Százezer cikk és videó szerda előtt: minden amit tudnotok kell az Infinity War megnézése előtt. 5 dolog. 10 dolog. Úristen nehogy lemaradjatok bármiről is.

Mivel egy blockbusterről van szó, így természetesen semmit nem kellett tudni igazán előre, akármilyen 10 év is áll az MCU mögött. A filmen belül minden mértanilag meg van magyarázva, jut idő a fontos infók átvételére is a majdnem 3 óra alatt. Amúgy teljesen beütött amit sejtettem: visszafelé hatott ez a 10 év meg EPICEPICEPIC kampány, hiszen csak a finálé előtti részt láthattuk. Most várhatunk 10.. ja nem, szerencsére csak 1 évet.

Mondjuk az tény, hogy így eszméletlen drámai ponton hagyhatták abba a hős(ök) történetét a filmben, ott ahol elbuknak. Ez remélem még nem spoiler egy ketté szedett történetnél. Lehet, hogy a készítői a Keresztapát emlegették, de inkább az Empire Strikes Backet kellet volna. Főleg, hogy a Infinity War legjobb pillanatai egy családi dráma körül csoportosulnak. Konkrétan megkaptuk a Guardians of the Galaxy vol. 3-at. Ami nem meglepő, hiszen a Guardians csapatnak sok személyes kapcsolata van az Infinity War főellenfeléhez, Thanoshoz, akit ügyesen tényleg a Marvel-univerzum legjobb gonoszává tesznek azzal, hogy bemutatják milyen normális lényből vált olyanná, akivel összefutnak hőseink.

Az előbb amúgy nem vicceltem, a film meglepő hányada játszódik az “űrben”, ahol természetesen a Ragnarök utáni Thorral is összefutunk.

Ezen kívül viszont azt éreztem, hogy kicsit túl volt tömve ez a film, és ez valamennyire a hátrányára vált. A Vision körüli történetet konkrétan megvághatták volna, ahogy az akciójeleneteikkel tették. Ők egyszerűen nem voltak annyira felépítve, hogy a drámájuk érdekeljen minket. Persze valamennyire kellettek, hiszen hozzájuk volt köthető jó pár Avenger feltűnése. Konkrétan a film legjobb belépője ott történt. Milyen fasza lehet annak, aki egy előzetest sem látott, mivel a kapitány talán az egyedüli, akinek jó zenei témája van, és hát új kinézete, és nagyon képregényes volt a feltűnése.

Visszatérve a lényegre, hiába van kompetensen összerakva a film, ha minden EPIC!!!-nek van szánva, akkor a végére túltelítődnek az érzékeink, és semmi sem lesz epic. Rossz példa, hiszen bőven azok felett van az Avengers, de a Transformers-filmek ilyenek. Na jó, aláírom, hogy az utolsó pár perc szíven csapott és tényleg hatalmas volt, viszont hazafelé baktatva már nem a legjobb kérdéseket vetette fel bennem a húzás.

A lényeg, hogy a Black Panther fölött volt bőven, sőt, az eddigiek alapján az Age of Ultront is megugrotta, de valami igazi plusz hiányzott. Talán majd jövőre, a tényleges “10 év óóóóóóóóóó” finálé után. Mert ez csak felvezette azt pár tényleg jó pillanattal megfejelve.

Kivételesen spoilerezni is fogok, a kommentek pedig aztán főleg, szóval aki még nem látta, az innen már ne menjen tovább.

Folytatódik a bejegyzés »