A The Day legnagyobb erénye az, hogy rövid. A megvalósult formájában 30 percnyi puskapor nincs benne. Olyan, mint egy sorozat bottle epizódja és fillere egyben. A céljuk felé haladó főhősök megpihennek út közben egy házban, ahol elég erőszakos dolgok történnek.
Még a podcastban említette Béla, hogy a trailer alapján leginkább a Road egy részére hasonlít, arra amikor kannibálokra akadnak a főszereplők. Na most ezzel telibe is találta a filmet. A posztapok világban bandukoló (semmit nem tudunk meg semmiről, csak mennek előre és rajtuk kívül nincs élőlény semerre) csoport az egyikük betegsége miatt meghúzza magát egy házban. Nagyon fosnak a zárt helyen, ez látszik rajtuk, elsőre nem tudni miért. Itt még azt is hihetnénk, hogy űrlények tarolták le a Földet, akik elől csak a mező közepén van biztonságban az ember, de sajnos nem ez a megfejtés.
Az emberiség feloszlott: kannibálokra és a táplálékukra. Mint kiderül, a ház csapda, jönnek is értük a húsevők. Innentől még inkább szétesik a film.
Igazából még azt sem lehet mondani, hogy az ostrom alá kerülő ház témában nincs elég puskapor, hiszen van valami rendőrőrs, ami simán kitöltötte a játékidejét izgalmasan, szóval nem ez a baj. Egyszerűen csak béna az író és a rendező, ezen kívül a hangulatkeltéshez az első 10 percen kívül közük nincs. Arra pedig már nincsenek is szavak, hogy mennyire unalmas az összecsapáshoz vezető 40 perc. A végén van egy tv-sorozatos harc, az még elmenne, de amilyen hajtépős időhúzást lenyomnak előtte, az valami katasztrófa. Kliséhegyek nulla beleéléssel, kidolgozatlanul. Végig azt érezni az “árulós” szálon, hogy a “csak legyen még valami” ötlet útján kerültek bele.
Semmit nem akartak mondani ezzel a filmmel. Koncepció nélkül ültek neki, elég kevés pénzzel, miután olvasták a Roadot. Nem voltak nagy terveik, vagy ötletek, semmi. De még innen is lehetett volna jó, mondjuk elmennek a trash horror irányba, komolytalanra véve az egészet: ijesztgetés, eljutás a házba ahol utoléri őket a “horda”, nagy összecsapás (jobban kidolgozva, mint itt), csattanó a végére. Mindezt úgy, hogy a szaturációs csúszkát nem húzzák minimumra “mert az posztapok hííííja”. Sajnos nem ezt az utat választották, de a komolykodáshoz meg egy értelmes gondolatuk vagy eredeti mondatuk nem volt, szóval egy nulla a film. Most jöhetnének a színészek, de ne vicceljünk már, a túlélők még csak-csak elmennek, kivéve az alibinéger, de baszki, az ellenfelük nevetségesen nulla 2D papírmasé volt.
A legviccesebb amúgy A végzet napja vége felé van, el is mondom, mert miért ne. Spoiler, de igazából ne vesztegessetek a filmre egy percet sem… na szóval az egészséges kannibálok rátámadnak a csoportra; mivel hőseinknek még vannak lőfegyverei, így simán lelőnek vagy tizet, ezen kívül még 4-5 kannibál kap machete és hasonlókkal kezelést. Na most ez annyi hús, amivel a maradék 5-6 kannibál hónapokig jóllakhatna. Ehelyett természetesen folytatják a támadást. Mivel a nézőbe felmerül a friss hús, ostrom abbahagyása kérdés, így a forgatókönyvíró igyekszik egy párbeszédben megválaszolni:
– Annyit megöltünk, hogy abból hónapokig elvannak, mit akarnak még tőlünk?
– Emberek… s nincs emberibb a bosszúnál.
Wóóóóó. Ennyi.