Sokan készülnek az Ant-Man-re úgy, mint a Marvel első nagy bukására. És ha az még borítékolható is, hogy az Ultron nem lesz bukás, nagy valószínűséggel meg fogja osztani a képregényes filmuniverzum rajongóit.
Egy olyan mozival állunk ugyanis szemben, amely már nem viselheti magán azt a “nagy esemény” jelzőt, amellyel az első része büszkélkedhetett. Ez pedig számtalan problémát hoz fel, annak ellenére, hogy az Age of Ultron nagyon jól sikerült, sokkal jobban, mint az előző része.
Kezdem a negatívumokkal: a film túlzsúfoltnak érződik. Vagy ha jobban akarunk fogalmazni, akkor azt is mondhatjuk, hogy túl hamar ér véget, és túl sok mindennel kell foglalkoznia. Egyrészt ott van a hatalmas, bonyolult történetfolyam, amely ugye maga az Age of Ultron. Másrészről a film magán viseli azt a terhet, hogy nem csak a Captain America 3-at vezeti fel, hanem az Infinity War-t, de még a Thor: Ragnarok-ot is elhelyezi a térképen. Ezáltal rengeteg feladata lesz, amire nem mindig van elég ideje.
Tudjuk is, hogy Whedon a 3 órás vágatból hozta létre azt, amit mi kaptunk, és ez erősen érezhető a moziban. Így a film nem az lesz, mint ami az első része volt (nevezetesen összehozta a Marvel szálait, és egy nagy robbanással zárta le őket), hanem éppen középen jár, elindítja az újabb szálakat.
A másik hatalmas negatívum, hogy a Marvel még mindig nem tud lekattanni az “égből érkező veszély”-re kihegyezett fináléról, és ez már a két legkiválóbb filmjében is nagyon zavaró tudott lenni, és erősen visszavett a végső értékelésből (Guardians, Cap2). Ezt leszámítva az akciójelenetek is jól vannak megkomponálva és összerakva, azonban nem mondhatóak olyan bombasztikusnak és hatalmasnak, mint az első részben látottak. Ez nem is biztos, hogy nagy baj, de egyeseket zavarhat.
Említhetjük még azt is, hogy Black Widow-val nem nagyon tudtak mit kezdeni egy romantikus mellékszálat leszámítva, de az már csak kötekedés lenne. Ugyanis mindezek mellett a film nagyon jól sikerült, talán a Marvel egyik legjobbja.
Úgy ültem be rá, hogy kifejezetten utáltam az Avengers első részét, annak történetnélküliségét, valamint a tényt, hogy nem szól másról a film, csak arról, hogy a nagy szuperhősök egy vásznon szerepelnek. Ehhez képest Whedon látszólag az előző rész összes gyerekbetegségét kijavította: a filmnek van egy bonyolult, komplex témákkal átitatott története, folyamatosan érezhető a veszély, hatalmasak a tétek, nem pusztán annyi, hogy elpusztul a világ… Ráadásul a gonoszok sem arctalan űrlények, hanem végig ott lebeg a háttérben a tény, hogy ezek Tony teremtményei.
A filmnek továbbá van stilisztikai érzéke, és végre úgy néz ki, mint egy igazi film, ellenben az első résszel, amely csak két hatalmas set-piece volt lekamerázva, mindenféle stílusérzék nélkül. Érezhető a nagyobb bizalom Whedon-ban, aki ezúttal már nem csak névlegesen volt rendező, hanem adott a filmnek identitást. S bár az Avengers 2. érezhetően sötétebb és komorabb, mint az előzménye, a feszes dialógusok és az okos szkript ezúttal is jelen van, noha jócskán alacsonyabb mértékben.
Szóval Whedon egy nagyon érdekes, problémás, vitaindító filmet készített, amely mindent összevetve is sokkal jobb, mint az első rész, vagy a Marvel összes többi próbálkozása. Az Age of Ultron azonban nem tudja levetkőzni magáról egy pillanatra sem ezt a “középjátszmás” érzést, hogy itt most nem a főattrakciót látjuk, hanem csak valaminek (valamiknek) a felvezetését. Ezen az érzésen még az sem segít, hogy az első rész során érzett izgalom is hiányzik már, amely abból eredt, hogy először láttuk kedvenceinket egy filmben (az Avengers egyetlen mentőöve). Szóval ha a Marvel két legjobbja, a Guardians és a Winter Soldier 9/10, az Avengers pedig 7/10, akkor ez egy 8,5/10. De mindenképp az erős ligában helyezkedik el, ugyanis az is érződik rajta, hogy a Marvel minden egyes filmjével közelebb lép ahhoz, hogy felnőtteknek szóló mozikat gyártson.
Vannak országok ahol már megy a film, a londoni premieren látta a site aktív, értelmesen kommentelő tagja. Spoilereket nem nagyon láttam.
