Tarantino megcsinálta. Muszáj ezzel kezdeni. Abbahagyta a szórakoztató játékot, mint amilyen a Deathproof vagy a Kill Bill volt, aztán elénk tolta ezt a majdnem mesterművet. Hihetetlen precíz és feszes az egész.
A történetet felületesen úgy lehet összefoglalni, hogy egy Hitler elleni merényletről volt itt szó. Meg egy csapat Brigantyról, akik nem túl okosak, ellenben elhivatottak a németek gyilkolászásában, meg hát az a szakmájuk és virágzik az üz-let. Valójában ez még mind semmi. Az biztos, hogy Tarantino nem csak spagettiwesterneket és háborús filmeket nézett sokat a forgatókönyv megírása előtt, hanem a Coen tesók által jobban köztudatba rángatott történet és karakterbeli kavarások is hatottak rá (nekem ilyen érzés volt a majd meglátjátok mi).
Ugorjunk is rögtön a színészekre és arra, hogy mekkora hatalmas bagázst rántott össze QT. Pitt adja el a filmet, ezzel nincs semmi baj, de az alakításával sem. Az Inglourious Basterds legtöbb humorát mindenképp ő szállítja, ha éppen nem valami hatalmas dumával, akkor csak egy olyan arckifejezéssel, hogy vigyorogsz, mert nem tehetsz mást. A következő külön kiemelendő pedig Christoph Waltz, aki hatalmasat alakít a németek oldalán, az SS ezredeseként. Konkrétan a jelenetek amikben szerepel körülbelül a film legjobbjai. Tény, hogy a kihallgatásai köré hatalmas feszültséget sikerült teremteni, de a színész is rengeteget tesz hozzá. A Basterds egy Leone-szerű összecsapással kezdődik, csak épp a szavak dominálnak nem pedig az ‘így is lesz két felesleges’, de ahogy halad előre a nyitójelenet már érzed, hogy itt nem lesz kecmec, éljenenek a szögek meg a kalapács meg a szék, vagyis az ez utóbbiba szegezés.
Valójában a film két legjobbját kiemeltem, de a többiek is kitesznek magukért. Még a Farcry kaliberű szörnyszülöttben szereplő Til Schweiger is, vagy épp Eli Roth, aki nem a színésztehetségéről híres azért. Meg hát Mélanie Laurent sem elhanyagolható, meg.. mindenkit fel lehetne sorolni. Hitler is nagy arc, a Brigaty minden tagja kitűnik valami apró jellegzetességgel. Egyszerűen tökéletes a gárda.
A Basterds minőségi film, össze van rakva az egész, kiforrott anyag végre. Nem érdekel mennyit kotlott a forgatókönyvön ténylegesen, a lényeg, hogy papírra került, megérkezett a pénz, és le is forgathatta. Üdítő felnőtt szórakozás az egész. Van benne brutalitás, hogyne lenne a háborúban. Van benne pár olyan párbeszéd, hogy le a kalappal. Akad benne humor is bőven. És hát az egész rövidebbnek érződik, mint amennyi, ami mindenképp jó jel.
A pár negatívum egyike meg az, hogy a tipikus popkultúrás dumát megint belerakta Tarantino, csak most nem madonna meg a többiek a fő téma, viszont teljesen háttérbe került az egész, hangyafasznyit ront csak az élményen. A másik, hogy egy hangyányit leült a közepe előtt nem sokkal, elvesztett 10 percre a film, de aztán újra megtaláltuk az ösvényt közösen, amikor a Gestapo tiszt elkezdett iszogatni.
Becstelen Brigantyk értékelés
Részemről ez 9/10-es élmény volt, nem tudom mikor élveztem ennyire Tarantino filmet, vagy úgy amúgy is filmet. Azért látszik, hogy vagdosta utólag rendesen, konkrétan a trailerben is volt olyan jelenet, ami már nem jutott be a kész anyagba végül, és ez egyáltalán nem baj. Nem akciófilm ez, hiába sugalltak valami olyasmit, így nem kell a folyosókon hatalmas gépfegyverrel rohangáló briganty nekünk.