Indul a blockbuster szezon. Enyhe izgalom, épphogy érezhető légkondi, és a felirat nélküli angol hangú filmre beült közönségnek a szinkronos Indy trailer. Utána persze jött az Iron Man is, de a turistáknak magyar reklámokat vetítésben nem láttam a logikát. Na így indult a popcorn filmes szezon. És így nem lesz timless az írás. Az a helyzet, hogy a túlpörgetett reklámkampánnyal elcseszték. Vagy én csesztem el, mert 2 hónappal ezelőtt nem hagytam abba a Vasember hírek figyelését? Egyértelműen a második.

De tényleg, tavaly óta folyamatosan kapcsoltak rá, egyre nőtt az érdeklődés, erre kb. 2 hónapja kisiklott a kampány, és meglepődésből nem sok maradt a filmre. Pedig a Vasember jó, fasza, vicces szuperhős-film. A Batman Begins-et nem üti, de az Elektra és haverjai kategória behúzhatja a farkát végre. Visszatérve a reklámokra, tudom, lehet kárörvendeni, magamnak kerestem a bajt, de tényleg alig maradt apróság a filmben. Azokról beszélek, amik coollá teszik az élményt. Jó párszor olyan volt, hogy szinte együtt motyogtam a hangfalakkal, annyira tudtam, hogy pontosan mit fog beszólni lazán.

Yeah, i can fly.

A történet annyi, hogy az Afganisztánban fegyvert bemutató halálkufár Tony Starkot elkapja pár rosszarcú egyén, és enyhe kínzással ráveszik arra, hogy építsen nekik az eddigi legjobb rakétájából, a Jerichóból pár darabot. Ha nem, akkor megölik, tudjátok. Persze Tony cseles, mert rakéta helyett személyi páncélt készít (szöveg beli jegyzet: mindezt egy barlang mélyén kovácsolgatva!), ez lesz az első modell, amivel jól le is gyakja a gonoszokat. Hazatérve a fogságból pedig kijelenti, hogy ennyi volt a fegyvergyártó cég főprofiljából, a fegyverek gyártásából. Persze ez nem tetszik a igazgatótanácsnak, plusz még rájön Starkra a viszketés, hogy jót kéne cselekedni ebben a világban, ellensúlyozni az eddigi rosszat. Áh, nem is írom és ferdítem tovább. A sztori nyílegyenes és pofonegyszerű. Be kellett mutatni miből lett a vasbogár, aztán majd lehet jobban zúzni 2 év múlva.

Hogy kitérjek akkor a lényegre: a megvalósítás olyan, hogy lehet az ILM-nél csókolgatni a padlót. Egy-kétszer komédiáztak a fizikával, de még olyankor sem lógott ki a képből, hanem a burleszk humort szolgálta, viszont többnyire “ez ott van” érzés uralkodott el rajtam. És nem úgy ottvan, hogy milyen fasza, hanem a dolgoknak súlya volt, a páncél és a páncélban mászkáló Vasember nem CGI gagyinak tűnt, hanem olyasminek ami tényleg létezhet. Szóval részemről a megvalósítás csillagos ötös kategória. Baromira örülök, hogy ide jutottunk mostanra a trükkökkel, és most nem leszólom a múltat, de se a Transfomers se pedig ez a film nem készülhetett volna ilyen életszerűre 10 évvel ezelőtt, mégha az előbbit mint filmet nem is kedvelem annyira.

Keblemre kommentelők, de bandajeleket ne lássak!

És ha a trükkök nem bizonyulnak elégnek a kényes ízlésűeknek, akkor a film másik alapvető pirospontja említendő: Robert Downey Jr. Annyira laza az egész filmben, hogy öröm nézni. És nem abból a mindjárt szétesik fajtából, hanem olyan, akinek a zsigereiben van. Beszólások jobbra-balra, lazítás, jó nők. Ebből áll a napja eleinte, aztán a nőből visszavesz az életmentés képbe kerülése miatt – figyelem, dráma is van, hahh -, de az imádatunk nem csökken. Szóval Downey tökéletes választásnak bizonyult a szerepre. A másik, aki már kicsit halványabb, az Jeff “The Dude” Bridges, de mivel alig lehet felismerni, főleg a szakálla miatt, íhy neki is jár egy két jópont. Az egészhez Terrence Howard és Gwyneth Paltrow asszisztál, a nagyágyúknál kicsit gyengébben, de belefér.

Vasember értékelés

Kicsit irigy vagyok. Irigy vagyok azokra, akik nem voltak olyan hülyék mint én És nem vagyok irigy, mert úgyis a szinkronosra mennek nagyjából, ott meg a film legjobb húzása, Robert Downey Jr. veszik el talán a részletekben. Nem akarok szinkron oltást, tudom hogy sznob vagyok ebben most, de Downey beszédstílusa szerintem kurvajó, öröm hallgatni ahogy cinikusan beszólogat. Pontszámot nehéz volt adni, szóval megelőlegezem a blu-ray lemez majdani megtekintésénél felfelé kerekített számot, mivel halványuló emlékekkel úgyis feljebb kerekíteném majd. (Na meg itthon talán adok is majd rá hangerőt. Komolyan, bár néhol rezgett a padló az effekteknél, de a beszéd mindemellett halk volt nagyon, és nem a suttogásra gondolok.)

Végszónak pedig: nagyon bízom Amerikában olyan szempontból, hogy ráharapnak a pénztáraknál. Mert onnan egyenes az út a folytatáshoz, amiben már nem kell a vasgyúrt születését bemutatni, hanem mehet a lazulás meg az akció ezerrel. Popcorn film, annyira sok minden más nem kell bele.