nálaunk szinkronosan vetítették, de még az én, 2000-es évek óta szinkronellenes érzéseimet is meglepte, hogy mennyire brutál jó lett a babylon ebben a tekintetben is! Nyugodt szívvel ajánlom a szinkronos verziót is!
Tegnap délután néztem meg, azóta is a soundtracket hallgatom. Ilyen egy nagybetűs moziélmény, ezért van a mozi és ezért járunk még mindig moziba. És ha az ilyen filmek kivesznek a felhozatalból, akkor nagyon szomorú világ vár ránk.
Mert erre szükség van. Annyira de annyira jó volt elmerülni ebbe az egyébként nem túl vonzó világba, tátott szájjal néztem, fel se tűnt a 3 óra (na jó, de, egy kicsit azért éreztem az idő múlását, egy 20-25 percet lehetett volna vágni belőle). Lenyűgöző teljesítmény Chazelle-től, hogy ezt az egyébként baromi szerteágazó és több rétegű sztorit össze tudta úgy fogni, hogy ne essen szét az egész. Minden karakter megkapja az időt, hogy bemutassák a maga útját, miközben annyi mindenről mesél a film, hogy hihetetlen.
A látvány elképesztő, a színészek parádésak és hát nemcsak Chazelle csinálta meg újra, hanem Justin Hurwitz is a zenével. Továbbra is remek párost alkotnak ők ketten.
Ugyan még egy-két nagyobb volumenű filmet pótolnom kell tavalyról, így nem tudom teljes mértékig hitelesen mondani, de egyelőre tavalyról eddig simán ez volt a legjobb, amit láttam. És nem objektíven nézve, mert akkor tudnék ennél jobbat is mondani, hanem egyszerűen filmélményként nálam nem veri eddig semmi tavalyról.
Nem tartom kizártnak, hogy ebből 1-2 héten belül nem lesz a részemről egy újrázás, pedig évek óta nem láttam moziban kétszer ugyanazt a filmet, de ezt még másodjára nézve is bűn lenne nem nagyvásznon nézni.
Az miért lehet, hogy az itthoni vélemények alapján nagyon jó lett a film, de Rottenen csak 55%-on áll, Metacriticen pedig 60-on? Kíváncsi lennék, miért ekkora a különbség.
Minden szóval egyetértek, annyit tennék még hozzá hogy volt benne egyfajta bibliai jelenség is. A bábeli zűrzavar az elején, a felemelkedés, a paradicsom és a bukás, majd végül két lábbal tapostak le a purgatóriumon át a pokolig.. nem vagyok vallásos ember, de tetszettek ezek a metaforák.
Zseniális a film, kíváncsi vagyok hogy kult lesz-e.
Számomra azzá vált.
” mimózalelkületű és/vagy gyenge gyomrú embereknek erősen nem ajánlott!”
Ez mire értendő? Mondjuk aki nem bírja az orgiákat, mert fuj vagy miért?:D
Sajnalom azt az utolso montazst, mert az teljesen kirantott az elmenybol. Addig nagyon magaval ragadott ez a szaguldo mozdony. Osszessegeben a pozitiv iranyba hajlok a filmmel, mert tenyleg elkepeszto csucspontok vannak.
Feszes 2+ oraban ez a filmtortenelem egyik legtokelesebb filmje lett volna.
*SPOILER*
Illetve ugy erzem hogy a Toby karakterevel a film elvesztette az addigi fokuszat, es mintha a vagotol atvette volna a pultot a rendezo aki keptelen volt elengedni a megirt karaktert.
Erdekes volt? Persze. Toby-t mindig jo nezni? Alap Hozzaadott valami pluszt a film mondanivalojahoz? Nem igazan, sot elnyujtotta.
Utolso gondolat: ami Tarantinotol szamomra fogyaszthatatlan, unalmas, trivia volt Hollywoodrol, azt Damien fenyevekkel jobb es szorakoztatobb formaban szallitotta.
Tegnap néztük. Huhh, ez most nagyon ütött. Alig bírtam felállni a székből.
Nekem – többek között – pont az utolsó montázs adta meg az igazi wow élményt.
Írod humanm, hogy hogyan adhattak erre pénzt? Dehisz le is írod a választ: Mert eszméletlen jó, szuper moziélmény! Miért is ne adnának ilyenre pénz?
Persze értem a felvetést, és szomorú is, hogy ez tényleg egy valid kérdés, de ez van.
Amikor a feketét kenik be feketével, mert nem elég fekete…
@blady – vannak benne elég gyomorforgató részek (nekem a Triangle of Sadness ominózus hajós jelenete jutott eszembe), nyers erőszak, erős káromkodás, meztelenkedés stb
De valahogy mégsem olyan érzés, mintha kellenének bele (talán egyedül mikor Margot lehányja a szőnyeget meg a házigazdát azt részemről ki lehetett volna hagyni)
Köszi a választ. KIssé másnaposan indult a szombat, így majdnem el is dobtam a lehetőséget, de általában a kedvetlenül induló programok sikerülnek a legjobban.
Úristen, a montázsnál megkönnyeztem…. katartikus élmény volt, az se zavart, hogy kis terembe dobta a mammut a feliratos kópiát, hogy kb 10 percenként ment a járkálás, annyira beszippantott. Nem is igazán értem, hogy hagyhatták ki Robbie-t a legjobb főszereplőnő kategóriából, vagy Chazelle-t a rendező kategóriából.. Uram megjegyezte, hogy a vigyorairól mindig Harley Quinn fog eszébe jutni + ha megőrül, I Tonya, utóbbi kicsit nekem is beugrott, de akkor is telitalálat volt Nellie szerepére.
áh nem is tudom, a kritikában minden benne van. Igazából szemet lehet hunyni a gusztustalan jeleneteken, mert sokkal maradandóbb a naplementébe nyúló forgatás, Robbie tánca a bulin vagy a kirohanása gazdag puccparádén, Jean Smart monológja Bradnek, Sidney Palmer összes jelenete, az ezredik forgatási kísérlet, ami tragédiával végződik, az, hogy miközben bemutatja a teremben felbukkanó sokféle nézőt, rád és rám mutat…áh végtelenségig lehetne sorolni, miért volt varázslatos..
Kár lett volna kihagyni
Mivel nekem csak a Whiplash-el gurított nagyot a rendező plusz kedvem se sok volt egy 3 órás mozihoz ezért most igazán jelen volt bennem a semmi elvárásom jelző. Ez meg is tette a hatását mert simán beszippantott, főleg az első felében repült a játékidő, élmény volt nézni, az utolsó 20 percre bevitte a gyomrost, az egyéb részletek meg tényleg benne vannak a kritikában. Valaki írta hogy 20 percet lehetett volna vágni belőle, ezt a végén én is így éreztem.
@Hegeman:
Nálunk az első távozók a cím kiírásakor, tehát kb. fél órán belül menekültek. Szóval nem mindenki pozitív jelzőkkel illeti majd, de ezt már megszoktuk. A film végén az első kérdéseim közt volt hogy ez miért is nem lett megszórva az Oscaron? Amerikának a görbetükör nem jön be? Valami ilyesmi érzek a kritikusoknál is. Persze ez csak tipp, nem olvasgattam rottenen a kritikákat.
Óriási élmény volt ez a mozi. Ha ilyen mozi élményből lenne minden évben egy, azzal már elégedett lennék. De sajnos a jóból mindig keveset adnak. Igazából a kritika minden leírt nem is tennék hozzá többet. Ezt minden filmrajongónak látni kell, és pont.
Én féltem ettől a filmtől a trailerei alapján. Nagyon tettetősnek tűnt, és bár szeretem a filmekről szóló filmeket, úgy jósoltam, hogy EU nem tudna újat, máshogy mondani. Pedig még a First Kant is imádom Chazelle-től.
Örülök, hogy rávettek, hogy moziban nézzem végül. Eszméletlen élmény volt, emlékezetes jelenetek sora. Human jól leírta, vizuálisan valami gyönyörű, szinte éreztem a filmszalag illatát, annyira színesen, vadul árasztotta magából az analóg hatást. A vágás is, basszus, mennyi snitt volt ebben, mennyi meló, prop, világítás, helyszín, kosztüm, akármi… Gyönyörű, lüktető eposz.
Az Eyes Wide Shut- és Irréversible-beütésű jelenetsor minden horrorisztikus eleme ellenére megmutatta, részben honnan eredt a Pitt karaktere által (nyilván jogosan) nagyrabecsült mozi: a munkásember szórakozása, a bolhacirkusz vurstli világ leszármazottja, amellett, hogy valóban örök emlékké tud tenni bárkit és bármit. A csíkos ruhás erőemberek meg torzszülöttek ugyanúgy előfutárai a műfajnak, mint a színház vagy a fotózás.
Justin Hurwitz képtelen hibázni, napokkal később is eszembe jut 2-3 dallam a filmből, ellenállhatatlan ritmust adott az egésznek.
A vége-montázs pedig… Nekem már a Singing in the Rain-tisztelgés is bőven elég lett volna, egyik örök kedvencem, de hogy továbblépett, és ezt a Cinema Paradiso-típusú flashforwardot kerekítette belőle, imádnivaló volt.
Kár, hogy totál bukás pénzügyileg, nem jó biztatás ez senkinek a szakmában.
Valaki írta itt korábban, hog a Babylon megmutatja, hogy a mozi nincs elveszve.
Nos, szerintem a Babylon tökéletesen megmutatja, hogy mozi mennyire el van veszve. Szinte teljesen.
Nagyon jó film! Érdemes mindenkinek látnia.
Én csak most néztem meg, de a hozzászólásokat olvasva érdekes, hogy az Avatarral állítják szembe egyesek, miközben a film végén az Avatarból is volt egy jelenet berakva, mint tisztelgés a filmtechnológia terén. Egyébként hogy tudtak különböző studiók filmjeiből berakni jeleneteket? Jogdíjak ilyenkor hogy érvényesek?
Meg akik színészek voltak a filmben ők tényleg éltek? Meg léteztek azok a filmek? Meg nem úgy volt eredetileg, hogy az 50-es években játszódik a történet, mert amiket emlegettek filmeket, azok akkor voltak, nem a 20-as években?