Az Adventureland nem igazán vígjáték. Ezzel akartam kezdeni, mert hiába vannak benne poénok, ez bizony egy marha jó hangulattal rendelkező romantikus feelgood-film. Legalábbis 20-22 évesek keresik benne az útjukat, na meg a szerelmet, miközben szól a Rock Me Amadeus (broá) meg a Just Like Heaven, hiszen 1987-et mutat a naptár.
A történet röviden: a főiskola után James Brennan úgy tervezte, hogy irány egy európai körút, aztán NY-ban a további képzés, de mivel faterját lefokozzák a cégénél, így anyagi okok miatt ebből semmi nem lesz, sőt. Így tehát munkát kell keresnie nyárra, amiből majd összeszed annyit, hogy az a tanulást egyáltalán el tudja kezdeni. Semmi normális céghez nem veszik fel, így végül kénytelen az Adventurelandbe jelentkezni, és a szar munkák majdnem legszarabbikát csinálni. Jobbról hányó kisgyerekek, balról késelni akaró apukák, hátulról meg kicseszett nagy pandák.
Nekem leginkább azért tetszett, mert teljesen olyan volt, mintha a Freaks and Geeks-et folytatták volna, ahogy végeznek a szereplők a iskolában és nyáron dolgoznak kicsit, még az évszám is stimmel. Újoncoknak annyit kell tudni a Freaks & Geeks-ről, hogy a középiskolában játszódó sorozatok egyik legjobbika, és a Dawson-szerűektől mindenben eltér, na meg imádható, olyan szereplőkkel mint James Franco meg Jason Segel meg Seth Rogen. De kanyarodjunk vissza a kalandparkhoz.
Szóval a felnövés határán szar munkát végző fiatalok mivel ütnék el az idejüket mással, mint határtalan ivászattal és spanglikupacokkal, na meg szerelemmel. Bár van dráma, Ryan Reynolds szállítja, de a főszereplő tapasztalatlansága az életben teljesen szerethető filmet varázsol ebből a Kalandparkból. Olyan hibákat követ el, amiket szinte kötelező elkövetni, na meg közben nem csalódni mégsem az életben. A végére teljesen jó kezdő felnőtt formálódik belőle.
James-t valahol a Brick hőséhez szeretném most hasonlítani kicsit, itt persze semmi noir hangulat nincs, ellenben vagányságban közelít hozzá. Konkrétan arra gondolok, hogy vannak dolgok, amiket meg kell tennie az embernek, és hát az Adventureland főszereplője sem habozik olyan helyzetekben, akármennyire is tűnik veszélyesnek a dolog. Na persze itt, a Brickkel ellentétben, humorba fordul a dolog. Mindehhez remek szereplőgárda csatlakozik, de úgy, hogy negatívan senki sem emelhető ki a bagázsból, ami tényleg jó dolog.
Adventureland – Kalandpark értékelés
Gondolom lejött, hogy teljesen személyes hangvételű, szerethető mozi, részemről 8/10. Az biztos, hogy aki a rendezőben a Superbadnél csalódott, az is adjon esélyt ennek a filmnek, mert azért eléggé eltér a két munkája egymástól. Konkrétan az egy vígjáték, ez meg marhára nem. Talán az egyik legjobban félrereklámozott film idén, hiszen a trailerében pont azt a tinihumort emelték ki, ami nem is jellemző a filmre.
