A film, amiben Bruce bácsi megmutatja, hogy a fejfájós-borostás-véres sebhelyes figura még megy neki, csak éppen az igazi kibontakozásra nem adnak neki terepet. Figyelem, a Surrogates olyan messze van az akcióscifitől, hogy nagyon, legalábbis a szó elejében említett akció, mint olyan, alig teszi tiszteletét a vásznon.
A történet az, hogy vannak ezek a hasonmások, amik robotok. Mindenki otthon döglik egy kényelmes fotelágyban a fején érzékelővel, és a gondolataival irányítja a saját kis bábuját. Ez elvileg arra jó, hogy csinálhassanak akármit következmények nélkül. Nem kaphat el semmit éjszaka, nincs gond ha nem nyílik az ejtőernyő, ilyesmi. Ekkor érkezik természetesen a bibi, a bűnügy, miszerint van olyan fegyver, amivel a hasonmás irányítóját is meg lehet ölni egyben, mivel átsüt az agyat védő rendszeren.
Az volt a fő baj, hogy nem tudták eldönteni mit akarnak. Vagy az, hogy alapban a nyomozás egy akármelyiknyomozós sorozat szintjét nem ütötte meg igazából? Kiszámítható fordulatok, és a trailer által még a végkifejlet is ismert. Ez amúgy nevetséges, a film végén van egy elvileg feszült jelenet, a csúcspont lenne elvileg, aminek a következményét simán lelőtték, így izgulni nem tudsz, mert tudod mi fog történni. Sajnos a történetmesélés nem annyira jó, hogy ez megbocsátható legyen. Pedig most meg sem néztem az összes előzetes videót.
Amit elismerek, hogy maguk a hasonmások nagyon durvák lettek, a szónak abban az értelmében, hogy mozognak meg minden, de hiányzik belőlük az élet. Ez a rész teljesen rendben van, Bruce modellje például hajasbaba és minden ránca tovatűnt az 50 fölötti színésznek, de annyira, hogy egyszerűen furcsa volt nézni ahogy “él”. Mondjuk itt sem volt teljesen egységes a koncepció, mert volt aki robotosan mozgott (tudjátok, az a darabos természetellenes), volt aki normálisan, de egye fene, elkönyvelhetjük annak, hogy a bénábbak régebbi modellek.
Szóval az a fő gond, hogy nem döntötték el mi legyen. Merthogy a robotokat bárki irányíthatja, így simán lehetett volna akár P.K. Dick-es magasság, ahogy bárki-bárki lehet, helló paranoia-autópálya, vagy a te hasonmásod tehet rossz dolgokat miközben nem te irányítod, de nagyon bénán használták ki ezt a lehetőséget. Meg lehetett volna üldözős akcióscifi is, a végén nagy leleplezéssel, de összesen csak 1 normális akciójelenet volt az egészben. Az előbb említett két dolog között félúton is simán el lehetett volna lavírozni, de ehelyett nagyon buta párbeszédeket meg történéseket sikerült összerántaniuk. Ezeken kívül még sokszor úgy is érződött, mintha utólag dolgoztak volna csomó jeleneten, átforgatva érzelmesebbre, merthogy pont a családi drámánál volt többször ilyen — nyilván gond a feleséggel, hiszen Bruce filmen nem igazán lehet normális párkapcsolatban.
Ez bizony 4/10, de az is csak jóindulattal. Felesleges az egész, és hát csalódás is simán. Áhh, miért hagyták ki ezt a ziccert.
