Lehet csak nekem tűnik úgy, vagy Zooey Deschanel tehet róla, de ez teljesen indie hangulatot árasztott, nem pedig stúdió által agyonreklámozott kommersz vígjátékost. Főleg mert nem vígjáték, bár akad benne pár poén (aki nem vigyorog Carrey redbullos fotózásán, annak kifinomult humorérzéke van).
A történetet már tudjátok, hiszen annyira egyszerű, hogy nagyszerű. Carl Allen éli unalmas éltét, rengeteg mindenre nemet mond, ezzel kiszorítja a saját pici világán kívüli életet szépen lassan a mindennapjaiból, míg egy napsütötte ebédszünet eredményeként, a régi munkatársa el nem rángatja erre a YES szemináriumra, ahol igenember lesz belőle gyorsan, mert a gyűlés után igent mond pár képtelen dologra, amik élvezetes eseményekhez vezetnek. Bevallom, hogy maga az igenemberré válás szerintem rossz volt, de szükséges, és elnézhető rossz.
Azért mindenkit figyelmeztetnék, hogy ez nem igazán vígjáték, a poénok felét simán ellőtték a trailerben, de nem baj, hiszen egy Zooey Deschaneles romantikus film maradt nekünk. Imádom a csajt, nem titok, akármilyen furák is a szemei, hiszen mindig az a kicsit kattant, de jó nőt alakítja, akibe könnyen bele lehet habarodni. Az elején említettem az indie hangulatot, hát azért Carrey nagyobb, kilógó sztárnak érződött a filmben, de ha őt lefokozzuk, akkor tényleg sikerült megtartaniuk azt a kis szikrát, ami miatt nem az a tipikus “5 perc alatt elfelejtjük, de egynek jó vígjáték” lett belőle.
Amit még megemlítenék, hogy hiába rossz az igenemberré válás a filmben, maga az igenemberkedés egyszerűen felpumpál kicsit arra, hogy kipróbáld, és mindenféle hülyeségre igent mondj, hátha valami jó sül ki belőle. Ok, aki minden nap sziklát mászik meg bicajosfutár meg mittomén annak lehet nem hat így, de a gépnyomók között tuti akadnak sorstársak, akik kicsit feltöltődnek némi pozitivizmussal.
Az igenember értékelés
Hát ez bejött, de azért nem agyeldobós. Legyen mondjuk 7/10, aranyos, majd újranézős valamikor. Erről jut eszembe, a kampánynak ne dőljetek be, nem Hanta Boy-os az egész, az igazmondás helyett yes-ezéssel, hanem ahogy feljebb említettem, teljesen más hangulattal operálják itt a szemeinket.
