Blogging is just graffiti with punctuations.
Amikor támad a vírus. Avagy Steven Soderbergh így képzeli el biológia katasztrófát. A Fertőzésről sajnos azt mondható el, hogy érdekes, de mint film nem igazán működik.
Érdekes, mert teljesen realistán ábrázolja a helyzetet. Elszabadul egy furcsa vírus, amit mi az első betegek gyors elhalálozásától láthatunk. Aztán hosszasan követhetjük, hogy a sok emberre halálos fertőzésre miképp reagálnak az egészségügyi szervezetek szerte a világon.
Kicsit olyan, mintha leforgatták volna a madárinfluenza rosszra fordulását. Tényleg rengeteg ember meghal a filmben, viszont pont a mennyiség felfoghatatlansága miatt nincs akkora hatással a nézőre. A film taglineja is áll, hiszen láthatjuk, hogy a haláltól való félelem mit hoz ki az emberekből, hit és cselekvések szintjén.
Több szálon folyik a történet, hogy a tragédiát jobban felmérhessük, de valahogy nem áll össze kerek egésszé hangulatilag. Mondom, érdekes, de kicsit súlytalan. Pedig mindenhol remek színészek játszanak, tehát nem rajtuk múlt. Egyszerűen a túlzott tárgyilagosságot nem sikerült jól összepárosítani a személyi drámákkal.
Az igazi negatívumok közé nekem a kék szűrős Matt Damon szál tartozott, de csak képileg. Na meg a zene. Nincs bajom a zeneszerző Cliff Martinezzel, gondolom felső utasításra lett random ismeretterjesztő műsoré amit itt alkotott.
Fertőzés értékelés
Nehéz pontozni. Az újranézési faktora nulla, de valahogy mégis érdekelt kicsit a hatalmas gépezett miatt, amit a WHO meg a CDC meg képviselt. Reméljük sosem kell látnunk a protokolljaikat a gyakorlatban. 6/10 talán.
