Egy dolgot tisztázzunk rögtön az elején, ez nem az Alien filmek folytatása. Aztán rögtön tisztázhatunk egy másik dolgot is, mégpedig azt, hogy a Predator filmeknek sem igazi folytatása. Egy viszont biztos, egy pillanatra sem szabad komolyan venni, mert akkor beleőrülünk abba, hogy milyen szar, meg hogy “ne már”. Ha meg nem vesszük komolyan, nos az AVP2 esetében akkor is sok dolog fölött kell szemet húnynunk.
de büdös a lehelleted
Merthogy a film.. nos nem erős. Mielőtt a sok negatívumba belekezdenék beírom a pontszámot, hogy ne kelljen a betűfergetegen annyira rosszkedvvel átvágni. Szóval 5/10, ahogy sejtettem.
Valójában nem is számítottam arra, hogy megváltja a világot, de hogy ennyire B lesz, arra sem. Na jó, az első résznél tényleg jobb, főleg mert van benne aprítás bőven.Natehát. Ennyire gáz színészeket ki trombitált össze, azt fel nem tudom fogni. Persze, “Michelle” jó volt a 24-ben, “Sean” jó volt a Rescue Me-ben, de itt, ahol a rendező fogalmam sincs hogy instruktálhatta őket, nos itt nem remekelnek. Ezt még könnyed mozdulattal elintézhetjük, egy legyintés az egész, hiszen nem az emberek a főszereplők, hanem azAlienek meg a Predátor.
Nos, az Alienek hozzák amit kell, azaz intelligens parazita ragadozóként “szaporodnak” és sokasodnak. Na meg aprítják a jónépet. Ellenben a Predátor absz sziszifuszi munkát végez. Igen, direkt írom végig egyes számban, hiszen egy darab lény ered az idegenek nyomába. Ez főleg azért necces, mert óráról órára egyre több lénnyel találja szembe magát, mivel egyre több kel ki a kisváros pánikkal pumpált embereiből. Erre próbáltam utalni a posztom címében amúgy.
Már nem emlékszem az AVP végére tisztán, de gondolom az lehetett, hogy kitör az alien a predator testéből a űrhajón, és hát akkor a film onnan folytatja egyenesen. Mint egy sorozat, az első rész végén is volt cliffhanger, itt is kapunk egyet, a második végén. Bocs, hogy elkalandozok, de szeretném hangosan kiröhögni a AVP2 végi cliffhangert, annyira tipikusan (most ide akartam rakni valami gagyi sorozatnevet) “húú, valami titokzatosat mutatunk és mondunk”. Tudjátok ti, mire gondolok.
Na vissza a film történetére, már nincs sok belőle. A lény elszabadul a predátorok űrhajóján, és egy pánikban mellétüzelő újonc szépen belülről szabotálja a hajót, ami gyorsan vissza is zuhan a földre. Most tekintsünk el attól, hogy 10* elrepülhettek volna mire a kis gagyi lényből nagyobb lesz. Whatever. Itt jegyezném meg, hogy milyen jó lett volna, ha arra a bolygóra zuhan ahol később megtalálják Ripley-ék.
Amúgy direkt nem folytattam a történet leírását, hiszen innentől bejön egy bomba testű szőke csaj, egy ideális család ahol anyuka katona és éjjellátót ajándékoz a kislányának, meg ilyenek. Érhető a tinirész utálata. Meg a többi is, oltsam még? Itt látszik mennyit számít a gyakorlat, mert a Borune-ban az agyonmozgatott kamera sikeresen elrejtette ha nem verekedtek olyan erővel, vagy nem hajtottak 100-al NY utcáin, nos itt a jelmezeknek meg a bábuknak nem segít és elég öncélú lesz. Lehet nem ez a legjobb szó, de mindegy. Még említhetném a kliséket, hiszen nem kell sokat sakkozni rajta, hogy kik fognak elhullani, és a Seriff esetében azt is, hogy hogyan.
Na, ennyi oltás után jöjjenek a pozitívumok, mert hát akadnak ám. Egyrészt humor. Szörnyek pedig nincsenek, és elkapja a francba, az anyuka meg “in a heartbeat” otthagyja a férjét a semmiből feltűnő lénynek, nem is parázik sokat. Vagy említhetném azt is, hogy nincs kecmec, hullanak itt a gyerekek is. Ez most durván hangzott, tudom, de ha már lúd legyen kövér. Ha az erdőben egyarctámadó horda támad az apukára meg a fiára, akkor miért a csemete meneküljön meg. És még említhetném, hogy a film kicsit lassúcska első fele után rákapcsolnak az akcióra. Kicsit összevissza kapkodósan, de azért többnyire élvezhetően, kár hogy addigra elfogyott a szürcsölhető kólám, és kezdett kényelmetlen lenni a szék (ilyen szar karfát mint ami volt, báz). Ellenben ha az a bizonyos kórházas jelenet egy kicsit komolyabb filmben lett volna, akkor.. nem tudom mi lett volna, de biztos, hogy nagyobb elborzadás.
Hát ennyi, a szájíz nem volt teljesen keserű, de a fantáziám ennél még mindig jobbat hozott ki a Préda című könyvet olvasva. A pontszámot már felül írtam, ennyi. Aki full pozitívat olvasna róla, annak mammut bejegyzését ajánlom továbbra is.