A Pixar megcsinálta. És ezt most úgy írtam le, hogy én a Hihetetlen Verdák duó óta marhára nem vagyok Pixar rajongó. Rendben, a Némó meg a Szörny Rt. meg a Toy Story-k a kedvenceim az animációs filmek között nyilván, de a halas kaland után a szememben vesztettek a varázsukból. Most viszont helyreállították az egyensúlyt. A Wall-E számomra szinte minden animációsat hátrataszított, és még csak nem is a gyönyörű kidolgozás miatt.

Igazából össze lehetne foglalni a történetet 2-3 mondatban, de ha a rengeteg eddigi trailerben nem volt benne teljesen, akkor én sem fogom itt kifecsegni. Legyen elég annyi, hogy az emberiség a földön hagyta a Wall-E-kat, hogy rakjanak rendet. Aztán a hosszú évek alatt csak egy legény maradt talpon a vidéken, a főhősünk, aki két perc alatt simán megkedvelhető, és mellesleg személyisége van, a sima robotokkal ellentétben. Egy dolog zavarja csak, a magány, de mindez megváltozik egy szép napon, amikor Eve a földre érkezik.

Emlékszem sokan előre temették az egészet, mert “két órán át alig beszélnek? 10 perc alatt megunható”. Hát ebből egy dolog biztos, tényleg alig beszélnek benne, de a másik távolabb nem is állhatna a valóságtól. Bár nem bonyolult a történet, hiszen úgy van tervezve, hogy gyerekek is értsék, de tényleg nem annyi az egész, hogy 1 órán csak Wall-E-t bámuljuk, ahogy rendet rak a földön, nagyon nem. Végig gördül előre a sztori, nincs azzal gond, és még egy kevés tanulság is befért. A Pixarék tudják már rég, hogy fontosak a karakterek meg a történet is, nem elég a technikai megvalósítás meg előrelépés.

A film pedig egyszerűen gyönyörű, és megható. Gyönyörű, mert azért a kivitelezés természetesen olyan, hogy az állad leesik a padlóra néhol. A Kung Fu Pandánál említettem, hogy már elég magas szinten van az animáció ahhoz, hogy a történet legyen a lényeg, ne az előállítás, és ez ide is áll, de mégis rátettek a lapáttal. Legyen szó akár akár a szeméttel borított földről, vagy a fantasztikusan megalkotott főszereplőkről, akik gépek, és így korlátozottak a lehetőségeik a mimikára, mégis teletöltötték őket élettel. És megható, mert olyan szép szerelmi történet, mosolygással és izgalmakkal, amit öröm nézni. Tánc.

Wall-E értékelés

Először csak 8 pontot akartam rá adni, de hülyeség, még most is mosolyt varázsol az arcomra, és az animációs filmek között ez a kis robotos kaland az új király egy darabig. 9/10. A mese, ami kiragad a világból kicsit. Még meg akartam említeni, hogy a rengeteg apróság is segített a felfele kerekítésben. Egyszerűen olyan részletekre figyeltek, amik a második nézéssel (majd blu-ray-en) még jobbá fogják szerintem tenni az élményt. Meg azt is meg kell említeni, hogy M-o majdnem ellopja a showt a szeméttömörítő barátunkól, ahogy azt az első trailer beli feltűnése után lehetett látni előre.

Mellesleg mennyire jó volt az előtte levő kisfilm is? Plusz milyen cool cég már a Pixar. Most pedig beteszem a soundtracket, és subidubi. Louis Armstrong – La Vie En Rose.