Napokig törtem a fejem azon, hogy mindenféle spoiler nélkül miképp ajánljam a filmet, de nem jutottam semmire. Mostanra már mindenki látta, akár el is lehetne lőni, de minek. Aki még nem ejtette meg, az úgyis az házivideó forgalmazáskor kerít majd sort rá, de neki is maradjon jóság.

A lényeg, hogy itt volt ez a film, amiben annyi a sztori, hogy egy házaspárból nem egyértelmű körülmények között eltűnik a feleség. Így egy szálon láthatjuk a nyomozást/keresést utána, a másikon pedig a kapcsolatuk kezdetét és alakulását a nő naplójából felelevenítve. És ennyit elég is tudni a történetről.

Őszintén szólva Finchernek ilyesmikkel kéne foglalkoznia, nem pedig a remake-ekkel. Most épp az Utopia sorozatból csinál valamit, legutóbb pedig a Girl With The Dragon Tattoo jött tőle, ami teljesen felesleges volt. Amiből már fogyasztható film is van, arra minek üti el egy Fincher kaliber az idejét. Nem azt mondom, hogy a legzseniálisabb rendező, hiszen az erőteljesebb stílusát húzza rá mindenre és ezt nem illik minden témájára, de itt ezzel nem volt baj.

Hogy nekem miért tetszett? Elég ritkán ülhetünk be olyan filmre, ami az ember kíváncsiságát is végig megmozgatja. Jó, a Gone Girl is leült kicsit a közepén, de mégis végig élveztem, hiába volt hosszú. És pont ezek miatt nem pontoznám annyira fel, mert szerintem ez inkább olyan egyszeri élmény. A barátnőm olvasta a könyvet, szereti Fincher filmjeit, de mivel tudta mi lesz végig, így nem igazán kötötte le az egész.

Abban biztos voltam, hogy Ben Afflecttel nem lesz baj, de szerencsére Rosamund Pike is nagyot alakított. Mindkettejüknek hálás szerep amúgy.

Amúgy ritkán haragszom az internetre, de azt nagyon utáltam a Gone Girl kapcsán, hogy minden spoilert sikeresen elkerültem még a film moziba kerülése után is, sajnos csak 1 héttel később láttam, erre egy tök random helyen “újra lehozzuk ezt a régebbi cikkünket a Gone Girl miatt” ellőtt pár meglepetést. Nem a filmről vagy a könyvről írtak, hanem tök másról, pont ezért lettem ideges.