Muszáj volt első nap megnézni, hiszen nagyszabású sci-fi még akkor is kötelező program lenne moziban, ha nem egy sok filmmel bizonyított rendező tenné le az asztalra.

A történet nagyon röviden: a Földön az élet egyre tarthatatlanabb, már nincsenek hadseregek, sokkal kevesebb ember is van, de a bolygó még így sem igazán tűr meg minket. Nincs megoldás más megoldás, az űrben kell új otthont keresni. Mindez jó sok évvel 2014 után játszódik, amikor már nem képeznek ki űrhajósokat, pilótákat, mérnököt is alig. Ezzel magyarázzák, hogy visszavonult pilóta, jelenleg kukorica farmer miképp kerül ki az űrbe. A többit majd megtudjátok.

Nem kertelek, kicsit csalódás volt. Rengetegszer esett olyan hibákba, mint Nolan előző filmje, a Dark Knight Rises. Érzésem szerint az Interstellar is a forgatókönyvön csúszott el és majdnem eltörte valamijét az esésben. Viszont mivel nem egy The Dark Knight-Inception kombót követ, hanem egy megosztó Batman filmet, így azért kevesebb elvárással lehetett elé ülni.

Egy dolgot mindenképp el kell ismerni: Nolan igyekszik nem folytatást, rebootot vagy remaket gyártani, és ő az aki tényleg össze tud szedni egy eredeti ötletre is pénz. A problémám, hogy ezúttal túl sokat markolt. A múltkor volt egy 2001 előzetes, aminek a végén tőle idéztek, és most itt, az új filmjénél teljesen azt éreztem, hogy “csináljunk egy “új” űrodüsszeiát” koncepcióval álltak neki az Interstellarnak.

A drámai jelenetek felénél azt tűnt fel, hogy erőlködve akarnak túl mélyek lenni Nolanék. Arról nem is beszélve, hogy utálom amikor egy pofonegyszerű dologra nem jönnek rá rögtön a tudósok. Nem én vagyok okos, sőt, pont ezért zavar, amikor feltűnik egy filmen, hogy az okos emberek nem jutnak el egy egyszerű következtetésre. Arról nem is beszélve, hogy teljesen kiszámíthatóan került elő az összes félmondatban említett apróság is a film közben.

Szerencsére a dráma jobban sikerült fele, és a fantasztikus, lélegzetelállító, további elszállt jelzőkkel illethető látvány McConaugheyvel karöltve bőven pozitívba rántották a filmet. Tudom, hogy a negatívumokkal kezdtem, és túl sokszor fogja a kezünket a film, de basszus, mindezek ellenére is jó. Sőt, néhol egyszerűen káprázatos.

Nem csak érzelmileg kapott el a jobban sikerült dráma szál, hiszen még a végtelenbe utazás is alapvető emberi dolgokra van levezetve, hanem technikailag is gyönyörű volt. Nem érdekel mi CGI, mi tényleges makettes akármi, mert tökéletesen működik. A film felfedezés része magában megállná a helyét. Pont ezért volt baj, hogy a karakter és küldetés alapozás kicsit közepes lett.

Nem ez lett az új űrodüsszeia, ennek ellenére (vagy sokaknak pont ezért?) fantasztikus moziélmény az összes hibája ellenére.