Shyamalan tündéklésénél talán csak a bukása volt figyelemreméltóbb – valami ilyesmit írhattam szerintem a The Visit bevezetőjénél, amikor is az egykoron Spielberg örököseként aposztrofált rendező visszatért az alapokhoz, és sorozatos bukták után 5 millió dollárból rittyentett egy vagány kis mozit. A Visit már 25 milliós nyitásával szinte profitot termelt (ugye ott volt még a marketing), végül pedig otthon 65, nemzetközileg pedig alig 100 alatt, 98 milliónál torpant meg a végső egyenlege.
A tetszési indexe nyilván még így is mérföldekre volt a korai filmjeitől, de zaklatott rajongótábora talán némileg megnyugvásra lelt, a Splitet pedig szinte már-már komoly mértékben fogadta hype és várakozás. Olyannyira, hogy az óvatosan tippelt 25 milliós nyitást jócskán megugorva végül 40-nel kezdett és infláció nélkül Shyamalan egyik legerősebb startja centikkel elmaradva a Last Airbender mögött – a Village és a Signs azért 50 és 60 milliójukkal még köröket vertek rá.
Ez a főszereplő James McAvoy-t is jó irányba pofozgatta, a skót színész az X-men sorozatot leszámítva teljesen jelentéktelenné vált box office szempontból Hollywoodban mostanra, és az Apokalipszis óta annál a franchise-nál sem áll már olyan mereven a zászló (hiába Jennifer Lawrence).
A bevételi cél nyilvánvalóan innen Amerikában minimum 100 millió, de Shyamalantól általában gyakran elfordul a közönség, a jó visszajelzések azért még eltolhatják a blockbuster határig.
A nagy ugrások kapcsán az XXX-nek az elvárások helyett csupán a cápák maradtak, Diesel látványosan akarta a totális agyatlanság/popcorn irányába elterelni ezt a szériát is és a Furios közönségét nagy arányban átmenekíteni. A 20.1 milliós nyitás erre még nyomokban sem reflektál, ellenben a 2005-ös State of Union gyalázatát talán nem ismétli – az Ice Cube-bal rebootolt második rész anno 26 milliónál kifulladt, ami az első rész otthoni 144 milliója után nem csoda, hogy megfogta a sorozatot 10+ évre.
Most azzal a D.J. Carusoval próbálkoztak újra, aki anno sztárrá avanzsálta mindenki Shia LaBeoufjét a Disturbia és az Eagle Eye egymást követő sikereivel, hogy aztán az I am number Four kisebb zakójával lepihenjen egy jó időre.
Azt talán mondani sem kell, hogy Diesel a Furious franchise-on kívül nem igazán boldogul, két éve a The Last Witch Hunter hagyott hidegen mindenki Amerikában, tavaly pedig Ang Lee-vel is tudott akkorát taknyolni a Billy Lynn’s Long Halftime Walkkal, amiből a Furious nélkül talán nem is tudna már felállni. Sok jóra a XXX új része sem számíthat, innen otthon körülbelül 50 millió lehet a végcél, azonban ezt az összeget csak a kinti piacról már betermelte, szóval a nemzetközi bevételek még menthetik is. És ami kicsit azért megsüvegelendő, hogy az egész hercehurca került 85 millióba (nyilván reklám nélkül), ami látvány blockbusternél manapság párját ritkítja. (Azért azt valaki bekommentelhetné, hogy Neymart agyonverik-e egy vascsővel, mert akkor nyertek még egy nézőt).
1115 moziban érkezett még kvázi limitáltan a The Founder Michael Keatonnal, a McDonaldsos mozi sajnos alacsony átlagot tartva mindössze 3.4 milliót fialt, és feltehetőleg túl messzire nem is jut.
Bővült még 1580 mozira a Silence, amitől függetlenül a bevétele 41%-ot esett és az ezer dolláros átlagot sem érte el, így Scorsese hosszú évek óta legnagyobb csalódása lesz sajnos bevételi téren.
A La La Land szépen közelít a százashoz és a Hidden Figures még most is csupán 25%-ot esett és a szezon egyik legnagyobb sikere simán, a Rogue One nemzetközileg pedig túl az 1 milliárdon.
A hétvége amerikai bevételei a tovább mögött: Folytatódik a bejegyzés »
